A költségvetés tervezete alapján jövőre is folytatódik a kórházak eladósodása, a szakemberek elvándorlása, ráadásul nem várható a külföldön dolgozók hazacsábítása sem – írja a Népszava.

 A jövő évi költségvetés tervezete nem az áttörés pénzügyi terve

– állítják közgazdászok a Népszavának. Hiába olyanok a gazdaság makroszámai, mint szinte még soha, a javaslatcsomagban nyoma sincs annak, hogy a kormány az egészségügy problémáival foglalkozna. Erre sem deklarált szándékot, sem pénzt nem találni a parlament elé benyújtott tervezetben. Bár az E-Alap mintegy 2681 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre szemben az idei költségvetés 2442 milliárdjával, a nominális 239 milliárdos többlet egy része már ez év végére „elolvadhat”.

Az ugyanis már az idei első hónapok adataiból jól látszik, hogy a kassza év végéig biztosan jelentős pótlásra szorul. A kórházak finanszírozást is fedező gyógyító-megelőző ellátásokra 155 milliárddal jut több. Ebben a legnagyobb összeg az eddigi egészségügyi béremelések fedezete, valamint a jövő évre tervezett mintegy 20 százalékos szakdolgozói többlépcsős keresetnövelés költsége van beépítve.

Az orvosok béréről nincs szó, éppúgy, mint a gazdasági és műszaki területen dolgozókéról sem, akiknek több mint tíz éve nem változott a fizetésük az állami egészségügyi intézményekben. Utóbbiak nagy többsége minimálbérből, vagy annál csak valamivel nagyobb összeget kap, miközben hasonló munkakörben a piacon ennek már akár a többszörösét fizetik.

A gyógyító kassza többletéből 10 milliárdos többlet jut az alapellátásra, 40 milliárd a kórházak finanszírozási „reformjára”, és még öt milliárd szerepel a céltartalékként. E számok alapján nincs fedezete a közellátásban dolgozó fogorvosok által évek óta követelt díjtétel-emelésnek sem. (Mint korábban megírtuk, az alapellátó fogorvosok szeptemberre kéthetes leállást helyeztek kilátásba, amennyiben a kormány nem javít érdemben a finanszírozásukon.) A gyógyszerkassza az idei 362 milliárdjával szemben jövőre 393 milliárd forintra bővül.

A többlet egy része új gyógyszerek befogadását szolgálná, ám egyelőre nem tudni, hogy a hazai betegek a most támogatásért sorban álló 40-50 új szerből mihez juthatnak hozzá. Még a tavaly befogadott 27 készítmény jó részére is csak most írják majd ki a közbeszerzéseket. A kórházak ahhoz, hogy ezeket a szereket biztosíthassák a betegeknek, néhány hónapja külön pénzügyi keretet kapnak az egészségbiztosítótól, és ennek terhére vásárolnak egyelőre közvetlenül a gyártóktól. Ez egyben azt is jelenti, hogy például X város onkológiája teljesen más áron vásárolhatja meg ugyanazt a hatóanyagot, mint Y kórházé ugyanazt a hatóanyagot. A gyógyszerkassza jövő évi növekedésének csaknem kétharmadát a gyártók állják majd. Az ő befizetéseikből finanszírozzák a készítmények támogatására költött közpénzek negyedét. Alig négy milliárddal nő a gyógyászati segédeszköz-támogatásra fordítható keret.

 Nem jut sokkal több a mentésre, az otthoni szakápolásra sem. A fejlesztések közül talán a legjelentősebb az Egészséges Budapestért Program, erre különböző jogcímek alatt mintegy 60 milliárd forintot költene el a kormányzat. Kásler Miklós népegészségügyi terveinek a megvalósítása nyomokban sem lelhető fel, az e célra szánt forrás szinte forintra megegyezik az ideivel.

A jövő évre tervezett keretből – úgy tűnik - sem a lakosság egészség-megőrzési programjaira, sem a betegségügy legnagyobb gondjainak enyhítésére nem jut megfelelő összeg. Vagy ha mégis, akkor az nem látszik a parlament elé terjesztett jogszabály-javaslatból. Az előkészítők egyébként sem bíbelődtek azzal, hogy bárki számára érthető, könnyen áttekinthető, a korábbi évek költéseivel is egyszerűen összevethető pénzügyi tervet készítsenek. Első olvasatra még a szakértőket is zavarba hozta, hogy egy-egy részterületre szánt pénzt a költségvetés különböző fejezeteiből kell összevadászni. A lapunk által megkérdezett szakemberek is más-más összegre jutottak, amikor a többlet nagyságáról kérdeztük őket. Abban azonban valamennyien egyetértettek, hogy a hazai egészségügy legnagyobb kihívásaira – úgymint az elöregedésre, a betegség megelőzésre, a késedelmes orvosi kezelések miatti halálozás mérséklésére, a kórházak eladósodásának megállítására – nem jut elegendő.

Közgazdászok a költségvetésről

Mihályi Péter közgazdász szerint nyoma sincs annak, hogy a kormány akarna valamit kezdeni az egészségügy problémáival.

 - Pedig most a makroszámok jók, ha akarnának valamit, akkor most megtehetnék. Az is nyilvánvalóan látszik, hogy az egészségügy helyett családpolitikára, egyházakra, sportra, vasútra akar költeni. Mindennek az a következménye, hogy csúszunk bele a magánegészségügybe, a szegényeknek rossz, a gazdagoknak jó. És a szegényeket nem is fogják észrevenni, mert kívülről az nem látható, hogy a legjobb orvosok mennek át fokozatosan a magánszférába

- fogalmazott.

Dózsa Csaba közgazdász szerint miután még nem lehet tudni, mi lesz az idei várható tényleges kiadás, a benyújtott központi költségvetés alapján - papíron - úgy néz ki jövő évre kis mértékben növekszik a GDP arányos egészségügyi költés. Ennek a belső szerkezete azonban kedvezőtlen: az államra jutó rész várhatóan 2020-ban sem éri el az öt százalékot. Míg 2,3-2,4 százalékot közvetlenül a lakosságnak kell finanszíroznia. Az úgynevezett Gyógyító-megelőző ellátási kasszák esetében reálértéken és a GDP növekedési rátát meghaladó növekménnyel számol a kormányzat, amely bizonyára fedezetet nyújt a hároméves bérmegállapodásra. Ugyanakkor további jelentősebb kiadásnövekedést nem terveznek.

Mindez azt is jelenti, hogy az egészségügyre szánt összeg nem elég a nálunk fejlettebb uniós országok hasonló kiadásaihoz való felzárkózáshoz.

De arra sem, hogy kiemeljük magunkat a jelenlegi helyzetből.

Megjósolható, hogy a jövő évi tervezet lényegében nem állítja meg a kórházak további eladósodását, a szakemberek elvándorlását, és nem segíti a külföldön dolgozók hazacsábítását sem.

Ha a hazai GDP arányos egészségügyi közkiadást Csehországéhoz hasonlítjuk, ahol ez az arány hat százalék, akkor pusztán a velük való lépéstartáshoz éves szinten közel plusz 500 milliárd forintra lenne szükség az állami egészségügyben. Az alapellátásnak szánt 10 milliárdos többletbe beleférhet a háziorvosi praxisközösségek fejlesztése.

A szakellátás fejlesztésére szánt plusz 40 milliárdjából jó lenne, ha jutna új egészségügyi technológiákra, diagnosztikára, műtéti eljárásokra, a finanszírozási díjak részleges rendezésére. További fejlesztési forrást jelenthet az Egészséges Budapest Program 2020-ra eső beruházási kerete. - Ugyanakkor nem látok különösebb fejlesztési összeget az egészségi állapot javítását célzó ügyekre, miközben a népegészségügyi programoknak már dübörögniük kellene. Kásler Miklós egy éve beszél ezekről, anélkül hogy annak lenne legyűjthető, elfogadott és forrásokkal is megerősített programja.

Azokból eddig csak a népegészségügyi elemeket is tartalmazó praxisközösségek bővítésének pályázata zajlott le. A program azonban máris csúszik: a nyertesekkel még nem kötöttek szerződést, noha az új praxisközösségeknek júniustól már el kellett volna indulniuk - fogalmazott. A közgazdász szerint probléma, hogy miközben a hazai lakosság idősödik a kormány jövőre GDP arányosan kevesebbet szán a gyógyászati segédeszköz-támogatásra és gyógyfürdők finanszírozására, mint ebben az évben. Ez azt jelenti, hogy elinflálódnak az eszközökhöz és kezelésekhez nyújtott támogatások, már most egyre nehezebb jó minőségű, új termékeket behozni. A hazai gyártók és gyógyfürdő szolgáltatók pedig kínlódnak, mert képtelenek alkalmazottaik bérköltségét kitermelni.

Törökné Kaufman Zsuzsanna, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke szerint a jövő évi költségvetésben nem elegendő a pénz a kórházak adósságmenetes működéshez. Hozzátette: EGVE elnökként különösen fájlalja, hogy

se a gazdasági, se a műszaki területnek nem jut bérfejlesztésre. Tíz-tizenkét éve nem született érdemi döntés az e területen dolgozók keresetének növelésérő. Ígéret sincs, a kormány az erre irányuló és az egészségügyi kormányzattal, valamint az érdekvédőkkel közösen kialakított javaslatot sem tárgyalta érdemben.    

Forrás: Népszava

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ