Általánosságban kijelenthető, hogy a 16-24 éves korosztályba tartozó, Budapesten élő, magas jövedelmű családból származók a legelégedettebbek az élethelyzetükkel Magyarországon - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből.  Magasabb életkorhoz, alacsonyabb végzettséghez és jövedelemhez, illetve vidéki életvitelhez általában kisebb elégedettség társul.  A legtöbben jövedelmi helyzetükkel a leginkább elégedetlenek. A válaszadók 8,4%-a értékelte jövőbeli helyzetét kilátástalannak, 60,8%-uk közepesen elégedett jövőbeli lehetőségeivel, míg 30,8%-uk bizakodóan tekint a jövőbe. A portfolio.hu cikke.

 A Központi Statisztikai Hivatal pénteken megjelent Mikrocenzus 2016: Szubjektív jólét című tanulmányában érdekes dolgokat olvashatunk arról, hogy a magyar emberek miként értékelik saját jóléti helyzetüket. Mindezt lakhely, végzettség, családi állapot, nemek, jövedelmi helyzet és korosztályok szerinti bontásban külön-külön. A megkérdezettek 11 fokú skálán fejezhették ki elégedettségüket, ahol a 0 jelentette az "egyáltalán nem elégedett", a 10 pedig a "teljes mértékben elégedett" választ.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül szemezgettünk a szerintünk érdekes ábrákból, megállapításokból, aki az összes ábrára kíváncsi, az ezen a linken érheti el a dokumentumot.

Élettel való általános elégedettség

A 2016. évi felvétel eredményei alapján az élettel való elégedettség átlagértéke a 16 éves és idősebb lakosság körében 6,41 volt.

Az életkor előrehaladtával jellemzően csökken az élettel való elégedettség átlagértéke, ám a 65-74 évesek kivételt képeznek ez alól, amely az időskori nyugdíjkorhatár átlépéséhez köthető.

Az élettel való elégedettség függ a lakóhely településtípusától is: minél alacsonyabb rangú egy település, annál kisebb az elégedettség átlagértéke. Átlagosan a fővárosban a legelégedettebbek az emberek (6,65), a községekben élők pedig a legkevésbé (6,24).

Területi szempontból Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye lakóira jellemzőek a legalacsonyabb elégedettségi értékek (6,02-6,05 közötti átlagos értékek), míg Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében, valamint a fővárosban a legelégedettebbek az életükkel (6,65-6,68 közötti átlagos értékek).

A jobb anyagi helyzet az élettel való elégedettség magasabb szintjével jár együtt. Az egy főre jutó havi nettó háztartási jövedelmet alapul véve az alsó jövedelmi ötödbe tartozók élettel való elégedettsége átlagosan 5,71, ez az érték jövedelmi ötödönként egyre nagyobb, a legfelső ötödbe tartozóknál már 7,14.

Az életükkel nagyon elégedettek minden jövedelmi ötödben nagyobb arányban képviseltetik magukat, mint az életükkel nagyon elégedetlenek. azonban az egyes jövedelmi kategóriák között óriási különbség van. Az első jövedelmi ötödben 28,3%, a felső ötödben már 50,4% az életükkel nagyon elégedettek aránya.

Életkörülményekkel való elégedettség

Az életkörülményeket tekintve a KSH a válaszadók munkával, végzett tevékenységekkel, anyagi helyzettel, egészségi állapottal és lakókörnyezettel való elégedettségét vizsgálta.

Összességében elmondható, hogy a válaszadók az általuk végzett tevékenységek tartalmasságáról (7,11), a lakókörnyezetük minőségéről (6,86) és a jelenlegi munkájukról (6,80) vélekednek a leginkább pozitívan, a saját jövedelmükkel kapcsolatban viszont sokkal elégedetlenebbek.

Az anyagi helyzettel kapcsolatos elégedettség kapcsán a KSH megállapította, hogy minél magasabb a végzettsége valakinek, annál elégedettebb a saját jövedelmével, illetve a háztartása anyagi helyzetével is.

A jövedelemmel és az anyagi helyzettel való elégedettség természetesen összefügg a munkaerő-piaci helyzettel és a jövedelem nagyságával is. A magasabb jövedelmi kategóriák felé haladva folyamatos növekedés figyelhető meg mind a két szempont szerinti elégedettségben úgy, hogy a háztartás anyagi helyzetével való elégedettség minden esetben magasabb a saját jövedelemmel való elégedettségnél.

Intézményekbe vetett bizalom

Az intézményekbe vetett bizalom mérésére szolgáló 11 fokú skálán a 0 érték jelentette az "egyáltalán nem bízom", a 10-es a "teljes mértékben megbízom" választ.

Az intézmények iránti bizalom általában gyenge közepes szintűnek mondható. A leginkább a honvédségben bíznak a válaszadók (5,45), ezt követi a rendőrség (5,27). Kevésbé bíznak az emberek a jogrendszerben (4,33), még kevésbé a politikai rendszerben (3,75).

Az alapfokú és érettségi nélküli középfokú végzettségűeknél a legalacsonyabb, az érettségizetteknél közepes, míg a felsőfokú végzettségűek körében a legmagasabb az intézményekbe vetett bizalom szintje. A jogrendszerbe vetett bizalom esetén figyelhetők meg a legjelentősebb különbségek az iskolai végzettség szerinti csoportok között.

Jövőbe vetett bizalom, tervek

Szintén 11 fokú skálán mérte azt a KSH, hogy a válaszadók mennyire tekintenek reményvesztetten vagy bizakodóan a jövőbe: a 0 jelentette a "teljes mértékben reményvesztetten" és a 10 a "teljes mértékben bizakodóan" választ.

A válaszok átlagos értéke 6,05 volt. A válaszadók 8,4%-a a 0-2 értékek valamelyikét nevezte meg, ők reményvesztetten, kilátástalanul tekintenek a jövőbe; a 3-7 értékeket a megkérdezettek 60,8%-os arányban jelölték, ők közepesen, míg 30,8%-uk 8-10 értéket adott, vagyis nagyon bíznak a jövőben.

A jövőbe vetett bizalom szintje többek között az egyén életkorával és a jövedelmi helyzettel is szignifikánsan összefügg.

Az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken a jövőbe vetett bizalom átlagértéke, a 16-24 évesek a leginkább, míg a 75 éves és annál idősebbek a legkevésbé bizakodóak.

A jövőbe vetett bizalom a magasabb jövedelmi szintek felé haladva nő. A legalsó ötödben 12,7% volt a jövőben nem igazán bizakodók aránya, a nagyon bizakodóké 24,5%, és a válaszok átlagos értéke 5,51-ot tett ki. A legfelső ötödben a válaszadók csupán 4,6%-a nem bízott a jövőjében, a nagyon bizakodók aránya 40,7%, a válaszok átlagos értéke pedig 6,67 volt.

A jövőbe vetett bizalom mértéke befolyásolja a jövőbeli terveket, többek között a külföldre költözéssel kapcsolatos döntést is.

Legnagyobb arányban az érettségizettek tervezik a külföldre költözést (8,3%), utánuk a felsőfokú végzettségűek következnek (7,8%). A legfeljebb alapfokú végzettséggel, valamint a középfokú, de érettségivel nem rendelkezők szándékoznak a legkisebb arányban külföldre költözni (4,6%-6,1%).

Jövedelmi ötödök és a jövőbe vetett bizalom szerint vizsgálva a legalsó jövedelmi ötödben a jövőjükben bízók és nem bízók körében is magas a külföldre költözést tervezők aránya (12,4 és 13,5%), ebben az ötödben éri el mind a két érték a legmagasabb szintet.

Forrás: Portfolio