„Garantált bérminimum (középfokú végzettséggel végezhető munka): nettó 129 675 forint. Tanári kezdő fizetés 6 év egyetem után: nettó 134 995 forint. A diploma értéke: 5320 forint” – ez a számítás egyre több oktatási témájú Facebook-oldalon és tanári Facebook-csoportban tűnt fel az elmúlt napokban.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, január elsejétől csak azoknak a pedagógusoknak a bére emelkedik, akik életkoruk vagy minősítésük miatt magasabb kategóriába vagy fokozatba kerülnek, illetve azoknak, akiknek a bérét a garantált bérminimum szintjére kell felhozni – ők ugyanis a bértábla alapján ennél is kevesebbet keresnének.
Vagyis 2019-ben bruttó 195 ezer forint egy főiskolai végzettségű, pályakezdő tanár bére a „gyakornok” kategóriában.
Mi a baj a bérekkel?
Az illetményalapot 2015 óta nem az évente néhány ezer forinttal emelkedő minimálbér, hanem a vetítési alap alapján kezdték számolni, amelynek az összege abban az évben a 2014-es minimálbérnek felelt meg.
2015-ben így még csak pár ezer forintot veszítettek a pedagógusok, ám mivel a minimálbér azóta is évről évre emelkedik, a vetítési alap összege viszont változatlan, 101 500 forint, egyre nagyobb a különbség a tanárok fizetése és aközött, amit kézhez kaphatnának, ha az eredeti ígéretekhez híven még mindig a minimálbér határozná meg a bértáblát.
A helyettes államtitkár szerint jövőre emelhetik a vetítési alapot
A pedagógusok béréről múlt héten Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár azt mondta: a vetítési alap (vagyis a pedagógusok bértáblájának alapja) emelését a 2019-es költségvetés nem tartalmazza, „de a 2020-as büdzsébe bekerülhet, erről már egyeztetünk. Emellett számos törvénymódosítást tervezünk, de várnunk kell az új Nemzeti alaptanterv elfogadására, hiszen annak is lehet következménye az óraszámokra, az óraterhelésre nézve” – mondta a Magyar Hírlapnak.
Forrás: eduline.hu
