A világon egyedülállónak mondható terv az induló nyugdíjat csak a kétgyermekeseknek adná változatlan összegben. A nyugdíjszakértő szerint ez a terv olyan, mint a Rákosi-rendszer gyermektelenségi adója – írja a HVG.

Az MNB 330 pontos versenyképességi javaslatainak nyugdíjat érintő pontjai közül az egyik legfontosabb, hogy

az induló nyugdíj függjön a felnevelt gyermekek számától.

A javaslattevők, Botos József és Botos Katalin nyugdíjszakértők számokat is mondtak:

kétgyermekeseknek maradna a korábbi nyugdíj, többletgyermekenként 20 százalék adódik hozzá, 0 és 1 gyermek esetén pedig 40 és 20 százalék vonódna le

– írta Simonovits András nyugdíjszakértő az Élet és Irodalomban, aki mindezt túl erőszakos reformnak ítélte.

Jelenleg a világon csak a francia nyugdíjrendszer ad 10 százalékos bónuszt legalább 3 gyermek után, de lefelé nincs büntetés.

Simonovits a jegybanki javaslatot a gyermektelenségi adóhoz hasonlítja, és felidézi: volt már ilyen a Rákosi-rendszerben, csak a férfiakat sújtotta.

Az MNB-s javaslat másik sarkalatos pontja, hogy a családi adókedvezményt figyelembe vennék a nyugdíjalapnál.

Simonovits szerint viszont alapból eltúlzott a nagycsaládosok adókedvezményének mértéke a kétgyerekesekéhez képest, ez a javaslat pedig tovább növelné az aránytalanságot.

Ráadásul az MNB „szegénynyomorító” egy számjegyű szja-tervéhez sem passzol.

A harmadik fontos MNB-javaslat értelmében alanyi jogú tagság járna a kiegészítő nyugdíjalapokban. Simonovits felidézi: a viselkedési közgazdaságtan egyik alapvető felismerése szerint noszogatni kell az embereket, hogy saját érdekükben cselekedjenek. Mielőtt azonban ezt a rendszert bevezetik, jó lenne látni, „hogy a kormány vélgre kiteríti kártyalapjait az asztalra, és bevallja, hogy erre van/lesz szükség, mert a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan”. A reálbérrobbanás miatt elszaladnak az induló nyugdíjak, míg a járulékkulcs 2016-22 között feleződik.

Simonovits a következő kérdéseket teszi fel:

• Miért nem a Pénzügyminisztérium dolgoz ki nyugdíjreform-javaslatot?
• Miért nem vezetik be a világszerte jól bevált rugalmas korhatárt?
• Miért nem szüntetik meg a Nők40-et, ami elhallgatta, mennyivel jobban jártak volna a nők, ha még három évet dolgoznak?
• Miért nem állnak le a járulékkulcs fenntarthatatlan csökkentésével?
• Miért nem egyenlítik ki a cikkcakkos szolgálati időskálát?
• Miért nem ellensúlyozzák az egykulcsos szja miatti polarizálódást?

Az MNB javaslatai több ponton is ütköznek a Pénzügyminisztérium versenyképességi programjával (vagy épp a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményével), erről többek között itt írtunk.

Forrás: HVG