A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke jó elgondolásnak tartja a jegybank azon javaslatát, amely a közfoglalkoztatottaknak szóló átképzési programok hatékonyságát növelni kell – írja a Világgazdaság.

Meg kellene duplázni a magyarországi reálkeresetek szintjét, akkor érhető el az uniós átlag, illetve az osztrák bér 80 százaléka – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a Világgazdaságnak, a jegybank 180 pontos javaslatcsomagjának kereseteket érintő pontjaira reagálva.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint

a fenntartható felzárkózásért tett lépésekkel, versenyképességi fordulattal, teljes foglalkoztatottság mellett javulhat a termelékenység, számottevően bővülhet a GDP. Így a magyar gazdaság Ausztriához viszonyítva a mostani 55 százalékos fejlettségi szintje 80 százalékra emelhető 2028-ig, s ekkorra a hazai bérek meghaladhatják az osztrák bérek négyötödét.

A jegybank szorgalmazza a munkát terhelő adók további csökkentését. Palkovics ezzel kapcsolatban kijelentette: a nyakló nélküli adómérséklést a szakszervezeti szövetség nem tudja támogatni, mert a járulékbevételek apadása, a szociális hozzájárulási adó (szocho) számottevő mérséklése kihat az egészségügyre és a nyugdíjra fordítható összegekre. Ugyanakkor egyetértenek a 2022-ig szóló hatéves bérmegállapodás elveivel, a szocho akkor csökkenhet 2-2,5 százalékkal évente, ha a reálkereset-növekedés mértéke eléri az évi 6 százalékot, ehhez azonban számottevő GDP-növekedés szükséges.

A MOSZ elnöke felhívta a figyelmet, hogy a jegybank hosszú távú, 2030-ig szóló javaslatai nincsenek összhangban a kormány által a parlamentnek benyújtott jövő évi adótörvény-módosításokkal. A jegybank céljai között szerepel, hogy a Munkahelyvédelmi akciótervet (MAT) bővítsék ki a minimálbérig, terjesszék ki a munkavállalói járulékokra, a szakképzetlen foglalkoztatottak kategóriája szélesedjen ki, ösztönözzék a nyugdíjazási korhatárhoz közel állók alkalmazását a teljes foglalkoztatás érdekében, azaz a munkáltatók adókedvezményeket, többletforrásokat kapnának. Ám a pénzügyminiszter által benyújtott adótörvény-tervezet értelmében

2019-től megszűnik az 55 év felettiek és a 25 év alattiak foglalkoztatása esetén a munkáltatóknak az idén még automatikusan járó adókedvezmény, tehát a kormány költségvetési érdekek miatt erre a területre kevesebb forrást szán.

Palkovics Imre arra is rámutatott, hogy nézetkülönbség van a kormány és a jegybank között a munkavállalók mobilitása tekintetében is. Az MNB szorgalmazza a mobilitás kiszélesítését, amit az elmúlt években a kormány is támogatott, ám a cafeteria tervezett módosítása szerint jövőre a kedvezőbb adózású béren kívüli juttatások között már nem szerepel az albérleti hozzájárulás, a lakáscélú hitel és a diákhitel visszafizetésének támogatása sem.

A MOSZ elnöke jó elgondolásnak tartja a jegybank azon javaslatát, amely a közfoglalkoztatottaknak szóló átképzési programok hatékonyságát növelné, bár ma is vannak erre vonatkozó kormányzati kezdeményezések. Szintén támogatja a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való irányítását, így azt az MNB-s elgondolást, hogy az állam fizesse a munkába álló közfoglalkoztatott bérét, ha a munkáltató vállalja, hogy a dolgozót legalább még ugyanannyi ideig foglalkoztatja, mint amíg a támogatás jár.

Forrás: Világgazdaság

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ