Szigorúbb ellenőrzésekre és kevesebb uniós támogatásra számíthat az agrárium 2021-2027 között. A kormány ezt nem fogadja el – írja a Népszava.

Akár 30-40 ezer embert is el kell bocsátani a mezőgazdasági nagyüzemektől, ha az új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási rendszerében nem lesz kötelező a foglalkoztatottak számának, a munkabér és a hozzá kapcsolódó költségek figyelembevétele a területalapú támogatások folyósításánál

– figyelmeztetett Raskó György. Ez a folyamat uniós szinten egymillió agráriumban dolgozó embert érinthet. A kormány feladata ezt a számítási rendszert kidolgozni, hogy az unió következő pénzügyi ciklusában a csökkenő és szigorúbb feltételekkel felhasználható agrártámogatások ne okozzanak törést a foglalkoztatásban - tette hozzá az agrárközgazdász.

Jelenleg a nagyobb területeket művelő agrártársaságoknál a közvetlen földalapú támogatás teljesen, vagy részben fedezi a munkabért, illetve a járulékok költségeit.

Az egyéni kisgazdaságok tulajdonosai azonban jellemzően jövedelemként használják fel a saját vagy bérelt földek után járó támogatást, és számosan fejlesztés, illetve korszerűsítés helyett magukra költik, mert megtehetik.

Az Európai Bizottság hónap elején nyilvánosságra került javaslata ellen a magyar kormány is erőteljesen tiltakozik. Az ellenérzés egyik oka, hogy

Brüsszel az eddigieknél sokkal szigorúbban ellenőrzi majd a támogatásból megvalósítandó stratégiai tervek végrehajtását, és a gazdáktól környezeti, valamint klímapolitikai célkitűzéseket követel, amelyek megvalósítását is nyomon követi. A vidékfejlesztési források 30 százalékát is ilyen környezeti, klímapolitikai intézkedésekre kell majd fordítani.

Nem várható el a gazdáktól, hogy többet teljesítsenek kevesebb támogatásért cserébe, ráadásul mindezt egy, a jelenleginél jóval összetettebb szabályrendszer szerint

– közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a hét elején egy szófiai tanácskozáson. Az államtitkár szerint a támogatások elosztásának új modellje, az úgynevezett stratégiai tervezés nem egyeztethető össze a területalapú kifizetések logikájával, és mind a tagállamok, mind pedig a gazdák esetében az adminisztratív terhek jelentős emelkedéséhez vezethet.

Egy héten belül ez már a második, az uniós támogatások jelentős lefaragását, illetve a felhasználás szigorítását előrevetítő javaslat a bizottság részéről. Mint ismeretes a kohéziós alapokból Magyarország a mostani állás szerint a jelenleginél 24 százalékkal kapna kevesebbet 2021-2027 között. Az agráriumnak "csak" öt százalékról kellene lemondani, ám várhatóan ez is nagy vitát vált majd ki az egyeztetések során. Az új felállásban Magyarország 11,7 milliárd euró (3700 milliárd forint) agrártámogatásra számíthat az új uniós költségvetési ciklusban. (Idei árakon, azaz a várható inflációval nem számolva, 10,4 milliárd euró lenne a támogatás.) A várható összegből 8,55 milliárdot a közvetlen kifizetésekre (területalapú támogatásokra), 3,15 milliárd eurót pedig vidékfejlesztésre fordíthat hazánk. A 2013-2020-as költségvetési ciklusban folyó áron nagyjából 12,4 milliárd euró illeti meg Magyarországot.

Igaz, a forráscsökkenés "ellentételezésére" a nemzeti kormányok valamivel nagyobb mozgásteret kapnának a támogatás felhasználásában. Egyebek mellett a Közös Agrárpolitika (KAP) források mintegy 15 százalékát átcsoportosíthatnák a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés között. Az unió a tervek szerint szigorúbban ellenőrizné a pénzek felhasználását, hogy a kormányok vállalásaiknak megfelelő célokra költik-e azt.

Nagy horderejű változás lehet, hogy a közvetlen területalapú támogatás a 250 hektár feletti birtokoknál sávossá válik: 60 ezer euróig (kerekítve mai áron 19 millió forint) a régi rend szerint megkapják a földtulajdonosok és bérlők, a fölött viszont fokozatosan csökken majd, a felső korlát gazdaságonként 100 ezer euró lenne, ami 1000-1500 magyarországi birtokot érinthet. A kis- és közepes méretű gazdaságok viszont nagyobb hektáronkénti támogatásra számíthatnak.

A több ezer hektáros nagybirtokokon gazdálkodók mindenképpen jelentős támogatáskieséssel nézhetnek szembe, feltéve, ha a Bizottság javaslatát ebben a formában fogadják el a tagországok.

Erre azonban kevés az esély, mert csak a régióban Csehországtól Szlovákián át a kelet-németországi tartományokig, de a francia és spanyol nagygazdaságok is erős ellenállást tanúsíthatnak.

A 27-ek kormányainak az agrártámogatások felhasználásáról tervet kell készíteniük és a programokat az EB-nek jóvá kell hagynia. A szigorúbb ellenőrzésnek köszönhetően, ha jelentős eltérést tapasztalnak Brüsszelben, le is állíthatják a kifizetéseket. Ha jó program születik és azt végre is hajtják, az árutermelő gazdaságok különösebb megrázkódtatás nélkül átállhatnak az új rendszerre - véli Raskó György. Az agrárközgazdász szerint az új KAP támogatási rendszert 2021-22-ben, már az új összetételű parlament és bizottság fogadhatja el.

Ezzel egyetértett Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének főtitkára is. Ám ő a Népszava kérdésére válaszolva úgy vélte, még nagyon korai a most megismert számokkal modellezni a várható hatásokat és máris az alkalmazkodás lehetőségeit mérlegelni. Még nem eldöntött, hogy a Brexit után a tagállamok legalább 10 százalékkal többet fizetnek a közös kasszába akár több címen is, vagy a skandináv országoknak, Hollandiának lesz igaza és nem a befizetés nő, hanem a büdzsé csökken. Így pedig a június 1-jén kiadott uniós költségvetési terv máris recseg-ropog. A hazai számítgatások pedig azért billeghetnek, mert nem ismert az elkövetkező 10 évben az unió inflációja, az euró-forint árfolyamváltozása, de a termelési költségek és a termékek árait sem ismerjük, és nem is lehet ma még megjósolni. Ezek ugyanis nagyban befolyásolhatják a hektáronkénti forint kifizetéseket – tette hozzá a MOSZ főtitkára. Horváth szerint az is aggályos, hogy

a brüsszeli elképzelések szerint 250 hektártól nagybirtoknak számítana minden gazdaság, vagyis alkalmazhatnák rájuk a közvetlen földalapú támogatás csökkentését.

A most ismert támogatási terv nem szolgálja sem az uniós, sem a magyar mezőgazdaság versenyképességét – summázta Horváth Gábor.

Forrás: Népszava

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ