Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó bére a béren kívüli juttatások átalakítása miatt - írja a 2019-es költségvetés elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A költségvetésre nem gyakorol számottevő hatást, a nettó bérek azonban csökkenhetnek a cafeteriarendszer tervezett átalakítása nyomás - írja a jegybank. Nemrég derült ki, hogy a cafeteriarendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljesen megszűnnek, a készpénzjuttatás eltörlésével csak a Szép-kártya marad évi 450 ezer forintos összeghatárig kedvezményes. Az egyes meghatározott juttatások (mint az utalványok, munkahelyi étkezés, önkéntes pénztárak, iskolakezdési támogatás, céges képzés, bérlet) szintén nagyrészt megszűnnek, vagy bérként adóznak tovább.

Az MNB prognózisa szerint az adómentes és más meghatározott juttatások igénybevétele számottevően visszaesik majd, ha pedig a teljes cafeteriát nézzük, akkor 25 százalékos lehet a csökkenés.

A cégek az így megspórolt pénzt - illetve az MNB szerint annak 90 százalékát - béremelés formájában vissza fogják adni a dolgozóknak, de mivel a bér adóterhe magasabb, mint a cafeteriáé, a nettó fizetés csökkenni fog.

A költségvetésnek ez persze jó, hiszen több adóbevételre tesz szert, ezt a többletet az MNB 8 milliárd forintra teszi.

Örülhetnek a nyugdíjasok

A cafeteriarendszer átalakítása csak egy tétel azon adóintézkedések közül, amelyeket a kormány 2019-re tervez. Az MNB kiszámolta, hogy ezek tételesen mekkora hatást gyakorolnak a költségvetésre. Messze a legnagyobb, 61 milliárd forint mínuszt jelent a költségvetésben a nyugdíjas munkavállalók mentesítése egyes járulékok és a szociális hozzájárulási adó alól. Jövőre a természetbeni egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék alóli mentesség után szociális hozzájárulási adót, illetve szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie a nyugdíjasokat foglalkoztató munkáltatóknak.

Ezt a bevételkiesést mérsékli, hogy munkát vállalók létszámának emelkedése növeli a személyi jövedelemadó és pénzbeli egészségbiztosítási járulékból származó befizetéseket, ezen terheket a továbbiakban is fizetik az érintett foglalkoztatottak.

Az MNB szerint mintegy 60 ezer nyugdíjas dolgozhat majd, akik az átlagbér 80 százalékát vihetik haza. Azért csak ennyit, mert az átlagot lehúzzák a részmunkaidős nyugdíjasok.

22 milliárdot bukik az állam a tejeken

A tartós (UHT) tejek áfája 18-ról 5-re csökken, amely tekintve, hogy ezek a legnépszerűbb termékek a tejek között, 22 milliárd forintos mínuszt jelentenek. Az összehasonlítás kedvéért: a többi tejtípus áfájának 2017-es mérséklése ennek a töredékét 5 milliárd forintos kiesést hozott a költségvetésnek az MNB szerint.

Itt hozza vissza a pénzt az állam

A cafeteria átalakítása mellett más tételeken is megfogja a pénzt az állam: a nagyobb tételek közül kiemelkedik a Munkahelyvédelmi Akcióterv, a szochó és a népegészségügyi termékadó átalakítása.

A költségvetési bevételek jelentősen, mintegy 19 milliárd forinttal nőhetnek annak köszönhetően, hogy a kormány átalakítja a Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményeit. A célcsoportok közül kikerül két nagy kategória: az 55 év feletti, illetve a 25 év alatti foglalkoztatottak, akik az átlagosan 900 ezer fős havi létszámából 510-530 ezer munkavállalót jelentettek.

A legfeljebb két gyerekes anyasági ellátásról visszatérők, a tartósan álláskeresők, illetve a pályakezdők számára egy új kedvezményes csoport jön létre, amelyet a törvény egységesen munkaerőpiacra lépőknek nevez.

További változás, hogy míg a kedvezmények jelenleg a bruttó munkabérig, de legfeljebb 100 ezer forintig vehetők igénybe, jövőre a mindenkori minimálbér lesz a kedvezmények alapjának felső határa. Ezek összességében azt eredményezik, hogy a kedvezményösszeg csökkenni fog.

Megszűnik az egészségügyi hozzájárulás: plusz 8 milliárd

Az egészségügyi hozzájárulás 2019-től megszűnik, és szociális hozzájárulási adóként fizetendő.

Az adónem korábbi öt kulcsa 2017-ben kettőre mérséklődött, ez a következő évben várhatóan egyre csökken. Az alacsonyabb, 14 százalékos adókulcs megszűnik, és a mindenkori szociális hozzájárulási adó kulcsa lesz az irányadó. Ez elsősorban két fontosabb jövedelemkategóriát érint, a kedvezményes béren kívüli juttatásokat, valamint a vegyes jövedelmeket, bár lesz kompenzáció. Az MNB úgy számol, hogy a költségvetési bevételek csökkennének, azonban a változtatások arra ösztönöznek, hogy az embereket ne minimálbérre jelentsék be, ezért számolnak 8 milliárd forintos többletbevétellel.

Neta: 14 milliárd

A népegészségügyi termékadó három ponton módosul, amelyek az MNB szerint együtt 14 milliárd forinttal emelik a bevételeket. Az adó által érintett termékkörökben átlagosan körülbelül 20 százalékkal emelkedik az adómérték, illetve a visszaélések elkerülése miatt kivezeti az egészségmegőrző programok szervezésével igényelhető kedvezményt. Az adóköteles alkoholtermékek köre továbbá kibővül a korábban adómentes gyümölcspárlatokkal és gyógynövényes italokkal.

Az MNB számítása szerint az adóintézkedések összességében 41 milliárd forinttal csökkentik a költségvetés bevételeket.

Túlbecsült bevételek és uniós kifizetések

A teljes költségvetést elemezve az MNB úgy látja, hogy a kormány túlbecsülte a bevételeket, ezt azonban ellensúlyozza, hogy az uniós programok kifizetéseit is. A kettő egyenlege azonban nem olyan sok, hogy a tervezett hiánycélt veszélyeztesse. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az MNB 15 340 milliárdos bevétellel számol a központi alrendszernél, amely több mint 300 milliárddal kevesebb annál, mint ami a költségvetésben szerepel. Az egyéb bevételek pedig 18 milliárddal lehetnek kisebbek.

Az EU támogatásokkal kapcsolatos bevételek viszont 280 milliárddal lehetnek magasabbak, Így az elérés az MNB szerint mindegy 40 milliárd lehet.

Csökkenő államadósság

A kormány GDP-arányos adósságráta 2,6 százalékpontos csökkenésével számol 2019-ben, míg az MNB előrejelzése szerint a mérsékeltebb gazdasági növekedés mellett 2,2 százalékpontos csökkenés várható.

Az államháztartás GDP-arányos bruttó adóssága a 2017 végi 73,6 százalékról  2018-ben 72,5 százalék körüli szintre csökken, majd 2019 végére 70,3 százalékra mérséklődik a jegybank előrejelzése szerint.

A költségvetési javaslat 4,1 százalékos gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzése nagyobb a jegybank legfrissebb Inflációs jelentéshez készített prognózisában jelzett 3,5 százaléknál, és a piaci elemzők várakozását is felülmúlja, mert a bérek becsült növekedése 2018-ban enyhén, 2019-ben érdemben meghaladja az MNB prognózisát.

Forrás: napi.hu

Hozzászólok a Facebookon