A büdzsé, amiből az egészségügyi intézmények működését biztosítják, 2010 óta majdnem 30 százalékkal, csaknem 225 milliárd forinttal emelkedett, miközben a kumulált infláció mindössze 13 százalék körül alakult – olvasható a Magyar Idők oldalán.

Az idei forrásokhoz képest 45 milliárd forinttal jut több jövőre az egészségügyre – közölte a költségvetésért felelős államtitkár a Figyelő Medicina konferenciáján. Banai Péter Benő hozzátette: a gyógyító-megelőző előirányzat, vagyis az a büdzsé, amiből az egészségügyi intézmények működését biztosítják, 2010 óta majdnem 30 százalékkal, csaknem 225 milliárd forinttal emelkedett, miközben a kumulált infláció mindössze 13 százalék körül alakult. Nem igaz tehát, hogy az elmúlt években nem nőttek az egészségügyre fordított források – hangsúlyozta. Az alapellátás például konkrétan 48 milliárddal több pénzből gazdálkodhat jövőre, mint 2010-ben, 118,1 helyett már 166,2 milliárd forintból.

Az államtitkár a kórházadósságokra is kitért. Párhuzamot vonva az önkormányzatok konszolidációjával közölte, hogy ahhoz hasonlóan kellene eljárni a jövőben az egészségügyben felhalmozódó tartozások rendezésében. Mint emlékezetes, az önkormányzatok adósságrendezése együtt járt a struktúra, a finanszírozási rendszer átalakításával és a későbbi eladósodást megakadályozó komoly jogszabályi változtatásokkal is. Banai Péter Benő az egészségügy égető problémájának nevezte a humánerőforrás-krízist, de úgy fogalmazott: bármilyen jól is teljesítsen a magyar gazdaság, nem fog tudni nyugat-európai béreket adni, ezért bár fontos a béremelés, a béren kívüli egyéb juttatásoknak is fontos szerepük kell hogy legyen.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke pontosnak nevezte az államtitkár megállapításait, és egyetértett azzal is, hogy az egyébként elavult intézményi szerkezet valóban átalakításra szorul, és amennyire lehet, a szakrendelőkben és a háziorvosi praxisokban kell ellátni a betegeket. Ennél is fontosabb teendő szerinte az egészségügyből a szociális ellátásba való átmenet biztosítása, mert jelenleg nincs hová küldeni az inkább csak ápolásra, semmint aktív egészségügyi ellátásra szoruló betegeket. Velkey György annak a véleményének is hangot adott, hogy az egészségügy átalakításáról csak feltételes módban beszélhetünk, mert „abban, amit a mai világunk elvisel, már elmentünk a falig".

Forrás: Magyar Idők