Egy átlagos béren kívüli juttatási keret alig több mint a felére is olvadhat, mire a dolgozó zsebébe jut – számolta ki az Azénpénzem.hu. A gond az, hogy ezzel a választás során esetenként nincs is tisztában a munkavállaló. A cégeknél ugyanis „trükkös” kalkulátorok működnek.

Az alapjaiban átalakított cafeteria rendszer a gyakorlatban elég becsapós lehet.

A cégek is kapkodták az idén a fejüket, ezért számos helyen csak mostanában lehet a felkínált palettáról választani. A gond az, hogy elsőre általában nem látszik, valójában mi mennyi lesz. Több vállalat is kínál kalkulátort a választáshoz, de ezek baja általában az, hogy a bérként adózó juttatásoknál a cafeteria bruttó keretéből csak a munkáltatói közterhek levonását tüntetik fel.

A bérszámfejtők azonban a dolgozói közterheket (ami nem csekély, hiszen 33,5 százalékra rúg) is kegyetlenül levonják.

Az indoklás szerint ez azért van így, mert a valódi nettó kialakításába bejátszik még a családi kedvezmény (vagy akár valamilyen letiltás).

 Tipikus eljárás, hogy az önkéntes nyugdíj-, illetve egészségpénztári juttatást úgy tüntetik fel, mintha az egyéni befizetéshez járó 20 százalékos adókedvezmény minden hónapban landolna a munkavállalónál.

Valójában ez nincs így, hiszen az adójóváírás utólag, a következő évi adóbevallás alapján kapható meg. Már ha van elegendő fizetett adó (ezen a téren is alaposan „megbolondíthatja” a számokat például a családi kedvezmény). Az átlagos keret alapján a különböző kategóriákban kijövő számokat a fenti táblázatban foglaltuk össze.

Az idén januárban a Cafeteriatrend 295 munkáltató megkérdezésével vizsgálta, hogy miként alakulnak a 2019-es béren kívüli juttatási keretösszegek.

A bruttó értekre vetített keretösszeg – derült ki a kutatásból – a tavalyi évi átlagos 390 ezer forintról az idén 375 ezer forintra csökkent

(korábban évről évre emelkedett a cafetera keretében kiosztott összeg).  Kalkulációnkban ezért számoltunk ennyivel. Mint a táblázatból is látszik, a mostani csekély (4 százalékos) csökkenés nem jelenti feltétlenül azt, hogy automatikusan ennyivel kevesebből gazdálkodhatnak majd a dolgozók. (A „készpénzcafeteriáról” és néhány cég konkrét gyakorlatáról itt írtunk.) Ki lehet akár többet is hozni ugyanabból a pénzből, de 4 százaléknál jóval nagyobb is lehet a pénzvesztés. Persze nettóban.

 Fogyatkoznak, de akadnak még más elemek is

A magasabb, de a bérnél még mindig alacsonyabb adóteher mellett a megszabott korláton felül SZÉP-kártyára bármennyit fizethetnek a munkáltatók (ez is nyilvánvalóan beleillik a kormány tehetősebbeket támogató gazdaságpolitikájába).

Ebben a kategóriában akadnak azért más elemek is.

Ilyen például a cégtelefon magáncélú használata, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás. Csekély értékű ajándék 2019-ben csak évi egy alkalommal juttatható a minimálbér 10 százaléka erejéig. A 40,71 százalékkal adózó (munkáltató a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót köteles fizetni) körbe tartozik az önkéntes pénztári célzott szolgáltatás is. Megkülönböztetik azonban ezt akkor, ha a pénz a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra megy.

Az önkéntes pénztári célzott támogatásra befizetett összeg egy elkülönített számlára kerül (azt a pénztár nem írja jóvá a tagok egyéni számláján), innen vehető igénybe az a szolgáltatás, amelyet a munkáltató meghatározott.

A kiegészítő önsegélyező szolgáltatások közé tartoznak az adóhatóság (NAV) szerint például a gyermekszületéshez kapcsolódó ellátások, munkanélküliségi ellátások, elemi károkhoz kapcsolódó segélyek, betegségi segélyek, haláleseti segélyek, tanévkezdési támogatás, gyógyszerár-támogatás, közüzemi támogatás, lakáshitel-törlesztés támogatása, otthoni gondozás, idősgondozás támogatása.

 Az önsegélyezés nagy varázslata

 Sokan látnak ebben jó lehetőséget, egyúttal feltételezve azt, hogy a kormány lám elismeri ezeknek a céloknak a fontosságát.

Nincs szó azonban másról, mint egy újabb, meglehetősen trükkös megoldásról.

Ahogy az önkéntes pénztári juttatást választó dolgozók örülhetnek a következő évi adóbevalláskor (a táblázatban szereplő átlagos befizetés esetén majdnem 41 ezer forintot kapnak vissza), a célzott önsegélyezésnél éppen ellenkező a helyzet.

Amennyiben ugyanis a magánszemély kiegészítő önsegélyező szolgáltatást vesz igénybe célzott szolgáltatásként, akkor egyéb jövedelemként kell utána adóznia. Magyarul: havonta nem vonnak tőle személyi jövedelemadót, de azt neki egyben be kell fizetnie az adóbevalláskor (tekintve, hogy ezt a NAV készíti el, „feledékenységre” aligha lehet játszani). A munkavállalónak az egyéb jövedelem után még 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell, mert a pénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás esetén nem minősül kifizetőnek.

Ha valaki például havi 30 ezer forintot kap célzottan önsegélyezésre (nagyjából tehát az átlagos cafeteriás összeget), akkor ezután több mint 100 ezer forintot kell a következő év májusában leperkálnia az államnak.

Ennek tükrében a  kedvezőbb adótehernek (itt például nincs a cégeknél ki tudja miért alkalmazott 1,18-es szorzó) valószínűleg már kevésbé tud örülni.

 Forrás: azenpenzem.hu