Évente majdnem 1,5 millió forint jut egy lakosra az ország leggazdagabb járásában, míg a legszegényebb településeknek helyet adó Csengeri járásban mindössze évi 620 ezer forintból kell beérniük az ott lakóknak. Ez majdnem 2,5-szeres különbség. Legutóbbi cikkünkben már bemutattuk az ország legelmaradottabb településeit, most a 10 leggazdagabb járást vesszük górcső alá – írja a Pénzcentrum.
Ahogy azt, "Ezek az ország legszegényebb települései: ennyiből nyomorognak a családok" c. cikkünkben megírtuk, hatalmas a szórás bérek tekintetében Magyarországon. A KSH legfrissebb jelentése szerint hiába jár 350 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés, kereseti tizedek alapján 10-ből 6-7 magyar munkavállaló bére (sokszor bőven) elmarad ettől. Vagyis a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot.
A társadalmi csoportok erőteljes jövedelmi polarizációját több kutatásban is aggasztónak tartják. Egyértelműen nyomon követhető ugyanis az a folyamat, hogy miközben a középosztály aránya évek óta csökken, addig a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya növekszik a népességen belül.
A társadalmi rétegek elszakadása természetesen földrajzilag is nyomon követhető: az ország hét régiója közül továbbra is a Közép-Magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt éves szinten alig több mint 1 millió 240 ezer forintból gazdálkodhatnak a lakosok, ezzel szemben az Észak-Alföldön fejenként mindössze évi 881,6 ezerből kell boldogulni.
Az eltérés azonban ennél is durvább, ha a régiós bontás helyett államigazgatási járásonként vizsgáljuk a jövedelmi viszonyokat. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) friss statisztikáit górcső alá véve ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a leggazdagabb magyar településeken élők gyakorlatilag "dőzsölnek".
Hozzávetőlegesen 2-2,5-szer magasabb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem a "luxustelepüléseken, mint a legszegényebb járásokban.
A komoly jövedelmi egyenlőtlenségeket látva amúgy az sem nagy meglepetés, hogy jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a gazdagabb járásokban. Egy adott hely jó életszínvonala ugyanis egyenesen arányos az ott élő munkavállaló lakosság arányával, tehát minél többen dolgoznak, annál magasabb a relatív jólét.
A leggazdagabb járásokban ez többnyire 3 százalék alatti munkanélküliséget takar, míg a legszegényebb területeken bőven 10 százalék feletti a munkanélküliségi mutató. Sőt, akad olyan járás (Gönci járás) is, ahol majdnem eléri a 15 százalékot a munkanélküliségi ráta. De nézzük, hol és átlagban mennyi pénzből élnek manapság a leginkább jómódú magyar családok.
- Paksi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 249 689 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 452 003 Ft/év/fő
- Veszprémi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 252 616 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 151 815 Ft/év/fő
- Gödöllői járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 259 128 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 543 752 Ft/év/fő
- Pilisvörösvári járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 266 208 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 632 737 Ft/év/fő
- Érdi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 272 052 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 559 393 Ft/év/fő
- Móri járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 281 684 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 384 941 Ft/év/fő
- Székesfehérvári járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 285 325 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 401 948 Ft/év/fő
- Győri járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 302 849 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 487 611 Ft/év/fő
- Dunakeszi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 404 762 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 799 858 Ft/év/fő
- Budakeszi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 478 474 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 062 100 Ft/év/fő
Forrás: Pénzcentrum
