Eltelt egy hónap azóta, hogy életbe léptek a cafeteria változtatások, így jobban is megnéztük, mi a helyzet most a munkaerőpiacon. A SZÉP-kártya népszerűsége óriási nőtt, ám az nem igazán látszik, hogy mi értelme volt átalakítani a cafeteria rendszert, mivel a munkavállalók fizetése ettől egyáltalán nem nőtt, hanem helyenként csökkent is – olvasható a Privátbankár elemzésében.
A Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja a Cafeteria TREND Magazin támogatásával idén is megvizsgálta, hogy miként alakul a munkáltatók juttatási gyakorlata 2019-ben. A kutatásban 401 munkáltató adatait dolgozták fel.
A választható juttatások kínálatán jól látszik az adótörvények változásának hatása. A Széchenyi Pihenő Kártya mindhárom alszámláját biztosítja szinte minden válaszadó munkáltató a kínálatában – értékelte az eredményeket Fata László juttatási szakértő a Privátbankár.hu-nak.
Melyik a legnépszerűbb?
A kultúra- és sportbelépők megtartott adómentessége ellenére, arányaiban nem kínálja ezeket a juttatásokat a 2019-es rendszerében több munkáltató, viszont mivel több elem kikerült a kínálati listából, így a belépők előkelőbb helyen szerepelnek ((a válaszadók megadott százaléka kínálja cafeteria rendszerében ezeket az elemeket):
- SZÉP Kártya 90%
- Számfejtett pénz kifizetés 51%
- Egészségpénztár 47%
- Kulturális belépő 45%
- Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás 43%
- Óvoda, bölcsőde térítése 39%
- Sporteseményre szóló belépő 37%
A kutatásban résztvevő cégek 51 százalékánál választható elem az, hogy
bérként adózva a fizetés részévé tegyék a korábbi cafeteria keretet, azaz a munkavállalók dönthetnek úgy is, hogy akár a teljes keretüket pénzben kapják meg.
Hogy alakultak a fizetések?
A szakértő szerint a juttatási keretek alapvetően változatlanul megmaradtak, ugyanakkor éves szinten enyhe csökkenés azért látszik a keretben, mivel az adótörvények változásának köszönhetően néhányan megszüntették cafeteria csomagjaikat.
Kardos György, a Bonus-Cafeteria ügyvezető igazgatója is úgy látja, hogy döntő többségben a SZÉP-kártyát választják a munkavállalók, míg második helyen a cafeteria elemek közül az egészségpénztár áll. Mint mondta, a legtöbb általuk üzemeltetett cégnél alapvetően a cafeteria változtatások után is megmaradtak a nettó bérek, de előfordul, hogy a fizetések csökkentek.
A szakember már korábban is említette, hogy alapvetően az utalványos rendszert most már nem éri meg megtartani a cégeknek, így nem javasolják az ügyfeleiknek sem, hogy pl. ételutalványokat adjanak – ez beigazolódni látszik, ugyanis kérdésünkre elmondta, hogy mindez gyakorlatilag eltűnt a gyakorlatból.
Megtartó erőt jelent a cafeteria a cégeknek
Hogy az év eleji béremelések milyen bértorlódást okozhatnak, Perlusz László a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára konkrét visszajelzéseket egyelőre még nem tudott mondani.
Mint mondta, a cafeteria esetében már érkeztek a cégektől reakciók. Eszerint a vállalkozások egy része akkor is megtartotta a cafeteria elemeket (főleg az öngondoskodáshoz kapcsolódó, nyugdíjpénztári, egészségpénztári cafeteria), hogy az év elejétől jövedelemként adózik. Perlusz szerint ez azzal magyarázható, hogy a munkavállalók megszokták ezt a fajta juttatási formát, amolyan megtartó erőt jelent a közepes és a nagyobb vállalkozások számára.
A VOSZ elnöke egyúttal hozzátette:
már azt is lehet látni, hogy a cafeteria egy részét bérbe adják oda a dolgozóknak, de hogy mekkora hányadról van szó, a VOSZ elnöke most még erről sem tudott pontos számokat mondani.
Forrás: Privátbankár
