A Pedagógusok Szakszervezete szembesíti a tanárokat azzal, mekkora jövedelemtől estek el az utóbbi négy évben: akadnak, akik több mint kétmillió forintnak mondhattak búcsút a bérszámítási módszer miatt – írja a 24.hu.

Az elmúlt évek kormányzati kommunikációjában rendre befért az aktuális Soros-kampányok közé, hogy mekkora béremelésnek örülhetnek éppen a tanárok. Legutóbb január elején Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára beszélt arról, hogy a pedagógusoknál 13 százalékos béremelés várható, ami jól hangzik, ám a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pontosított: az emelés csak azokra vonatkozik,

• akiknek a bérét a garantált bérminimum szintjére kell felhozni, mert a bértábla szerint még ennél is kevesebbet keresnének,
• akiket az előmeneteli rendszer szerint háromévenként magasabb kategóriába kell sorolni,
• és akik minősítésüket követően magasabb besorolási fokozatba lépnek.

Arról nem is beszélve, hogy a béremeléseket beárnyékolja, hogy 2015 januárja óta a tanárok fizetését nem a minimálbérhez, hanem egy úgynevezett vetítési alaphoz rögzítik.

Ez az összeg pedig azóta változatlan, a 2014-es minimálbér összege: 101 500 forint. A minimálbér ehhez képest az idén már 149 ezer forint, de 2015-ben is 105 ezer forint volt.

A szakszervezetek évek óta azt kérik, a kormány emeljen a vetítési alap összegén, és lehetőleg a mindenkori minimálbér képezze a pedagógusok fizetésének alapját.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) mostanra megunta a várakozást. Ezért elkészítette az úgynevezett bérnyomásmérőt, ami megmutatja, mekkora bruttó összegtől estek el a pedagógusok 2015. január 1-jétől 2019. január 1-jéig a vetítési alap változatlansága miatt. A táblázat használatához három adatot kell megadni a szembesülésre vágyó tanároknak:

• az adott évekhez tartozó besorolási szintet,
• a legmagasabb iskolai végzettségüket és
• a besorolás szerinti fokozatot.

A besorolási szinteknél négy kategória lehetséges: gyakornok (pályakezdő pedagógusoknak két évig tart), Pedagógus I. (ebben 6-9 évet tölthetnek a tanárok), Pedagógus II. (legalább 8 éves tapasztalattal rendelkező tanárok érhetik el), illetve Mesterpedagógus (ehhez legalább 14 év szakmai gyakorlat szükséges). A pályán eltöltött időt mutató fokozatokat 1-től 15-ig számozzák, egy fokozat három évet ölel fel, míg a végzettségi szintnél középfokú, főiskolai és egyetemi végzettség adható meg. Az illetményalap a vetítési alap 120 százaléka középfokú végzettség esetén, 180 százaléka alapfokozat esetén és 200 százaléka mesterfokozatnál. Ez az alap a pályán töltött idővel arányosan nő, így egy két éve tanító gyakornoknál 100 százalék, míg egy 30 éve a pályán lévő pedagógusnál minimum 170 százalék.

Az adatok sokkoló hatásúak lesznek, ezért azt reméljük: a pedagógusok ráébrednek arra, hogy összefogással, a szakszervezet taglétszámának növelésével a bérharc is eredményesebb lehet

– írta a Pedagógusok Szakszervezete a bérnyomásmérő publikálásakor.

A szakszervezet szándéka az volt a honlapján közzétett bérnyomásmérővel, hogy minél több pedagógust szembesítsen a valósággal, hiszen a kormányzati kommunikáció évekig arról szólt, hogy folyamatosan béremelést kaptak a pedagógusok. A PSZ is évek óta szorgalmazza, hogy a kormány rendezze ezt a kérdést, hiszen már-már kezelhetetlen bérfeszültség alakult ki a minimálbér, illetve a garantált bérminimum folyamatos növekedésével, miközben a pedagógusok illetményét meghatározó vetítési alap nem változott

– írta a 24.hu megkeresésére a szakszervezet.

Az alábbi példák jól mutatják, mekkora összeggel lehetnének gazdagabbak a tanárok, ha nem hagyta volna a kormány változatlanul a vetítési alapot.

Az első ábrán egy olyan, egyetemet végzett, Pedagógus I. minősítéssel rendelkező pedagógus havi bérének változása látható, aki 2017-ig 4-es, 2018-ban 5-ös fokozatba tartozott.

Ez a tanár 2015. január 1-jétől 2018. december 31-ig bruttó 1 440 924 forinttal kereshetett volna többet.

A következő diagram egy főiskolát végzett, Pedagógus II. minősítéssel rendelkező, 2015-ben 10-es, 2016-tól 2018-ig 11-es fokozatú pedagógus havi bérének alakulását mutatja.

Négy év alatt bruttó 1 854 873 forint különbözetet mutat a mérce, azaz a minimálbéres számítással ennyivel kaphatott volna többet az adott időszakban a tanár.

Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy egy egyetemet végzett, Mesterpedagógus minősítéssel rendelkező, a pályája végén lévő (2015-ben 14-es, 2016-tól 2018-ig 15-ös fokozatú) pedagógus havi bére hogyan változott.

A jelenlegi bérszámítás legnagyobb vesztese valószínűleg egy ilyen tanár, aki 2015-től 2019-ig bruttó 2 562 404 forint plusz jövedelemmel számolhatott volna. 

Az ügyben megkerestük kérdéseinkkel az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Forrás: 24.hu