A kormány nem véletlenül nem akarta, hogy a szakszervezeteknek legyen idejük átbogarászni az új tisztviselői jogállási törvények passzusait, olyan sok kérdésben akarja a mostaninál hátrányosabb, még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozni az állami pénzen fenntartott hivatalok alkalmazottait. A kancellária péntek délutánra, utolsó pillanatban hívta össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összevont ülését – írja a Népszava.

 Az egyik javaslat – ahogyan arról lapunk tegnap elsőként beszámolt –

eltörli a mindössze két éves állami tisztviselőkről szóló törvényt, helyette a kormányzati tisztviselőkről szóló jogszabályt akarja bevezetni.

Bár az indoklás szerint erre „a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése érdekében” van szükség, sem kiszámíthatóbb, sem könnyebb nem lesz a hivatalok munkatársainak élete. Valahol a törvénytervezet közepén eldugva ezt meg is magyarázzák a szöveg készítői: 

A kormánytisztviselőket különös kötelezettségek terhelik. Munkaerejüket a köz szolgálatába kötelesek állítani, feladataikat a köz érdekében teljesítik. Ebből fakad, hogy szoros engedelmességi kötelezettség hárul rájuk, az általánosnál súlyosabb fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartoznak.

A szakszervezetek jelentős része azt gondolja, hogy a javaslat szakmailag elfogadhatatlan, nem teszi kiszámíthatóvá a központi igazgatásban dolgozók életét, viszont sok ponton az eddig rájuk vonatkozó szabályoknál rosszabb helyzetet teremt az alkalmazottaknak. Nem tartják kizártnak, hogy mindkét érintett kör szabadságainak durva megnyirbálása alaptörvénybe ütköző lépés a kormány részéről és erősen kifogásolják a napi 12 órás munkavégzés bevezetését, a túlórák ingyenességét is. A legtöbb érdekvédelmi vezető szerint az új jogviszonyra nem lehet egy hónap alatt átállítani a hivatali rendszert. A minisztériumok és központi hivatalok alkalmazottai mellett életpálya-törvényt kapnak a rendvédelmi szervek jelenleg még közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői minőségben dolgozó munkatársai is. Ők jövő februártól egységesen rendvédelmi alkalmazottak lesznek, szerződéseiket átminősítik rendvédelmi igazgatási jogviszonnyá. A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára azonban úgy látja, hogy többen nem kérnek majd az alapvető jogaikat korlátozó kötöttségekből, a kiszámíthatatlan bérekből és máshol keresnek munkát. Bárdos Judit tegnap a Népszavának úgy nyilatkozott, a kormány javaslata egyetlen tollvonással megszünteti a jelenlegi kollektív megállapodásokat, s cserébe nem kínál semmilyen plusz juttatást. Az OKÉT ülésén derült ki, hogy ezzel a kérdéssel nem is foglalkoztak a törvényjavaslat készítői, egyszerűen kiment a fejükből. A kormányzati tisztviselők és a rendvédelmi alkalmazottak életpálya törvénye sem rendezi megnyugtatóan a béreket – figyelmeztetnek az érdekvédők. A nagyon tág határok között mozgó egyes kategóriák és a munkahelyi vezető ezen belül javasolt szubjektív mérlegelési szabadsága akár olyan szélsőséges esetet is lehetővé tesz, hogy az egyik évben még félmilliót kereső dolgozó a következő évben csak ennek az összegnek a felét kapja ugyanazért a munkáért. Az érdekvédők írásos összefoglalót készítenek a javaslatokról, jövő szerdán vagy csütörtökön pedig ismét tárgyalnak a kancellária képviselőivel.

Dolgozókat hátrányosan érintő passzusok

Ha elfogadják a tervezetet, akkor

egyebek mellett a rendőrség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, a nemzetbiztonsági szolgálatok, és a szakszolgálat, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, valamint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal alacsony végzettségű, de nagyon sok fontos technikai háttérmunkát végző alkalmazottai átkerülnek a Munkatörvénykönyve általános szabályai alá,

ami hátrányosabb helyzetbe hozza őket. A tervezet szerint napi munkaidejük nem lehetne több 12 óránál, heti munkaidejük 48 óránál. A túlmunka kifizetéséről viszont nem esik szó, ráadásul a munkáltató kettéoszthatja a napi munkát, amivel végképp elveszi a dolgozó egész napját. A munkáltatók durván korlátozhatnák a rendvédelmi alkalmazottak alapjogait: bármikor lehallgathatják őket, számítógépeiket megfigyelhetik, vagy "technikai ellenőrzés" alá vethetik őket.

Forrás: Népszava