Hiába tekintenek a magyarok Riviéraként a Balatonra, ha nem történik korszakváltás a turizmusban, előbb-utóbb más célállomások felé veszik az irányt az emberek. Legalábbis a legvészjóslóbb forgatókönyv szerint. Várnai Zsuzsanna, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet ügyvezető elnöke évek óta kongatja a vészharangot, hogy a balatoni helyzet tarthatatlan, s hogy ennek mind az odaérkező turisták, mind a turizmusban dolgozók megisszák a levét. Úgy néz ki, már az idén nyáron – olvasható a zoom.hu-n.

Itt a szezon, ám a Balatonnál és környékén pattanásig feszült a helyzet. Az okok:

  • elriasztották az amúgy is alulfizetett dolgozókat a vállalkozók
  • akik külföldön vállalnak munkát, az idényre se jönnek haza dolgozni
  • óriási hiány van a szakképzett munkaerőből
  • az étel- és italfogyasztás tavaly óta 10 százalékkal drágult
  • 4 napot se nyaral átlagban a magyar 

Már tavaly megmondtuk, hogy pattanásig feszült a helyzet, s előbb-utóbb robbanás lesz.

A vállalkozók, tisztelet a kivételnek, önmaguknak köszönhetik, hogy nincsen, aki dolgozzon a büfékben, éttermekben. Évek óta érkeznek hozzánk panaszok a munkavállalóktól a szezon végén, hogy az utolsó hónapot és a túlórákat nem fizetik nekik, vagy hogy kifogásolható stílusban beszélnek a dolgozókhoz.

Bíróságra tudnánk vinni az ügyeket, de a legtöbb dolgozó félti a családját vagy saját magát a retorzióktól, így az esetek 99 százalékában nem lesz a panaszokból per – mondta el a Zoom.hu megkeresésére Várnai.

A kialakult helyzetre az utánpótlás sem kínál megoldást. Ugyanis míg a vendéglátóipari főiskolák képzései hosszú évtizedeken keresztül a legkeresettebbek voltak, addig ez az utolsó három évben jelentősen visszacsúsztak a listán.

Ennek elsődleges oka, hogy az ágazatban dolgozók a nemzetgazdasági átlagkereset – bruttó 280 000 forint – mindössze a 60 százalékát keresik, azaz 168 000 forint körül visznek haza havonta.

Az elnökasszony égbekiáltó történetnek nevezte, hogy

a turisztikai ágazatban dolgozók majdnem fele, 49 százalék minimálbérre van bejelentve, melyet magas munkáltatói adók is sújtanak.

Az Eurostat 2018 januári adatai szerint Magyarországon az átlag minimálbér 296 euró volt, Csehországban pedig 408 euró. Csakhogy amíg a cseheknél 15 százalék a munkát terhelő adó, addig hazánkban 33, 48 százalék.

A bankkártyák térhódítása miatt pedig már a borravalókból becsordogált fizetés-kiegészítésre sem számíthatnak a munkavállalók.

– Eddig az volt a jellemző, hogy az ágazatban dolgozók külföldre mentek a téli szezonra, a nyárira meg hazajöttek. Most már nincs ez. Persze ők is örülnének, hogy ha a családjukkal lehetnének, de külföldön megbecsülik és megfizetik a munkájukat. A külföldi fizetések a háromszorosa, sokszor ötszöröse a hazai béreknek, de utóbbiról nincsen tételes lebontásunk, nem sokan vallják be a valódi keresetüket – összegzett Várnai.

Takarítóból és kuktából is hiány van

A legnagyobb munkaerőhiány a szakképzettséget igénylő állásokat érinti. Elsősorban szakácsok és felszolgálók hiányoznak. A kisegítő munkákért sem tolonganak a jelentkezők, takarítókat és a szakácsokat kisegítő személyzetet is keresnek a munkáltatók.

– Régen a Turizmus Bulletinben (turisztikai folyóirat – A szerk.) néhány darab álláshirdetéssel lehetett találkozni. Ma több oldalnyi van belőlük – érzékeltette az elnökasszony, aki szerint egyébként nemcsak a büfékkel és a munkaerőhiánnyal van probléma: a Balatonra közlekedő vonatok sem turistaközpontúak.

– A fővárosban az elővárosi vonatok kényelmesek, nem kell lépcsőzni a fel- és leszálláshoz, emellett légkondicionáltak, pedig általában kisebb táskával utaznak az emberek. Eközben a Balaton déli partjára közlekedő vonatok a legócskábbak, amiken egy táskát alig lehet lerakni, a magas lépcsőkön pedig horror gyerekkel vagy csomagokkal közlekedni ­– mutatott rá az anomáliára Várnai Zsuzsanna, aki attól tart, előbb-utóbb a körülmények összejátszanak, és apadni fog a Balatonra utazók száma.

Ebéd 7000 forintért, sima lángos 500-ért

A tapasztalatok eddig azt mutatják, hogy főleg azok a helyek nem tudnak kinyitni munkaerőhiány miatt az idén, ahol csak a szezonban dolgoznak, és ahol a még frissen érettségizett vagy nyugdíjas munkaerő sem akar munkát vállalni a rossz munkakörülmények – 14-16 órás munkanapok szabadság nélkül, extrém magas konyhai hőmérséklet satöbbi – miatt.

Az egész évben nyitva lévő szállodáknál viszont nincs fennakadás. No de milyen árakkal találkozunk idén, ha a magyar tengerhez látogatunk?

– Ahogy arra számítottunk, a tavalyiakhoz képest 10 százalékkal emelkedtek a balatoni árak, de még így is olcsóbb az étel, ital és szállás ára, mint Horvátországban – igyekezett hangsúlyozni Makkos Péter, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) fonyódi elnöke.

Az éttermi árak nem változtak, a szolgáltatás minőségétől függően egy napi menü 800-1500 forint körül alakul személyenként. Egy korsó sör 500 forintba, egy üdítő 300 forintba kerül átlagosan.

Egy kétgyermekes család számításaim szerint 7000 forintból meg tud ebédelni, amiből 5000 az étel-, 2000 az italfogyasztás

– fejtette ki.

Ami viszont meglepő, hogy az egyszerű büféárak sem maradnak el az éttermi áraktól.

Egy sima lángosért 500 forintot kérnek, a feltétek persze dobnak az árakon. Egy darab palacsintáért 150 forintot kell fizetni, míg egy gombóc sima fagylalt 250 forintba kerül. Makkos Péter azt viszont elismeri, hogy a színvonalasabb helyeken magasabb árakkal kell számolni, és az sem mindegy, hogy területileg hol eszik-iszik az ember. Siófok központjában mélyebben a zsebbe kell nyúlni, míg Balatonmáriafürdő külső részén alacsonyabbak az árak. A Kisosz fonyódi elnöke korántsem borúlátó, ő csúcsszezonra számít idén a tónál.

4 napot sem nyaralunk átlagosan

A szállás.hu a június 1. és augusztus 31. között időszakra vonatkozó idei adatai szerint a legnépszerűbb balatoni települések:

  1. Siófok
  2. Balatonfüred
  3. Zamárdi
  4. Hévíz
  5. Keszthely

Ha az egész országos népszerűségi adatokat nézzük, akkor így alakul a lista:

  1. Siófok
  2. Hajdúszoboszló
  3. Balatonfüred
  4. Eger
  5. Gyula
  6. Zalakaros
  7. Szeged
  8. Zamárdi
  9. Hévíz
  10. Keszthely

Jól látható, hogy a Balaton parti városok egyelőre országos viszonylatban is jól szerepelnek. Foglalásonként egyébként 99 565 forintot költenek az emberek balatoni nyaralásra, bár extrém példák is vannak. Van olyan foglalás, amely több mint 1 millió forint értékű. Átlagosan pedig mindössze 3,82 napot nyaralnak az emberek.

Forrás: zoom.hu

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció