A puszta adatok azt mutatják, ugyan kicsit nagyobb volt a drágulás mértéke (3,6 százalék) szeptemberben, mint a Magyar Nemzeti Bank várakozása (3,4 százalék), azonban nincs ok az aggodalomra, mert elemzők éves szinten legfeljebb 3 százalékos jegybanki célérték körüli inflációt várnak. A pénzromlás átlagos értéke azonban sok mindent eltakar. Például azt, hogy mennyire terhelik az emelkedő árak a nyugdíjasok költségvetését. A Központi Statisztikai Hivatal által számított nyugdíjaskosár még akár kedvező is lenne, hiszen annak inflációja mindössze 3,3 százalék. Az októberi nyugdíjas infláció pedig 3,4 százalék volt – írja a Magyar Hang.

Más képet látunk azonban, ha megnézzük, mely termékeknek mennyivel emelkedett az ára egy év alatt. Az élelmiszerek ára átlagosan 4,6 százalékkal nőtt, márpedig erre költenek arányaiban a legtöbbet az idősek. Még kedvezőtlenebb a kép annak a nyugdíjasnak, aki egészségesen szeret élni, és sok zöldséget fogyaszt. Az idényáras élelmiszerek – friss zöldség, gyümölcs – ára 21,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a burgonya 36,5, a friss zöldség 38,4 százalékkal drágult.

Ehhez képest az idei év elején 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, mert a jelenlegi szabályok szerint az infláció mértékével kell emelni a kifizetés összegét. S miután az első nyolc hónapban nem haladta meg ezt a mértéket az átlagos áremelkedés, az érvényben lévő jogszabályok értelmében az ellátásba fixen beépülő nyugdíj-kiegészítést sem kaphatnak az időskorúak. Igaz, a 3,5 százalékos gazdasági növekedésnek köszönhetően nyugdíjprémiumot igen, maximum 18 ezer forint értékben.

Miután azonban – amint a kormánypropagandából nap mint nap halljuk – Magyarország jobban teljesít, feltehető a kérdés: nem érdemelnének-e többet a nyugdíjasok is.

Hiszen Orbán Viktor több alkalommal is bejelentette, miután az ország jobban teljesít, ő úgy döntött, hogy pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok. A valóság ezzel szemben az, hogy a Nemzetközi Valutaalap követelésére a 13. havi nyugdíjat megszüntető Bajnai-kormány döntött úgy 2009-ben, hogy 3,5 százalékos gazdasági növekedés felett kötelező az egyszeri (azaz a nyugdíj összegébe be nem épülő) prémium kifizetése. Igaz, ezzel együtt az addig érvényben lévő svájci indexálást a nyugdíjasok számára kedvezőtlenül módosította.

Amíg korábban a nyugdíj ötven százalékban a reálbér-emelkedés felével, ötven százalékban pedig az infláció felével nőtt, addig ezt követően csak 5 százalék fölötti gazdasági növekedésnél maradt érvényben a szabály, 3 százalék alatt pedig csak az inflációt követte a nyugdíjak emelkedése.

A svájci indexálást teljes mértékben a második Orbán-kormány vezette ki, s 2012 óta már kizárólag a pénzromlás mértéke határozza meg, mennyivel is emelkedik a nyugállományban lévő ellátása.

Érdemes megnézni, mennyivel nőhetne a nyugdíj, ha visszaállítanák az eredetileg a Bokros-csomag idején bevezetett indexálást, vagy visszatérnénk az Antall-kormány idején élő rendszerre, amikor kizárólag az átlagbér emelkedéséhez igazították a nyugdíjak mértékét

Miután a reálbér-emelkedés 2017-ben 10,3 százalék, az idei évre tervezett infláció pedig 3 százalék volt, a nyugdíjemelkedésnek a svájci indexálás szerint 5,15 + 1,5, azaz 6,65 százaléknak kellett volna lennie. Vagyis az emelés több mint kétszerese lehetne a ténylegesnek. Az Antall-kormány idején használt modell szerint pedig még jelentősebb, 10,3 százalékos nyugdíjemelésre számíthattak volna az időskorúak.

Felvethető a kérdés, ha valóban olyan jól teljesít az ország, s valóban szívén viseli a kormány a nyugdíjasok ügyét, akkor

mi akadályozza meg, hogy visszaállítsa a svájci indexálást ahelyett, hogy Erzsébet-utalványokkal kenyerezi le az időseket.

Különösen, hogy a jelenlegi rendszerben egyre nagyobb lesz a különbség a dinamikusan növekvő bérek és az éppen hogy emelkedő nyugdíjak között, azaz egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek a nyugdíjasok.

Annál is reálisabb az elképzelés, mert szó sincs kifizethetetlen összegről, hiszen Farkas András nyugdíjszakértő szerint a rendszer visszaállítása tavaly mindössze 140 milliárd forintjába került volna a költségvetésnek.

Vagyis még annyiba sem, mint a 170 milliárd forint körüli összegből megrendezett 2017-es vizes világbajnokság, nem is beszélve az új Puskás Ferenc Stadion 190–200 milliárd forintos tervezett költségvetéséről. Amikor értékeli valaki a nyugdíjemelést, akkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a határon túli foci fejlesztésére két év alatt több mint 20 milliárd forintot költött a kormány. Ez az összeg biztosan jobb helyen lett volna a nyugdíjasoknál.

Forrás: Magyar Hang