Pénzbőség van Magyarországon, legalábbis a kormány bőséges forrásokból gazdálkodik, amit azért tehet meg mert magára hagyja az embereket - derül ki Mellár Tamásnak a magyar gazdaságról szóló, a 168 Órának adott interjújából.

A közgazdász szerint a jövőévi költségvetést például eleve értelmetlen nyáron elfogadni, hiszen még a tavalyi évről sincs meg a végelszámolás, az ideiről nem is beszélve - de éppen ezért foglalkozik a pénzekkel ilyenkor a kétharmad: így nagyobb lesz a mozgásterük 2020-ban.

A Fidesz által büszkén hangoztatott gazdasági növekedést pedig lényegében a végtelen uniós források egyszeri beruházásokra való elherdálása adja,

és olyan pénzek felélése, mint a 27 százalékos áfakulcson szerzett bevételek, illetve azoké a pénzeké, amik úgy maradnak a kormány zsebében, hogy évről évre nem adják meg a normatívákat olyan szektoroknak, mint az egészségügy, a kultúra, a szociális vagy az oktatási ágazat. Tíz éve nem emelték például a családi pótlékot sem.

A tanárok bére borzasztóan alacsony, a kórházaknak rendre nem adják oda a teljesítménynormáknak megfelelő összegeket, az embereket rákényszerítik arra, hogy maguk finanszírozzák az ügyeiket. Az egészségügyre fordított összes kiadások felét direkt módon, közvetlenül a lakosság adja a magánszolgáltatások igénybevételével és a hálapénzzel. Ezek olyan technikák, amelyek azt eredményezik, hogy a költségvetésnek nagy a mozgástere. Ugyanakkor megjelentek olyan egyéb újraelosztási formák, mint az MNB, ahol az elmúlt években jelentős többletforrás keletkezett például abból, hogy a jegybanki tartalékot használták fel a devizahitelek átváltására, és ebből jelentős árfolyamnyereséget könyvelhettek el. Ugyanez igaz a tao-pénzekre, vagyis a költségvetésen kívül marad, de mégis forrás, amihez hozzá lehet férni

- nyilatkozta Mellár.

Nincs olyan jólét az országban, mint mondják,

hangsúlyozta a közgazdász: "valójában semmi sincs rendben. A munkanélküliség sem. A statisztikák a külföldön dolgozókat és a közmunkásokat is beszámítják a foglalkoztatottakba. Munkanélküli-segély három hónapra jár, emiatt sokan nem is regisztrálnak. Olyan elemek és tényezők vannak a rendszerben, amelyek gyorsan a visszájára tudják fordítani a folyamatokat". Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2017 között 5,5 százalékkal nőtt a termelékenység Magyarországon, míg Romániában 43 százalékkal.

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ