A teljes foglalkoztatás elérése érdekében az egyénekre, kis csoportokra fókuszál a következő években a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkársága. Bodó Sándor államtitkár a Magyar Időknek adott interjúban kiemelte: az inaktívak bevonása, a rugalmas foglalkoztatás ösztönzése, az online álláskeresés lehetőségeinek kiszélesítése vagy a nyugdíjasok egyszerűsített közteherfizetése is segítséget jelent. A minimálbérekkel kapcsolatban a tárca újonnan kinevezett államtitkára arról beszélt: hosszú távú, az érdekképviseletekkel közösen kialakított felzárkóztatás jöhet.

– Az elmúlt négy évben átalakult a munkaerőpiac. Milyen új irányok várhatók a foglalkoztatáspolitikában?

– Valóban kevesen gondolták volna négy éve, hogy a jelenlegi kihívásokat kell egyszer orvosolni. Hosszú éveken keresztül számos álláskereső közül válogathattak a munkaadók. Ezt köve­tően a kormányzati intézkedések hatására jelentősen megváltozott a helyzet, 4 százalék alá csökkent a munkanélküliség, amely a szakirodalom szerint már a teljes foglalkoztatottsághoz közelít, ez pedig nagyon kedvező adat. Természetesen aki most keres állást, az nem így éli meg, de rendszerszinten mindenképp kedvező folyamatokat látunk.

Bodó Sándor államtitkár

A jövőben ezért már a fő csapásirányok mellett az egyénekre, kis csoportokra szabottan kell nyomon követni azokat, akik jelenleg valamilyen okból nem dolgoznak. A jövőben tehát ezekre a csoportokra, személyekre fókuszál a foglalkoztatáspolitika célzottabban.

– Hogyan kell elképzelni ezt az egyénre szabott új irányt?

– Mivel ma már munkaerőhiányról beszélünk, könnyebb dolgunk van, viszont ennek kezelése legalább olyan fontos, mint annak idején a munkanélküliség visszaszorítása volt. A feladat azért könnyebb, mert a munkaadók világos jelzéseket adnak, így közvetlenül a piac­ról érkeznek a leghitelesebb információk. Példaként említeném a feldolgozóipart. Óriási az érdeklődés a dolgozók iránt, jelenleg nincs az a létszám, amit ne tudna felszívni az ágazat. Ide sorolható még az építőipar is. Láthatjuk: alig van olyan környék, ahol ne zajlana valamilyen építkezés, felújítás, festés vagy akár csatornázás. Ezeket a beruházásokat az építőipar már alig győzi kapacitással, azzal együtt, hogy az ágazat technológiai korszerűsítésére, hatékonyságának növelésére irányul a folyamatos gépesítés, és ennek érdekében a kormány többmilliárdos támogatási programot is indított. Ezekre a jelzésekre tehát reagálnunk kell, de a kihívások ágazatonként és területenként eltérőek.

– Honnan lehet bevonni még pluszmunkaerőt?

– Ez óriási feladat, át kell nézni a tartalékokat.

A nők és a férfiak foglalkoztatási aránya például még mindig nem harmonikus, ezért még több lehetőséget kell biztosítanunk a rugalmas munkaidő és a távmunka terén, hogy a család mellett is legyen lehetőségük állást vállalni a nőknek.

Szintén lehetőséget kell biztosítanunk a dolgozni kívánó nyugdíjasoknak, mivel az ő tapasztalataikra továbbra is szükség van a szakmájukban. Ennek érdekében a kormány átalakítja a foglalkoztatásukra vonatkozó szabályokat, a 65 év feletti nyugdíjasoknak ennek köszönhetően a jövőben a keresetük után mindössze a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük, akár egyénileg, akár szövetkezeti formában helyezkednek el.

– Ez merőben új lehetőség. A 65 év alatti nyugdíjasok is élhetnek majd vele?

– Egyelőre csak az öregségi nyugdíjra jogosultaknál lesz ez a könnyítés, természetesen az ellátás megtartása mellett. A kormány a következő hónapokban azokról is tárgyal, akik akár korkedvezménnyel, illetve a Nők 40-nel mentek nyugdíjba.

– A statisztika szerint majdnem kétmillió inaktív ember van. Kik ők, miért nem látják őket a munkaerőpiaci statisztikák, és hogyan lehetne őket megszólítani?

– Nagyon sok emberről van munkaerőpiaci nyilvántartás, akár a munkaügyi hivataloknál, akár más adminisztrációs felületen. De

szép számmal vannak olyanok is, akik valamilyen oknál fogva nem regisztráltak.

Ők a család részéről kapnak adott esetben segítséget, vagy máshonnan jutnak jövedelemforráshoz, de az egészségügyi ellátásuk sincs mindig rendben. Jellemzően nem tudnak vagy nem akarnak együttműködni az ellátórendszerrel.

Őket meg kell keresnünk.

Az ő bevonásukra nem alkalmasak a szórólapok, hagyományos megoldások, főként a fia­talok már az interneten tájékozódnak. Ezért a kormány létre kíván hozni egy olyan felhőalapú felületet, amely elérhető akár okostelefonról is. Például ha egy burkoló öt főt keres, akkor az elképzelését feltölti a rendszerbe, vagy a dolgozni vágyó regisztrál, megadja az adatait, beleértve az iskolai végzettségét, ebben a formában pedig meglehetősen gyorsan találkozna a kereslet és a kínálat.

– Milyen egyéb intézkedéseket tervez a kormány az ország különböző pontjain jellemző problémák megoldására?

– Mint említettem, ma már nem lehetséges egy fő csapásirány kijelölése, hanem úgymond házról házra kell járni. Ugyanakkor megmaradnak vagy folytatódnak a korábbi programok is. Ide tartozik az újrainduló diplomamentő program, amelynek köszönhetően több mint 1300-an megszerezhetik a diplomájukat. Szintén folyamatban van az önkormányzatokkal és a munkaadókkal közösen a munkásszállók építése, amelyek megfelelő körülményeket nyújtanak a távolabbról érkező dolgozóknak. A jövőben is megmaradnak az utazási, az albérleti támogatások bizonyos típusai vagy az átképzési programok és több más lehetőség is.

– A közfoglalkoztatás megmarad ebben a formában?

– A közfoglalkoztatás rendszere valóra váltotta a célját, továbbra is fennmarad.

A kormány ezt a lehetőséget átmeneti megoldásnak szánta annak érdekében, hogy a dolgozó ne otthon üljön és a segélyt várja, hanem értékteremtő munkát végezzen. Nagyon sokan mentek el az elsődleges munkaerőpiacra, mivel a lényegesen magasabb keresetek ösztönzően hatottak.

A közfoglalkoztatotti fizetésekkel kapcsolatban úgy gondolom, a versenyszektorban kell megkeresni a magasabb jövedelmet, a közfoglalkoztatásra ugyanis senki nem rendezkedhet be élete végéig.

– Említette a kereseteket. Várható, hogy folytatódik az elmúlt években tapasztalható bérfelzárkózás?

– A következő hetekben, hónapokban kezdjük meg a tárgyalásokat az érdekképviseletekkel.

Az a cél, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot is olyan módon emeljük, hogy annak mértékében mindenki egyetértsen, elsősorban egy kiszámítható pálya szerint. Az életpályamodellek bevezetéséhez hasonlóan a minimálbéreknél is az a cél, hogy az érintettek garanciát kapjanak akár hosszabb távon is.

– Akár hosszú távú minimálbér-emelési programról is egyeztetnek a következő időszakban? Várható, hogy a hatéves bérmegállapodás végéig, 2022-ig meghatározzák a kötelező legkisebb kereseteket?

– Ilyen gyorsan változó, sok gazdasági veszélyt magában rejtő világban a négy év elég kockázatos lenne. Figyelembe kell vennünk a válságra utaló jeleket, akár az amerikai pénzintézetek jelzéseit, az eurózóna kihívásait, a migrációt és az egyéb külső tényezőket. Szerencsére a magyar gazdaság stabil, növekedése az uniós átlag felett van. Várhatóan nem kell számolni az összes ma látható kockázattal, de a költségvetésben azért is döntött a kormány egy válságalap létrehozásáról, ha mégis a legrosszabb forgatókönyv következne be. Ma még nem lehet megmondani, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértéke hogyan alakulhat, erre ősszel, a széles körű egyeztetéseket követően lesz lehetőségünk.

– A kis- és középvállalkozói szektorban sok cég nem tudja kigazdálkodni a magasabb béreket. Várható, hogy ezeknek a cégeknek a segítésére programot alkot a kormány?

– Ez talán az egyik legfeszítőbb probléma. Nyilvánvaló, hogy mind a cégek, mind a kormány szeretné a lehető legmagasabb fizetéseket adni, de ehhez szükség van ezeknek a jövedelmeknek a megteremtésére is.

Az nem lehetséges, hogy megállapodunk egy szép kerek számban a minimálbérekről, arra kényszerítve a cégeket, hogy az alkalmazottakat például részmunkaidőre jelentsék be, csökkentett munkaidőben foglalkoztassák.

A hatéves bérmegállapodás a béremelések mellett jelentős adócsökkentést is biztosít a vállalkozásoknak, épp azért, hogy ki tudják termelni a béremelések fedezetét. A szociális hozzájárulási adó a 2016-os 27 százalékról 2018-ra 19,5 százalékra csökkent, ami több száz milliárd forintot hagy évente a vállalkozásoknál, a Munkahelyvédelmi akció pedig további százmilliárdokkal csökkenti a cégek adóterheit.

– A közszférában viszont jelentős emelésre készül az állam. Pontosan mely területeken?

– Azoknak a bérét rendezte a kormány először, akik a legtöbbet találkoznak az ügyfelekkel, elsősorban a járási, megyei hivataloknál és a NAV tisztviselői körében. Ez a korábbi években megvalósult.Most az állami és önkormányzati tisztviselők bérrendezésére lesz lehetőség. Jövőre rendezzük az állami szinten dolgozó munkavállalók helyzetét, illetve 11 milliárd forintos keretet biztosítunk arra, hogy a kevésbé tehetős önkormányzatok is tudjanak köztisztviselői bért fejleszteni.

Az, hogy az összeghez milyen módon jutnak hozzá az érintettek, a következő hónapok tárgyalásai során dől el. Fontosnak tartjuk, hogy megmaradjon a magas színvonalú munka, a versenyszféra pedig hatalmas elszívóerő a közigazgatásban munkatapasztalatokat szerzett alkalmazottakra nézve. Fent kell tartania az államnak az online ügyintézés mellett a hagyományos formákat, mivel azokkal is törődni kell, akik ragaszkodnak a korábbi megoldásokhoz.

– Átalakult az államtitkárság, a foglalkoztatáspolitika mellett a vállalati kapcsolatokért is ön felel. Mit foglal magában ez a terület?

– A kormány folytatni szeretné a nagyvállalatokat támogató programokat. Ez azért is fontos, mert az uniós keretből sok cég kiszorul, az ő fejlesztéseiket pedig nemzeti forrásokból kell segíteni. Ráadásul az állam gyorsabban reagál, egy adott beruházásra akár néhány hónap alatt előteremthető a fedezet, és a beszerzés is megoldható. Egyéni megoldásokra törekszünk ebben az esetben is, ráadásul nemcsak a több ezer fős vállalatokra kell gondolnunk, hanem a kisebb létszámúakra is. A nagyvállalati beruházási támogatási program keretei között 2015 óta összesen 48,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás eredményeként 122 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg. 2018-ban is legalább 15 milliárdos keret áll rendelkezésre a nagyvállalati beruházások támogatására.

– Ön újonnan érkezett a Pénzügyminisztériumba. Korábban milyen tapasztalatokat szerzett a munkaerőpiacot érintő kérdésekben?

– Közéleti tevékenységeim során minden olyan csoporttal találkoztam, amely megjelent, megjelenhet vagy kiszorult a munkaerőpiacról. Polgármesterként, majd három cikluson át Hajdú-Bihar megye országgyűlési képviselőjeként az emberek mellett a cégekkel és a kamarákkal kapcsolatosan is sok tapasztalatot szereztem. Úgy gondolom, munkám során főként az élethelyzetekből, személyes beszélgetések során láttam és tanultam sokat, nem csupán a könyvekből. És ezekkel a megszerzett gyakorlati tapasztalatokkal kívánom továbbra is segíteni az embereket.

Forrás: Magyar Idők

Hozzászólok a Facebookon