Óriási a különbség Európa nyugati és keleti fele között, Magyarországon egyedül Budapest nincs a leszakadók között – írja a HVG.

Közzétette az Eurostat a legfrissebb statisztikai atlaszát, és nem örülhetünk annak, amit benne látunk. Európa keleti és nyugati fele között még mindig hatalmas a különbség, és nem csak a gazdaságban, hanem az életkörülményekben és az emberek egészségi állapotában is. Igaz, Orbán Viktor szerint 2030-ra utol kell érnünk Ausztriát – hogy ez miért teljesen irreális, azt ebben a cikkünkben elemeztük ki –, Matolcsy György pedig 2050-et tartja reális célnak, de egyelőre nincs jele annak, hogy közelednénk a nyugatiakhoz.

Az Eurostat régiónként, néhány térképen pedig megyénként is mutatja az adatokat. Így aztán az is látszik, hogy

az országból egyedül Budapest tud kicsit kiemelkedni.

  1. Egy lakosra jutó GDP
Kelet- és Közép-Európából csak Budapest, Prága, Pozsony és Varsó régiója emelkedik ki,

a fővárosok legalább az EU-átlagot hozzák. Az is jól látszik, hogy Nyugat-Európa gazdaságát is a németek, az osztrákok, Olaszország északi része, valamint London és Párizs pörgeti igazán.

  1. Fizetések

Mintha egy 1990 előtti Európa-térképet látnánk, még Németország egykori két fele között is ott van a határ. Amire viszont nagyon nem lehetünk büszkék:

Magyarország keleti és déli része még Lengyelországtól, Csehországtól és Szlovákiától is leszakadt,

a román és a bolgár állapotokhoz hasonlítható az ottani helyzet.

  1. Egy munkaóra hozzáadott értéke

Magáért beszél a kép, Nyugat-és Kelet-Európa két más világ.

  1. Születéskor várható élettartam

A rosszabb anyagi helyzet látszik azon is, meddig élnek az emberek. Míg Európa gazdagabb részein a 2016-ban született gyerekek átlagosan 84 évnél is hosszabb életre számíthatnak,

a mi régiónkból egyedül Csehország, valamint néhány lengyel régió várható élettartama érte el legalább a 78-79 évet.

  1. Népességváltozás

Ebben a számban nem csak a természetes fogyás vagy a népességbővülés van benne, hanem a be- és a kivándorlás is, vagyis egyszerre mutatja azt, milyen az egészségügy, és mennyire éri meg egy-egy megyében élni. A helyzet nem biztató: Magyarországon egyedül Pest megye (valószínűleg az agglomerációba kiköltöző budapestiek miatt), valamint Győr-Moson-Sopron megye lakossága nőtt 2016-ban.

Az ország 11 megyéje a legrosszabbul állók közé tartozik.

 Pontos számokat a linkekre kattintva találhatnak, a teljes statisztikai atlaszt pedig itt nézhetik meg.

Forrás: HVG

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció