A társadalombiztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltatók 2007 áprilisától kötelesek ellenőrizni a betegek jogosultságát. A jogosultság-ellenőrzés következtében, illetve egyes egészségügyi szolgáltatásoknál előfordul, hogy az ellátás csak akkor nyújtható, ha annak árát az ellátott személy kifizeti. Az Adózóna a jogosultság-ellenőrzésről és az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó fizetési kötelezettségekről ír – írja a HVG.

 Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az egészségügyi szolgáltatók elektronikus úton ellenőrzik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartásában. Nem kell a jogosultságot ellenőrizni az alábbi orvosi/ápolási ellátásoknál:

mentés, betegszállítás,

védőnői szolgáltatás,

otthoni szakápolás,

iskola- és ifjúság-egészségügy,

mozgó szakorvosi szolgálat,

diagnosztika, kórszövettan vizsgálat (ahol nincs jelen a beteg),

boncolás.

A jogosultságellenőrzés lényege, hogy minden érvényes tajszám mögött legyen befizetés, azaz a társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatás nem ingyen jár. A jogosultságellenőrzés eredményeként „zöld”, „piros”, „sárga”, „kék” vagy „barna” lámpa jelenik meg. Az Adózóna sorra veszi, hogy melyik lámpa mit jelent. 

A  piros lámpa például azt jelenti, hogy az ellátandó személy tajszáma érvényes, de a befizetése rendezetlen. Ez esetben is megkapja a társadalombiztosítás keretében az egészségügyi szolgáltatást, azonban a jogosultság rendezése érdekében köteles a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez fordulni. 

 A sárga lámpa azoknál a személyeknél jelenik meg, akik megállapodás alapján jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Az egészségügyi szolgáltatásra szóló megállapodást azok a személyek köthetik meg, akik a Tbj. szerint nem biztosítottak, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosultak.

A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege: nagykorú állampolgár esetén a minimálbér (azaz 149 000 forint) 50 százaléka, 18 évesnél fiatalabb gyermek, valamint Magyarországon nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi tanuló esetén a minimálbér (azaz 149 000 forint) 30 százaléka.

A hatályos szabály alapján a megállapodás első 24 hónapjában – ún. várakozási időben – az érintett személy csak sürgősségi ellátásokra jogosult, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 24 hónapra megtörténik. Esetükben a tajszám érvényes, azonban a fenti 24 havi befizetés, illetve várakozási idő letelte után sem kapnak teljes körű ellátást. 

Forrás: HVG


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ