Az illatszerboltban és a bútorboltban lehet a legtöbbet keresni. A legrosszabbul a zöldséges és a kis könyvesbolt fizet. Nagyon nem mindegy, hogy kisboltban, vagy nagyboltban dolgozik az eladó, hiszen 90-100 ezres különbség is akad. A kisebb áfa feljebb nyomta a halasok bérét – írja a Blokkk.

A boltos kiskereskedelemben 2018 első negyedévében 13%-kal nőtt a havi bruttó átlagkereset, ezen belül a fizikai dolgozóké 16%-kal. Így a  bérszámfejtés  2018 első három hónapjának átlagát nézve 252 ezer forint havi bruttó átlagkeresetet számolhatott, a fizikai dolgozóknál (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok esetében) pedig  215 ezer forintot. De hát ez a nemzetgazdasági átlagnál azért még mindig kevesebb, hiszen az 316 ezer forint, a fizikai dolgozóké pedig 225 ezer forint volt 2018 első negyedévében. Hát igen, máshol is emelni kellett a béreket a munkaerőhiány miatt, a boltosoknak viszont többre nem futotta.

Eladók bérrangsora: keményen diktál a munkaerőpiac

Emelkedtek tehát a bérek a boltban, de nem egyformán és az egyes boltok között továbbra is nagyok a különbségek.

2018 márciusában az eladók az illatszerboltban keresték a legtöbbet, átlag havi bruttó 255 ezer forintot, a legkevesebbet a zöldséges boltban, 179 ezret. A különbség 76 ezer forint, ami nagyságrendjét nézve nem változott az elmúlt évekhez képest. A minimálbér ugyan nyilván feltolta a legkisebb béreket, de a munkaerőhiány a jobban fizető boltosokat is nagyobb béremelésre kényszerítette.

A dolgozó szemfüles, nem csak az utca túloldalán nézi meg a másik bolt bérlistáját, hanem más szakterületeket is mustrál, ezért kell odafigyelni a nemzetgazdaság más ágazataira is a boltosnak. Persze, a különbség ledolgozására nem futja mindenkinek, legkevésbé a kisboltosnak. 

Az értékelésben figyelembe kell venni azt is, hogy a boltokban egyes szakmákban kötelező a szakképesítés, így a 180 ezer forintos szakmai bérminimum (pontosabban 180.500 forint), például az élelmiszer eladónak, de egy könyvesbolti, vagy zöldséges eladónak, vagy egy árufeltöltőnek már nem. Utóbbiaknál elégséges a 138 ezer forintos minimálbér, de a munkaerőhiány már jóval e fölé nyomta a legkisebb béreket.

Hónapról-hónapra hullámzik is az eladók bérrangsora, például a könyvesboltiak a múlt év végi szintről lejjebb csúsztak, de például az autószalonok, vagy a játékboltok feljebb kúsztak (utóbbiaknál nyilván számított a húsvét előtti erősebb forgalom is). A halasok megkapták az áfakulcs csökkentést, ennek egy részét béremelésre is fordíthatták, így el is kerültek a bérrangsor utolsó helyéről, amit már hosszú évek óta elfoglaltak.

Meglepő módon a híradástechnikai boltok eladói, ahol egyébként szakképesítés is kell, továbbra is a középmezőny alján tanyáznak, amiben az éles verseny mellett feltehetően szerepe lehet az ezen a szakterületen erős webkereskedelemnek is, de annak is, hogy a diszkontok, vagy a hipermarketek is árusítanak kisebb, vagy nagyobb arányban különféle iparcikkeket.

Kisbolt, nagybolt: így is nagy a bérkülönbség

A jellemzően kisboltos szakmák jobbára a bérrangsor vége felé találhatók.

Boltos nagyvállalkozás, ami a 250 főnél nagyobbakat jelenti, a statisztika szerint sok szakmában nem is található meg. Ennek egyik oka a kereskedelemre egyébként is jellemző elaprózottság, másrészt pedig az élelmiszeres boltok mellett az iparcikkben is jellemző szervezeti tagoltság, így például a franchise rendszer. Ilyenek például a benzinkutak, vagy például egyes márkahálózatok is.

A foglalkoztatottak számát nézve a legkisebb és a legnagyobb bolthálózatokban a nagy bútorbolti eladó keres a legjobban, 273 ezer forintot, a legkevesebbet a kis könyvesbolti eladó, 169 ezer forintot. A különbség több mint 100 ezer forint.

Az illatszerboltosok körében, akik az átlagot tekintve a dobogó legfelső fokán állnak, a legnagyobb és a legkisebb boltok eladóinak fizetése között 90 ezer forint a különbség.

A boltos bérrangsor 2018 márciusában a következő:

Forrás: Blokkk

Hozzászólok a Facebookon