A háztartások jövedelmi helyzete javult 2017-ben a KSH friss felmérése szerint, ugyanakkor a felső jövedelmi tized továbbra is tízszer annyit keres, mint az alsó. Ami a szubjektív elvárásokat illeti, minél kedvezőbb jövedelmi helyzetben van a háztartás, annál magasabb jövedelmet tartanak szükségesnek egy-egy megélhetési szinthez – írja a Portfolio.

 2017-ben az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 644 ezer forint volt, 9,3%-kal magasabb, mint az előző évben, a nettó jövedelem pedig 1 millió 300 ezer forintot tett ki, ami 8,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit; a reáljövedelem 5,9%-kal nőtt 2016-hoz képest.

A háztartások jövedelmét bevételi forrás szerint három fő típusra oszthatjuk: munka-, társadalmi és egyéb jövedelemre. 2010 óta a háztartások összes jövedelmének egyre nagyobb hányada származik munkából, ami fontos feltétele a fenntartható életszínvonal-emelkedésnek. Míg 2010-ben a munkajövedelem aránya 65,3%-ot tett ki, addig 2017-ben elérte a 72,0%-ot, a társadalmi jövedelmek részaránya pedig 32,5-ről 26,4%-ra csökkent. Az egyéb jövedelmek részesedése 2%-on stagnált.

2017-ben az egy főre jutó bruttó munkajövedelem 12,4%-kal növekedett 2016-hoz képest és 1 millió 184 ezer forint volt.

A munkajövedelem reálértéken 9,8%-kal emelkedett. A munkajövedelem legnagyobb hányadát (89,4%) kitevő munkaviszonyból származó jövedelem 12,2%-kal gyarapodott, és egy főre vetítve 1 millió 58 ezer forintot tett ki.

A társadalmi jövedelmek egy főre számított éves összege 1,7%-kal, 433 ezer forintra emelkedett 2017-ben. Összetételét tekintve a legnagyobb részarányt (81,5%-ot) a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások képviselték. A családdal, gyermekekkel kapcsolatos ellátások egy főre vetített összege 63 ezer forint volt, 2,4%-kal több mint 2016-ban. Az egyéb jövedelmek 8,5%-kal emelkedtek 2016-hoz képest, egy főre számítva 26 ezer forintot tettek ki.

A legalsó és a legfelső jövedelmi tizedek közti különbség a bruttó jövedelmek tekintetében tízszeres volt 2017-ben, amely nem változott az előző évhez képest. A családi adókedvezmény kismértékben csökkentette ezt a különbséget, a nettó jövedelmeket tekintve ez 8,2-szeres volt. Az első tizedben az egy főre jutó éves átlagos bruttó bevétel az országos átlag egynegyede, a nettó jövedelemnél pedig 29,2%-a volt.

A legfelső tizedben az egy főre jutó éves bruttó jövedelem két és félszerese volt az átlagnak.

A jövedelmi tizedenkénti összehasonlításkor figyelembe kell venni, hogy az egy főre jutó jövedelmek nagysága függ a háztartás átlagos taglétszámától, ami az első tizedben 3,2, a tizedikben pedig csak 1,9. A bruttó jövedelmek összege az országos átlagot a hetedik tizedben tartozó háztartások esetében érte el és haladta meg.

Az első tizedben a háztartások bruttó jövedelmének több mint fele társadalmi ellátásokból származott, a munkajövedelem mindössze 46,2%-át tette ki a háztartás összes bevételének. A tizedikben volt a legmagasabb a munkajövedelem aránya, a teljes bruttó jövedelem 79,7%-a.

2017-ben legmagasabb jövedelemmel az egyedülálló férfiak rendelkeztek, éves nettó jövedelmük átlagosan 1 millió 754 ezer forintot ért el. Ennél 7,9%-kal kevesebb volt a nőké. A gyermekes háztartások egy főre jutó nettó jövedelme 1 millió 42 ezer forintot tett ki, amely 19,8%-kal maradt el az összes háztartás átlagától, a gyermekteleneké pedig közel ugyanennyivel (19,2%) haladta meg azt, összegszerűen pedig 1 millió 549 ezer forint volt.

2016-hoz képest a gyermekesek egy főre jutó nettó jövedelme 11, a gyermekteleneké 7,1%-kal emelkedett. 2017-ben a legrosszabb jövedelmi helyzetben továbbra is az egyszülős és a három- vagy többgyermekes háztartások voltak, egy főre jutó nettó jövedelmük nem érte el az országos átlag kétharmadát.

A háztartások véleményét tükrözik azok az adatok, amelyek arra vonatkoznak, hogy fejenként mekkora havi jövedelemre lenne szükségük bizonyos megélhetési szintekhez: minél kedvezőbb jövedelmi helyzetben van a háztartás, annál magasabb jövedelmet tartanak szükségesnek egy-egy megélhetési szinthez.

Míg az első tizedben havi 80 ezer forintot is elégségesnek tartottak az átlagos szinthez, addig a tizedikben fejenként 179 ezer forintra lett volna ehhez szükségük 2017-ben.

A nagyon jó megélhetési szintnél még nagyobb, 2,3-szeres volt az eltérés a szegények és a gazdagok elvárásai között. Érdekes különbség az is, hogy míg az első és az ötödik tizedben az átlagos megélhetéshez magasabb jövedelmet tartanak szükségesnek, mint a valóságos jövedelmük, addig a tizedikben lévő háztartások a valóságban 44,7%-kal magasabb jövedelemmel rendelkeznek, mint amit az átlagos megélhetéshez elegendőnek tartanának, azaz szubjektíven is érzik, hogy az átlagosnál jobban élnek.

Forrás: Portfolio