Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
A diplomás minimálbér is szóba kerül az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) hétfői ülésén.
Legalább 230 ezer forintos havi bruttó diplomás bérminimum januári bevezetését szeretnénk elérni, ez évente 22 milliárd forintos pluszkiadás lenne a a költségvetésnek
– közölte a Világgazdasággal a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Boros Péterné emlékeztetett, hogy
az elmúlt években a minimálbér és a garantált bérminimum is jelentősen nőtt, miközben 161 ezer köztisztviselő, közszolgálati dolgozó, közalkalmazott bérét tíz éve nem emelték, emiatt az ő reálbérük csaknem 50 százalékkal esett, ami elfogadhatatlan.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke
A bértorlódás és a reálbércsökkenés érinti az önkormányzati tisztviselőket, a központi közigazgatásban dolgozókat, de az egészségügyi intézmények műszaki-technikai személyzetét is, e körben az MKKSZ 50 százalékos béremelést tart szükségesnek.
A humán közszolgáltatásban 680 ezren dolgoznak húszféle jogállásban. Az életpályamodell alapján emelték például a bírók, ügyészek, katonák, rendőrök állami köztisztviselők bérét, de Boros Péterné szerint az ő esetükben is van mit korrigálni. Egy minisztériumi jogász ugyanis 23 év munkaviszony után bruttó 370 ezer forintot keres, továbbá több pályakezdő diplomás bére sem éri el a bruttó 200 ezer forintot.
A szakszervezet szerint a minimálbért kellene elosztani a csaknem tíz éve változatlan, 38 650 forintos illetményalappal, majd egy ebből képzett szorzó révén kellene rendezni – a minimálbérből kiindulva – a köztisztviselők és a közszolgálati dolgozók keresetét.
Mind a húsz közszolgálati életpályamodellben ilyen módon emelhetnék karrierrendszerré a szétzilált kereseti viszonyokat.
A kormány, az önkormányzatok és a szakszervezetek szakértői egyeztetnek és számításokat készítenek az egyes életpályák forrásigényéről, szeptemberben pedig magasabb szinten folytatódnak a bértárgyalások.
Varga Mihály pénzügyminiszter múlt szerdán jelezte: rendelkezésre áll egy tartalék a köztisztviselői kar béremelésének fedezetére. Lapunk kérdésére Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a bérnövekedés elérheti a 20 százalékot is, ő ebben bízik.
A Világgazdaság úgy tudja, hogy az OKÉT múlt szerdai ülésén a Pénzügyminisztérium (PM) részéről elhangzott: a hátrányos helyzetű önkormányzatok a gazdagabb, többet adózó önkormányzatok befizetéseiből összeadódó, 11 milliárd forintnyi alapra pályázhatnak majd munkatársaik jövedelmi helyzetének javítása érdekében.
A központi apparátus köztisztviselőinél 25-30 százalékos béremelést tesz lehetővé a büdzsében megképzett fedezet, de a bérgazdálkodás keretei valószínűleg rugalmasabbak lesznek.
A kormány a köztisztviselői illetményalapon nem kíván változtatni, a közszolgálati táblák szorzói nem változnak. A PM helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a közszféra az elmúlt négy év nyertese, mert 2017-ben 15,9, az idén várhatóan 11,2, jövőre pedig 4,6 százalékos bérnövekedést könyvelhet el.
Forrás: Világgazdaság
