Jóval alacsonyabb lehet az átlagbér a hivatalosan közöltnél, de ennek elismerése nem vetne jó fényt a kormányra. A KSH hiányos adóbevallásokra hivatkozik, az adóhivatal hallgat – tudta meg a Népszava.

Hiányosak az adóbevallások, különösen az ötfősnél kisebb cég esetében, ezért nem lehet a teljes nemzetgazdaságra vonatkozóan átlagbért számolni - ezt a választ adta megkeresésünkre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Többszöri visszakérdezésünk ellenére sem kaptunk azonban választ arra, mikor teszik közzé ezeket a korábban megígért adatokat. Mindez azért fontos, mert a KSH által - a kormány egyfajta győzelmi jelentéseként - havonta közölt, már bruttó 340 ezer forint felett járó átlagkereseti adatok számos kritikát kaptak az elmúlt hónapokban.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) többször is jelezte: a dolgozók egyáltalán nem látnak ilyen szép számokat a bérpapírjaikon.

Ennek alátámasztásul a Policy Agendával közösen kiszámították a mediánbért: ez az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Kiderült: a dolgozók kétharmada egyáltalán nem keresi meg a KSH által közölt átlagbért. Ezt követően a Népszava is többször írt arról, hogy szakértők szerint a hivatalosan közölt adatoknál 25-30 százalékkal alacsonyabb lehet a valós átlagbér. Mégpedig azért, mert

a KSH az általa közölt adat kiszámításakor nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások adatait.

Ha így tenne, akkor alacsonyabb számok jönnének ki, hiszen ezeknél a cégeknél zömmel a legkisebb bérekért – minimálbéren vagy garantált bérminimumon – foglalkoztatják a dolgozókat. A KSH ezekre a kritikákra is reagálva jelentette be októberben, hogy januártól másként fogja számítani a havi kereseti statisztikákat. Addig a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeget átlagolták az adott dolgozói létszámmal, de csak az ötfősnél nagyobb cégeknél. Januártól viszont a cégek által havonta elkészített adó- és járulékbevallásokból állítják elő a kereseti statisztikát.

A KSH ezt akkor azzal indokolta, hogy ezen, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV) elérhető bevallásokban sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adatok szerepelnek a jövedelmekről, és a medián keresetek is kiszámíthatóvá válnak.

Ez az adatbázis az ötfősnél kisebb vállalkozások adatait is tartalmazza. Az első, januárra vonatkozó adatközlést márciusra ígérték. Hidegzuhanyként érkezett ezek után a bejelentés március végén, hogy ugyan már az új, NAV-os adatbázisból számolnak a statisztikusok, de ennek során továbbra sem veszik figyelembe az öt főnél kisebb létszámú cégek dolgozóinak – azaz több mint egymillió munkavállaló - keresetét. A KSH a korábbi ígéretek ellenére nem közölt mediánbért sem.

A KSH mindezt a bevallások hiányosságaival magyarázta.

Tovább dolgoznak „a statisztikai felhasználhatóság szempontjából hiányos vagy javított bevallások kezelésének jobb minőségű megvalósításán” – írták közleményükben. Furcsának találtuk azonban, hogy éppen az öt fő alatti cégek járulékbevallásai lennének hibásak, ezért rákérdeztünk. De jól értettük, hiszen a KSH lapunknak küldött válasza szerint: „az öt főnél kisebb létszámmal működő szervezetek esetében az átlagost számottevően meghaladó adathiány, illetve utólagos revízió a statisztikai adatközlést egyelőre nem teszi lehetővé”. Azt is közölték, hogy „az új adatforrások hivatalos statisztikai rendszerbe történő beillesztése minden esetben hosszabb előkészítő folyamatot igényel. A keresetstatisztikai adatok esetében ez az előkészítő folyamat a tervezettnél hosszabb időt vesz igénybe.” Hogy pontosan mennyi időt, azt már nem árulták el.

Katona Tamás statisztikust meglepte, hogy a KSH továbbra sem a teljes nemzetgazdaságra számítja a kereseti adatokat. Szerinte,

ha az ötfősnél kisebb cégeket is beleszámították volna a statisztikába, akkor az átlagbér a hivatalosan közölt harmadával, negyedével alacsonyabb lenne.

Előbbi a papíron bevallott bért mutatná, hiszen való igaz, hogy a kisvállalkozásoknál gyakran minimálbérre jelentik be a dolgozókat, a fizetés többi részét pedig zsebbe kapják. De még ezt a „fekete” fizetést beleszámolva is 25 százalékkal alacsonyabb lehet az átlagbér a hivatalosan közöltnél – véli az egyetemi tanár. Megjegyezte: a KSH magyarázata meglehetősen furcsa, hiszen a hivatal már három éve készíti elő az új adatbázisra történő áttérést, az alkalmazotti létszámadatokat már tavaly óta ez alapján is közli. A vállalkozásoknak pedig már 2006 áprilisa óta elektronikus úton kell havonta eleget tenniük járulékbevallási kötelezettségüknek. Ezek minősége – az esetleges hibák vagy hiányosságok száma – pedig nem függ az adott cég dolgozói létszámától.

Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője szintén érthetetlennek találja a KSH magyarázatát. Szerinte legföljebb a munkaidőre vagy a munkaköri besorolásra vonatkozó adatok hiányozhatnak a bevallásokból.

Ha viszont valóban a kereseti adatok nem egyértelműek a bevallásokban, akkor mi alapján számolja ki a NAV a kivetett adókat? – vetette fel.

Kerestük ezzel kapcsolatban a NAV-ot is, hogy megtudjuk, milyen adatok hiányát jelezte feléjük a KSH, illetve szerintük is alkalmatlanok-e a bevallások arra, hogy az összes munkavállaló kereseti adatait ki lehessen olvasni belőlük. Ígértek is választ, ám több mint egy hét alatt nem sikerült azt eljuttatniuk lapunkhoz.  

Titkolóznak és hallgatnak

A Policy Agenda (PA) szerette volna kutatni az új kereseti adatbázist, ám erre nem kaptak engedélyt. Korábban a mediánbérek kiszámításához szükséges adatokat szintén csak hosszas huzavona után – a lapunkban megjelent cikkek hatására és pénzért – bocsátotta a MASZSZ és a PA  rendelkezésére a Pénzügyminisztérium. A PA most a 2017-es, éves személyi jövedelemadó bevallások alapján is végzett számításokat. Az összes, munkaviszony utáni bérjövedelemmel rendelkező dolgozó adatai alapján havi bruttó 225 ezer forintos átlagbért számolt ki. Ehhez képest a KSH 282 ezer forintos átlagbért közölt ebben az időszakban: igaz, ők csak az öt fő feletti vállalkozások és a közszféra adatait vették alapul akkor is. Ez 25 százalékos különbség, vagyis, ha a KSH most ígéretéhez híven beszámította volna a kisebb cégek dolgozóinak bérét is az átlagbérbe, akkor januárra nem 343 500, hanem 274 800 forintos átlagbér jött volna ki. Ezt persze nehéz volna megmagyaráznia a kormánynak, és a közeledő európai parlamenti választások miatti kampányban nem mutatnának jól a korábbinál jóval alacsonyabb kereseti adatok. A kérdést ezért úgy tűnik, inkább jegelik. Feltehetőleg ennek köszönhetően nem kaptunk választ a KSH-tól azon kérdésünkre sem: reálisnak tartják-e a fenti számításokat.

Forrás: Népszava


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ