Egyetért a munkaadói és munkavállalói képviseletek többsége abban, hogy az őszi bértárgyalásokon hosszú távú, legalább kétéves megállapodást kössenek – tudta meg a Magyar Idők a megkérdezett érdekképviseletektől. A minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről viszont eltérnek a vélemények: míg a szakszervezetek két számjegyű felzárkózást szeretnének jövőre, addig a munkaadók ezt már nem tartják indokoltnak, a mértéket pedig a járulékcsökkentés időzítéséhez kötnék.

Várhatóan októberben kezdődnek az egyeztetések a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról, ugyanakkor a Magyar Idők kérdésére a tárgyalásokon részt vevő munkaadók és szakszervezetek már megfogalmazták azokat az irányokat, amelyek meghatározzák az egyeztetéseket. Az álláspontok eltérnek, ám a felek szerint indokolt, hogy a 2016-os gyakorlathoz hasonlóan ne csak jövőre, de 2020-ra is meghatározzák a minimálbéreket. A mértékről viszont jelenősen eltér a két oldal véleménye.

A szakszervezetek a korábbi évekhez hasonlóan további jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelést szorgalmaznak, emellett továbbra is napirendjükön szerepel a munkavállalói elvonások csökkentése a nettó keresetnövekedés érdekében.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kérdésünkre kiemelte, a jövő évi költségvetésben tervezett fogyasztásnövekedés teljesülése az inflációs várakozások mellett a minimálbér 13 százalékos és a garantált bérminimum 15 százalékos emelését indokolja, így ezek a keresetek reálértékben 8,5-9 százalékkal lehetnek magasabbak. Az elnök felidézte, a legkisebb kötelező kereset egyre kevesebbeket érint, így szerepe is csökken. Sokkal nagyobb a jelentősége a garantált bérminimumnak, amely az egész bérskálát befolyásolja, ráadásul emelésével a pályakezdők fizetése is nőne.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke megkeresésünkre elmondta, a szakszervezet célja régóta az, hogy a keresetek felzárkózzanak a visegrádi országokéhoz.

Ahhoz, hogy a minimálbér összege – változatlan munkavállalói elvonások mellett – elérje az idei cseh minimálbér összegét, 37,8 százalékos emelésre van szükség. Az elnök szerint ez egy lépcsőben nem képzelhető el, ezért a Liga kétéves bérmegállapodás megkötését kezdeményezi.

A szaktudás megbecsülésének érdekében a bérminimumot ennél is gyorsabb ütemben emelné az érdekképviselet, emellett kezdeményezi, hogy 2020-tól annak mértékéig nulla százalék legyen a személyi jövedelemadó kulcsa. Mészáros Melinda hozzátette: a lemaradáshoz hozzájárulnak a magas munkavállalói elvonások, így továbbra is indokoltnak tartják a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlését és a személyi jövedelemadó csökkentését.

Teljesült az idei évben az a cél, hogy a minimálbér összege elérje a létminimumot, így a tárgyalásokon a Magyar Szakszervezeti Szövetség olyan társadalmi minimum elérését célozza, amely a legkisebb jövedelműeknél is lehetőséget nyújt a váratlan kiadások rendezésére

– mondta lapunknak a szakszervezet elnöke. Kordás László kiemelte: ha a munkavállalói terhek nem csökkennek, akkor indokolt jövőre a két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelés, ám konkrét javaslatuk még nincs.

A munkavállalói oldal a szociális hozzájárulási adó csökkentésének időzítéséhez köti a béremelésekre tett javaslatait: ha a munkaadói teher mérséklését nem sikerül előre hozni az eredeti júliusi dátum helyett januárra, akkor kisebb emelésre hajlandóak. A képviseletek többsége szintén nyitott a többéves megállapodásra.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint nem indokolt a két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelés jövőre, mivel a jobb termelékenységi, jövedelmi mutatókkal rendelkező cégek jellemzően már magasabb összeget adnak, ám a minimálbéren foglalkoztatóknál az emelés kigazdálkodása újabb jelentős teherrel jár. A munkaerőhiány miatt a szereplők rá vannak kényszerítve a bérek folyamatos rendezésére, függetlenül a kötelezően előírt minimálbértől és garantált bérminimumtól.

Tolnay Tibor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke emlékeztetett, a költségvetés 2019-ben nyolcszázalékos bruttó bérnövekedéssel számol, de a munkaadók kényszerhelyzetben vannak, így szintén nem tartja indokoltnak a minimálbérek két számjegyű emelését. Kiemelte: a tisztességes vállalkozások már eddig is emelték a kereseteket, ez a folyamat pedig nem látszik megtörni. A két munkaadói képviselet a következő hetekben alakítja ki konkrét javaslatait.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ–Coop Szövetség elnöke arra figyelmeztetett, az elmúlt évek jelentős béremeléseinek kigazdálkodását a gazdaság teljesítménye segítette, a munkaerőigény pedig érdemben hozzájárul a keresetek növekedéséhez. Ugyanakkor a bizonytalan világgazdasági folyamatok miatt az elnök csak 2019-re állapodna meg a minimálbérekről. Hozzátette: a kistelepüléseken a vállalkozásokra nagy terhet ró a béremelési kényszer, a kedvezőtlen folyamatok kezelésére pedig kormányzati segítségre van szükség.

Forrás: Magyar Idők