Az Állami Számvevőszék elnöke nemrég arról ötletelt, hogy milyen jó lenne, ha az emberek fizetésének egy részét automatikusan egy megtakarítási számlára utalnák. Mintha már lett volna ilyesmi korábban - csak sajnos beszántották... A Privátbankár cikke.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke nemrég egy interjúban arról beszélt: megfontolandó lenne, hogy a munkáltatók a fizetések egy részét nem közvetlenül a dolgozónak utalnák át, hanem egy megtakarítási számlára.

Nem feltétlenül az a jó kezdő lépés, ha az állampolgárra hagyjuk, hogy megtakarítson, ő ballagjon el a bankba vagy épp állampapírt venni. Tehet a kormányzat egy ajánlatot a foglalkoztatóknak – beleértve természetesen az államigazgatásban dolgozók esetében saját magát –, hogy a következő évek bértárgyalásainál nagyobb bérnövekedésre csak akkor kerülhessen sor, ha a munkabér-átutalás pillanatában a foglalkoztatók egy bizonyos összeget nem közvetlenül a dolgozónak fizetnek, hanem a dolgozó megtakarítási számlájára utalnak

- mondta az ÁSZ elnöke a Világgazdaságnak. Szerinte így 5-10 ezer forintonként értelmezhető megtakarítás képződhetne a háztartásoknál.

forint,

Mintha már lett volna ilyesmi...

Én meg arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy ilyesmi rendszer kiválóan működött 2011-ig, úgy hívták, magánnyugdíjpénztár (mnyp).

- írja az Alapblogon megjelent friss posztjában Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő elemzője.

A munkavállaló bérének egy része automatikusan egy megtakarítási számlára érkezett, amit aztán a bizonytalan felosztó-kirovó rendszer mellé a nyugdíjas éveiben elővehetett. Sőt, nem is csak azt, hanem annak kamatos kamatait. Borzasztó nagy előnye volt még, hogy ez a kamat (hozam) nem kizárólag az infláció és a gyengülő forint által sújtott magyar kötvényekben gyűlt, hanem a részvényhányadon keresztül az egész világgazdaságra kitettséget jelentett. Kár volt akkor (2011. júniusa) eladatni a tulajdonosok 97 százalékával, amikor ez a világgazdaság még az előző 80 év legnagyobb megbicsaklásával küzdött - írja a szakember.

Balásy Zsolt azt is felidézi: még a rossz években is a reálhozam környékén billegtek a pénztárak, tehát megvédték a vagyont az inflációtól, amióta pedig a részvény- és kötvénypiacon is folyamatos az emelkedés, a megmaradt pénztárak közel 80 százalékkal növelték a rájuk bízott vagyont.

Az évi több mint 7,5% hozamnak felel meg, miközben az infláció átlagosan évi 2-3% körül lehetett

- írja a blogpostban Balásy Zsolt.

A kormánynak nem tetszik az ötlet

Az ÁSZ elnökétől származó ötlet mindenesetre nem aratott osztatlan sikert a magánnyugdíjpénztári rendszert felszámoló kormány berkeiben, így nem is támogatják az elképzelést, bármennyire jól is hangozzék...  Az RTL Klub híradójának azt mondták:

A munkavállaló szabadon rendelkezik az adózott jövedelméről, abba a kormány nem kíván beleszólni, így a javaslatot nem támogatjuk.

Forrás: Privátbankár

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ