A szociális partnerek még egyeztetnek a két összegről, ha nincs alku, a kormány dönt. Várhatóan holnap véglegesítik a minimálbér és a garantált bérminimum összegét a munkaadói és munkavállalói képviseletek; ha nem állapodnak meg, a kormány dönt. A Magyar Idők számolt be róla, hogy jövőre 150 ezer forint lehet a minimálbér, a bérminimum pedig egyezség híján 200 ezer forint fölé emelkedhet.
A munkaadói érdekképviseletek javaslatánál magasabb, míg a szakszervezeti oldal ajánlatánál alacsonyabb az információink szerint jövőre 8,5 százalékkal, 150 ezer forintra emelkedő minimálbér, valamint a 12 százalékkal, 200-205 ezer forint között várható garantált bérminimum
– összegezte a Magyar Idők a képviseletek álláspontját.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke felidézte: két számjegyű emelést tartanak csak elfogadhatónak, de bízik benne, hogy a holnapi egyeztetés eredményes lesz, és megállapodással zárulnak az idei tárgyalások.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke arra emlékeztetett, az oldal álláspontja végig egységes volt, és
a Liga fontosnak tartja, hogy megállapodással záruljanak a tárgyalások.
A bérminimum 11-12 százalékos várható emelése közel áll a munkavállalói oldal javaslatához, ám a szakszervezetek 15 százalékot kértek.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szintén arra emlékeztetett, hogy a lapunk által
nyilvánosságra hozott összegek alulmaradnak a szakszervezetek elvárásától, ám egyéb intézkedéseket is elfogadhatónak tartanak.
Idesorolta a munkavállalói járulékcsökkentést, beleértve a személyi jövedelemadó mérséklését, így nettó összegben elérhető az oldal javaslata.
A munkaadói érdekképviseletek közül Zs. Szőke Zoltán Áfeosz-Coop Szövetség elnöke és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kérdésünkre nyomatékosította:
érdemes folytatni a tárgyalásokat, mivel döntést kell hozni a kötelező januári emeléshez, ám a két összeg magasabb, mint a napvilágot látott munkaadói javaslat.
A munkaadók januártól ötszázalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést tartanának elfogadhatónak, a szociális hozzájárulási adó csökkentésekor, várhatóan júliusban pedig további 2-2 százalékponttal emelnék a kötelező legkisebb kereseteket.
A munkaadók januártól várták a járulékcsökkentést, ám a felek által aláírt, 2016-ban kötött bérmegállapodásban meghatározott módszertan a kormány álláspontja szerint ezt az időpontot nem teszi lehetővé.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kérdésünkre elkerülhetetlennek nevezte a napvilágot látott emelést, emellett továbbra is a vállalkozói szféra termelékenységének, hatékonyságának növelésére hívta fel a figyelmet.
A felek álláspontja tehát továbbra is eltérő, ám mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal fontosnak tartja a további egyeztetést, azonban ennek híján a kormány dönt.
Lapunk korábban több forrásból is úgy értesült, hogy jövőre bruttó 150 ezer forint lesz a minimálbér, ami több mint kétszerese a Gyurcsány–Bajnai-kormányok minimálbérének. A garantált bérminimum a bruttó 200 ezer forintos összeg átlépésével három év alatt legalább 55 százalékkal nőhet. A versenyszférában 800 ezer munkavállalót közvetlenül érint a minimálbér és a garantált bérminimum.
Forrás: Magyar Idők
