A Fővárosi Törvényszék első fokon kimondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felel azért, mert tömegesen szakítanak el szegénység miatt gyerekeket a családjuktól Nógrád megyében. A pert még 2017-ben indította az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC), amiatt a több évtizedes gyakorlat miatt, hogy többségében roma gyermekeket, kizárólag anyagi okból emelnek ki családjukból. A perben azonban nem sikerült bizonyítani, hogy ez a rossz gyakorlat egyben a roma gyerekek diszkriminációját is eredményezi. A bíróság egy módszertani útmutató létrehozására kötelezte az Emmit, amiben meghatározzák az anyagi veszélyeztetettség miatti kiemelés gyakorlatát, és hogy hogyan lehet megszüntetni azt. Az Abcúg cikke.

A Fővárosi Törvényszék szerda délután első fokon kimondta, hogy az Emmi a felelős azért, mert tömegesen szakítanak el szegénység miatt gyerekeket a családjuktól. Az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC) egy Nógrád megyei kutatása, illetve az ombudsman vizsgálata alapján indított pert 2017-ben, amiatt a több évtizedes diszkriminatív gyakorlat miatt, hogy a megyében, illetve az egész országban állami gondozásba vesznek szegénységben élő, főleg roma gyerekeket, a család anyagi helyzete miatt.  

Azt a bíróság egyértelműen megállapította, hogy Nógrád megyében anyagi okból is emelnek ki gyerekeket, amiért az Emmi a felelős, azt azonban a perben nem sikerült bizonyítani, hogy ez egyben a roma gyerekek diszkriminációját is eredményezné. Kegye Adél, az alapítvány megbízott ügyvédje elmondta az Abcúgnak, hogy etnikai adatok hiányában, valóban nehézkes ezeknek a folyamatoknak a kétségnélküli bizonyítása, erre vonatkozóan csak kutatási eredmények és tereptapasztalatok állnak rendelkezésre.

A bíró felháborítónak tartotta, hogy a minisztérium által tanúként hozott gyermekvédelmi szakemberek előadásából az derült ki, hogy nincs egyértelmű gyakorlat és módszertan, hogyan kellene kezelni a családok szegénységét. A bíró olyan fokú jogbizonytalanságot állapított meg, ami valóban eredményezheti, hogy gyerekeket kizárólag anyagi okból vesznek el a családjuktól.

Annál súlyosabb dolgot nehezen tudnék elképzelni, minthogy a családtól elveszik a gyermekét, és ezzel megfosztják attól, hogy családban nevelkedjen

– idézte a bíró szavait a megbízott ügyvéd. A döntésben a 2017 végén napvilágot látott ombudsmani vizsgálatot vették döntő bizonyítékként.

Az ERRC szerette volna elérni, hogy a minisztérium szociális szakemberek és civil szakértők bevonásával kezdje meg kidolgozni ennek a rossz gyakorlatnak a megszüntetéséhez szükséges intézkedési tervet. Az ítélet értelmében a minisztériumnak hat hónapon belül el kell készítenie egy módszertani útmutatót a gyermekvédelmi szakemberek részére. Amiben egyrészt meghatározzák az anyagi veszélyeztetettség miatti kiemelés gyakorlatát, illetve azt, hogy hogyan lehet ezt a rossz gyakorlatot megszüntetni. A bíróság azonban abban nem értett egyet, hogy ebben a civilek is részt vehessenek – mondta el Kegye Adél.  

A bíróság nem fogadta el az ERRC azon követelését sem, hogy a tárca mérje fel a preventív intézmények iránti tényleges szükségleteket, és a férőhelyeket ennek megfelelően alakítsa ki. A alapítvány szerint a krízisbe került családok elvileg kaphatnak átmeneti elhelyezést, azonban nagyon kevés a férőhely. Emellett olyan krízis alap sem áll rendelkezésre, amelyből azonnali segítséget adhatnának a családsegítő szakemberek. Az alapítvány az ítélet írásba foglalását követően tud arról dönteni, hogy fellebez-e.

Ez egy rendkívül fontos döntés, és igazságot szolgáltat az összes olyan szegény családnak, —  köztük sok roma családnak —, akik ennek a diszkriminatív gyakorlatnak az áldozatául estek. Az ítélet iránymutató lehet nem csak Magyarországon, hanem az egész régióban, ahol hasonló gyakorlattal találkozunk

– mondta Gellér Judit, az Európai Roma Jogok Központ megbízott jogásza.

Az ERRC a romákat sújtó rasszizmussal és az emberi jogaik megsértésével szemben küzdő nemzetközi szervezet. Azért indították a pert, mert úgy látták, hogy országszerte szegénység miatt veszik el a családoktól a gyerekeket, akik között többségben vannak a romák, miközben a törvény tiltja, hogy bárki a családja rossz anyagi helyzete miatt kerüljön állami gondozásba. Az alapítvány szerint országos jelenségről van szó, azonban a pert csak egy konkrét ügy kapcsán tudták elindítani. (A per indításáról itt írtunk részletesebben.)

A per tárgya egy Nógrád megyében végzett felmérésen alapszik. Az alapítvány Nógrád megyei szakellátást vizsgáló kutatása szerint a megyében a családjukból  kiemelt gyerekek között kiugróan magas, nyolcvan százalékos volt a romák aránya.

Mint arra az ombudsman is rámutatott, a kedvezőtlen helyzetű megyében a családjukból kiemelt gyerekek 30 százalékát érinti ez a probléma, ők anyagi veszélyeztetettség miatt kerülnek be a rendszerbe. A kutatás szerint a kiemelt gyerekek többsége ezután is szoros kapcsolatot ápol a szüleivel, vagyis nem a köztük lévő rossz viszony, inkább az elégtelen jövedelem, a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzet és a rossz lakáskörülmények állnak a háttérben. A gyermekvédelemben dolgozókat a romákkal szembeni előítéleteik is befolyásolják, amik miatt szintén növekszik a jogtalanul kiemelt gyerekek száma. A szülői elhanyagolás is gyakrabban hivatkozott indok a roma szülők esetében, ami szintén egy szubjektív kategória. 

Az alapítvány pedig azért az Emmit perelte, mert a szociális ágazat irányítójaként eltűri és fenntartja a gyermekvédelmi szervek diszkriminatív kiemelési gyakorlatát. Az alapítvány úgy vélte, hogy az Emmi alá tartozó szociális intézmények nem tesznek meg mindent azért, hogy a gyerekek a szülőkkel élhessenek, ezért komplex szociálpolitikai intézkedéseket sürgetett. Nehezményezték, hogy nem hozzáférhető a pszichiátriai, vagy például addikció kezelésére szolgáló intézményrendszer a legszegényebbek számára. A szegénységi spirálba került családok munkalehetőség, szociális, egészségügyi és megfelelő oktatási intézményrendszer nélkül pedig tömegesen veszítik el a gyerekeiket.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete ellen a minisztériumnak 15 napja van a fellebezésre.

Forrás: abcug.hu

Hozzászólok a Facebookon