Sok ezer gyerek nem születik meg, akikre felvették az állami támogatást. A magyar állam pedig csak ímmel-ámmal megy utána a pénzének, a tartozások töredékét hajtja be - tudta meg a Napi.hu. Aki önként fizetne, azzal is hónapokig csak egyeztetnek.

Tízmilliárdokat fizet ki a magyar állam családvédelmi támogatásokra úgy, hogy a vállalt célok soha nem teljesülnek - derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Napi.hu közérdekű adatigénylés nyomán szerzett meg a Pénzügyminisztériumtól. A lakástámogatást igénybe vevőkkel szemben fennálló állami követelés összege a lakástámogatási hatóságok által a Magyar Államkincstár (MÁK) számára 2018 decemberében szolgáltatott adatok alapján 30,7 milliárd forint volt - tudta meg lapunk.

Ennek az összegnek a jelentős része mögött bedőlt hitelek állhatnak. Sok támogatást ugyanis azért követel vissza az állam, mert a támogatottak nem fizették a tartozásaikat, és az ingatlanjukra bírósági végrehajtást kezdeményeztek, és ebbe az eljárásba az állami jelzálogjogra tekintettel az állam képviselője is bekapcsolódott.

Adók módjára behajtott lakáscélú támogatás

ÉV

FORINT

2009

2 297 552

2010

22 272 040

2011

16 294 787

2012

37 202 641

2013

56 160 360

2014

86 804 050

2015

143 276 147

2016

194 536 555

2017

180 700 265

2018

189 267 529

Összesen

928 811 926

Forrás: Pénzügyminisztérium

A többi visszaigénylés hátterében is többnyire szomorú történetek állnak. A támogatás visszakövetelésének gyakori oka, ha a támogatási szerződésbe foglalt gyermekvállalás nem teljesült - például egészségügyi okokból - vagy mert idejekorán megromlott a viszony az egykor még közös jövőt tervező házaspár tagjai között.

Akkor is vissza kell fizetni a pénzt, ha megsértették a tízéves támogatási időszak alatt a támogatott ingatlanban történő bentlakási kötelezettséget. Nem laktak benne, kiadták például, vagy eladták anélkül, hogy másik szocpol-képes ingatlant vásároltak volna helyette. Utóbbi történet hátterében is gyakran állnak válások.

Bedőlt hitelesek tömegét érinthetné

A szocpolt (ahogy egykor "becézték" a gyerekszámhoz kötött lakáscélú állami támogatást, ennek utóda a mai csok, azaz a családi otthonteremtési kedvezmény) felvevő jelzáloghiteleseknél, miután bedől a hitel, és értékesíteni kell az ingatlant, elvileg az államnak is be kellene állnia a sorba, hogy visszakérje a támogatást. Ez azonban ritkán sikerül. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2013 első negyedévétől kezdve 2018 végéig 52,8 ezer ingatlant kellett kényszerértékesíteni banki tartozások miatt - igaz ezek közül 37,5 ezret a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. vásárolt meg.

A NET csak olyan adósok ingatlanját vásárolta meg, ahol gyerek is volt, utánuk pedig vehettek és vettek fel lakásvásárlási támogatást a családok. Az állam persze nagyon rosszul jött volna ki abból, ha éppen ezeknek a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek nyújtott volna be több millió forintos, kamatokkal terhelt számlákat. (A kamatok a polgári törvénykönyv alapján a jegybanki alapkamathoz igazodnak.) Ez nem is történt meg, ugyanis a NET-nek felajánlott ingatlanok esetében az adósok mentesültek a szocpol visszafizetése alól.

A többi adóstól sem könnyű visszavenni az egyszer kifizetett szocpolt. A hitelüket és más számláikat fizetni nem képtelen adósoktól valószínűleg az állam is hiába követeli a pénzét, ennek is köszönhető valószínűleg, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a több mint 30 milliárdos kintlévőségből tavaly nem egészen 190 milliót hajtott be, sőt 2009 óta, a válság kirobbanása óta eltelt tíz év után összesen is csupán 928,8 milliónál tart az adóhatóság - tudta meg a Napi.hu.

Nem jönnek a megelőlegezett gyerekek

A bedőlt hiteleseknél is több szocpol és csok lehet kint olyan családoknál, akik nem csak már meglévő, de vállalt gyerekre is kértek állami támogatást.

A lehetőséggel sokan éltek és élnek, voltak olyan évek, amikor a különböző otthonteremtési kedvezményekre kifizetett állami pénz 50-60 százaléka megelőlegezett kedvezmény volt. Azok a fiatal házaspárok, akik az állami juttatásért cserébe megígérték, hogy gyereket vállalnak, eleinte három év türelmet kaptak az első gyerek, és hatot a második érkezéséig. A szabály 2004-ben enyhült, akkortól négy és nyolc évre tolódott ki a határidő.

Egy darabig szigorú is lehetett az ellenőrzés. A Pénzügyminisztériumból most megkapott adatok szerint ugyanis 1998 és 2002 között minden évben negatív volt a megelőlegező szocpolok szaldója, vagyis többet fizettek vissza a családok az államnak, mint amennyi támogatást fel tudtak venni. A fiatal párok a jelek szerint mindig is túlságosan optimisták voltak, a babák pedig nem születtek meg, sokszor a házasságok sem bírták ki az idő próbáját. Ez nem is csoda: Magyarországon a házasságok több mint fele felbomlik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, csak az elmúlt három évben javult valamelyest ez az arány.

Optimisták a családok

Hogy mennyi pénz ment ki megelőlegező kölcsönként vállalt gyerekekre, azt a Pénzügyminisztériumban sem tudják pontosan. Az biztos, hogy 2009 óta 38,4 milliárd forintnyi megelőlegező támogatást fizetett ki az állam a Napi.hu által megszerzett adatok alapján. Ez a szám azonban jóval kisebb a valóságosnál, mivel az új, 2015-ben bevezetett csoknál már nem különítik el a meglévő gyerekek után kifizetett, és a csak vállalt gyerekekre igényelt összegeket.

Az MNB honlapján viszont megjelent egy tanulmány, amely szerint a csok 2016 eleji módosítástól 2018 végéig 237 milliárd forint értékben összesen 76 ezer támogatási szerződéskötés történt. Ebben a dokumentumban azt is leírják, hogy az új csok bevezetése óta 45 ezer még meg nem született gyerekre vették fel az állami támogatást a családok. Közülük 350 pár annyira bátor volt, hogy gyermektelen szülőként három babát vállalva kérték el az állami támogatást. Hogy a vállalt gyerekek közül mennyi születik majd meg, még nem tudni, és idő is van még, hiszen ebben a szabályrendszerben a családok az első gyerek érkezéséig négy, a másodikig 8, a harmadikig pedig 10 év türelmi időt kapnak.

A családi pótlékból jönnek rá

Azt, hogy mit kell tennie a családoknak, ha nem jön a gyerek, és jogkövető módon vissza akarják adni az államnak a támogatást, igencsak nehéz kideríteni.

A bankok honlapján jellemzően csak arról van információ, hogyan kell igényelni a csokot, arról, hogy viszont, hogy mi a teendő akkor, ha nem születnek meg határidőre a gyerekek, egy mukkot sem írnak.

A MÁK honlapján sincs érdemi segítség erről. Legfeljebb a jogszabályokat lehet elolvasni az interneten, hogy mit kell visszafizetni, milyen kamatokkal, de a gyakorlatról, hogy pontosan hová kell fordulni, mit kell tenni, kinek kell fizetni, kevés az érdemi információ.

A jelek szerint tehát a sokéves gyakorlat az, hogy

a bankok odaadják a pénzt, ám ők maguk aktívan nem ellenőrzik, megvalósult-e a gyerekvállalás. Ennek az ellenőrzése ugyanis állami feladat, és nagyjából úgy történik, hogy ha igényeltek a gyerekre családi pótlékot vagy más családtámogatási ellátást, akkor "kipipálják" a megszületését. Igazolni a születést akkor kell, ha állami lakástámogatást nem kértek a szülők.

A gyermekvállalás teljesítését a kincstár ellenőrzi és értesíti a hitelintézetet. A támogatott személyeknek csak abban az esetben kell bejelenteni a gyermekszületését, ha nem igényelnek családtámogatási ellátást - közölte lapunkkal a Raiffeisen Bank. Az újfajta csoknál a támogatások igénybevételének jogosultságát az illetékes járási hivatal, az állami adóhatóság hatósági ellenőrzés keretében, a hitelintézetek pedig a kormányrendeletekben előírtak szerint vizsgálják, ellenőrzik - tette ehhez hozzá a Budapest Bank.

Hézagos a rendszer

Ellenőrzés persze elvileg van. A kormányrendeletekben és a támogatási szerződésben foglaltak szerint a támogatott személyeknek be kell jelenteniük, ha nem született gyerekük. Ha nincs nyoma a gyereknek, és a szülők önmaguk nem jelentkeztek, a hitelintézetek is értesítik a támogatott személyeket a gyermekvállalási határidőről, valamint a kincstár a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő alatt, illetve annak leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja be a fiatal házaspárt. "A bank a gyermekvállalási idő letelte előtt 60 nappal megkeresi az ügyfeleket és felhívja a figyelmüket a vállalt bejelentési kötelezettségükre" - közölte a Budapest Bank.

Ennek ellenére ha valaki mégis fizetni akar, gyakran tanácstalanságba botlik. A Napi.hu beszélt egy olyan házaspárral, akik 15 éve vették fel két gyerekre a megelőlegező szocpolt, ám a gyerekek nem születtek meg. Hivatalosan senki sem kereste őket, hogy fizessenek, hiába járt már le évekkel ezelőtt a türelmi idő. Végül ők maguk jelentkeztek a bankjuknál az idén év elején, hogy jogkövető állampolgárként visszaadnák a szocpolt a kamatokkal együtt, de három hónap után is csak az adategyeztetésnél tartanak.

Vannak önkéntes visszafizetések

A szocpolt gyermekvállalás nélkül megtartók könnyen lehet, hogy csak akkor szembesülnek azzal, hogy esetleg fizetniük kell, ha - ez történhet akár egy válás miatt - el akarnák adni az ingatlant, amelyre be van jegyezve az állam elidegenítési tilalma és jelzálogjoga.

Ha viszont nincs ingatlanértékesítés, könnyen lehet, hogy megússzák, mert senki sem megy utána a meg nem született gyerekek után visszajáró állami pénznek. Elképzelhető, hogy azért van így, mert "az nem is hiányzik". A költségvetési törvényben ilyen tétel nem szerepel, a kiadási oldalon van csak nyoma a lakástámogatásoknak.

Időnként azért csorog vissza egy kis pénz az államhoz. A meg nem született gyerekek után felvett támogatást elvileg a hitelintézeteken keresztül kellene visszafizetni ezt a pénzt, de ezen a csatornán keresztül alig szivárog vissza valami az államhoz.

A hitelintézeteken keresztül a 2009 óta tíz év alatt mindössze 654,65 millió forintot utaltak vissza a családok, a Magyar Államkincstárba ennél több, 14,28 milliárd forint jutott vissza 2008 és 2018 között, évente 1,2-1,5 milliárd forint közötti összeget fizettek vissza a családok.

Kincstári visszafizetés

ÉV

FORINT

2008

1 429 124 705

2009

1 197 479 826

2010

1 191 424 833

2011

1 276 775 253

2012

1 389 701 824

2013

1 207 456 144

2014

1 221 269 166

2015

1 257 790 724

2016

1 402 311 154

2017

1 305 407 842

2018

1 399 495 428

Összesen

14 278 236 899

Forrás: Pénzügyminisztérium

Az MKB Bank azt mondta lapunknak, náluk előfordult már visszafizetés mind banki felszólításra, mind önkéntes megkeresés alapján. A Budapest Banknál az új csok kapcsán gyerekvállalási határidők még nem teltek le, két család élethelyzetében viszont bekövetkezett olyan változás, amely miatt vissza kellett fizetniük a csok egy részét vagy egészét. Ez a két ügyfél saját maga jelentkezett a banknál.

Forrás: napi.hu

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ