Az infláció az alacsony jövedelműeket sok éve jobban sújtja, mint a gazdagabbakat, így van ez egész Európában, de Kelet-Európában különösen – állítja egy tanulmány. Főleg az élelmiszerek és a lakhatási, közlekedési költségek szálltak el. Ezt a legutóbbi magyar inflációs adatok is alátámasztják – olvasható a Portfolioban.

Sokan vitatkoznak azon, szakemberek és laikusok egyaránt, hogy nő-e a jövedelmek közötti különbség, a magas és alacsony jövedelmek közötti szakadék. Egyes statisztikák azt mutatják, hogy az utóbbi években az alacsonyabb jövedelműek lemaradása megállt, főleg a jövedelmek alapján, de ez csalóka lehet.

A inflációról, amihez a béreket viszonyítják, tudjuk, hogy mindig csalóka, mert egy átlagos mérőszám. Egy átlagos fogyasztói kosárra vonatkozik, de az egyes emberek számára a pénz értékének változása a saját fogyasztási szokásaiktól, saját kosaruktól függ. Az meg jelentős részben a jövedelmi helyzetüktől.

Ezért nem jó a béreket egységesen az inflációhoz hasonlítani.

Az alacsonyabb jövedelműek fogyasztásában ugyanis egyes termékek, szolgáltatások, mint az élelmiszerek vagy a lakhatási költségek, sokkal magasabb arányt képviselnek, mint a magasabb jövedelműekében.

Egyértelműen a szegényeket sújtja

A magas jövedelműeknél ez alacsonyabb, és több pénz marad luxuscikkekre

– írta a frankfurti Goethe Egyetem tanulmánya a Die Welt szerint. Megvizsgálták az árak alakulását 25 EU-országban 2001-től 2015-ig, és arra jutottak, hogy az infláció tendenciózusan a szegényeket sújtotta jobban.

Konkrétan a pénzromlás, a hivatalos infláció 44,7 százalék volt ez idő alatt ezekben az országokban, a legszegényebb tíz százalék fogyasztási kosara viszont ennél mintegy negyedével jobban, 55,2 százalékkal drágult.

Drága az áram, a közlekedés

Az alacsonyabb jövedelműek számára nagyobb terhet jelentő elektromos áram ez idő alatt 106, a közlekedés 76, az élelmiszerek ára 47,5 százalékkal ment fel. (A lakásárak drágulásáról írtunk a napokban itt.)

A magas jövedelmű tíz százalék több pénzt ad ki szabadidőre és szórakozásra, kultúrára, itt 14 év alatt csak 15 százalék volt a drágulás. A ruházat 9, a cipők pedig 2 százalékkal mentek fel.

Kimutathatatlan, de érezzük

Ez Európán belül különösen a “kelet-európai EU-országokban, nagy-Britanniában és Finnországban” volt erős, Dél-Európában kevésbé. A trend hosszú távúnak látszik, és azt eredményezi, hogy

az “alsó társadalmi rétegek” kevesebbet engedhetnek meg maguknak a pénzükből

– írják. Ezt hagyományos módszerekkel (mint a Gini-koefficiens) nem is lehet kimutatni, de az emberek érzik. A szegényebbek jövedelmének jobban kéne emelkednie – írták.

Itthon duplán drágult az élelmiszer

Magyarországon pénteken tesznek majd közzé új inflációs adatokat, az áprilisi számok azonban mintha pont ezt a tanulmányt igazolnák, legalábbis rövidebb távra. Az áprilisban mért 2,3 százalékos év/év inflációs érték mellett “az élelmiszerek ára 4,2%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 20,5, a száraztészta 12,4, a vaj, vajkrém 11,8, a tejtermékek 7,6, a liszt 7,0%-kal drágult” – írta a KSH.

Drágult a szesz, a dohány

A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,3%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. A szolgáltatások csak 1,0 százalékkal emelkedtek. A tartós fogyasztási cikkekért pedig 1,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Egy részletesebb tábla alapján a “szabadidő és kultúra” ára csak 0,2 százalékkal lett drágább egy év alatt. A ruházat ára ugyanennyivel még csökkent is. A lakhatás költségei csak 0,5 százalékkal mentek fel, nyilván főleg a rezsistopp (rezsicsökkentés) miatt.

Forrás: Privátbankár

Hozzászólok a Facebookon