Magyarországon a 65 évnél idősebbek összjövedelmének 89 százaléka állami juttatásokból származik, ezzel a magyar idősek függnek leginkább az államtól az OECD tagországai közt – derül ki az OECD friss nyugdíj-jelentéséből. Ehhez az arányhoz Belgium áll a legközelebb, ott az idősek összjövedelmének 84 százaléka származik az államtól. A másik végletet Mexikó képviseli, ott ez a szám csak 8 százalék – írja a zoom.hu.

A magyar idősek összjövedelmének csak 8,5 százaléka származik munkából. A munkából származó bevétel a legfontosabb Mexikóban, ott a 65 év fölöttiek pénzének 57 százaléka ebből származik. De 30 százalék fölött van a munkából származó jövedelem például Chilében, Izraelben, Japánban, Koreában és az USA-ban. Ennek országonként más és más oka van, Izraelben és az USA-ban a nyugdíjkorhatár 65 év fölött van, máshol a nyugdíj kiegészítéséhez, vagy magasabb nyugdíj eléréséhez dolgozik sok 65 év fölötti.

Magyarország nagyon sokat von el nyugdíjakra

Magyarország egy másik mutatóban is az élen végzett az OECD-országok közt: az állam itt von el a második legtöbbet a munkavállalóktól és a vállalkozásoktól a nyugdíjak fedezésére. Magyarországon a (2016-os állapot szerint) a munkáltatói és a munkavállalói járulékot együtt nézve az állam egy átlagos munkavállaló után kifizetett pénz bő 30 százalékát beszedte. Ennél csak az olasz állam vett el többet, 33 százalékot. Egyetlen másik OECD-tagnál sem volt az elvonás 26 százalék fölött. A másik végleten ebben a mutatóban is Mexikó van (nem meglepő módon), ahol az állami elvonás csak 6,3 százalék volt.

Egyre több idős jut egyre kevesebb fiatalra

A helyzet várhatóan a jövőben sem fog javulni, egyre több idős jut egyre kevesebb munkavállaló korú emberre, vagyis az állami nyugdíjrendszereknek egyre kevesebb munkavállalótól elvont pénzből egyre több idős nyugdíját kell fedezniük. Más szóval a demográfiai folyamatok miatt a bevételi oldalon egyre kisebb, míg a kiadási oldalon egyre nagyobb összeg szerepel. Az egyensúly fenntartása érdekében az államoknak vagy több pénzt kell beszedniük a munkavállalók után, vagy kevesebbet kell kifizetniük a nyugdíjasoknak.

Magyarország egyébként nem lóg ki az OECD-ből. Magyarországon 1950-ben még csak 13,2 65 év fölötti jutott 100 munkavállaló korú lakosra, 2015-ben már 27,9, 2075-ben pedig 57,6 65-nél idősebb lakos esik majd minden 100 munkavállaló korú magyarra. Ezek az arányok nagyjából megegyeznek az OECD átlagával.

Magyarországon számíthatnak a legkevesebb maradék életre az idősek

Az elmúlt években számos OECD-ország emelte a nyugdíj-korhatárt, illetve tervez további korhatáremelést. A korhatár emelésével két legyet lehet ütni egy csapásra: az emberek tovább maradnak munkában, így tovább fizetnek be a közösbe, és később kezdenek el kivenni belőle.

A korhatár emelését nemcsak a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága indokolja, hanem a várható élettartam emelkedése is. Az OECD átlagában jelenleg a 65 éves nők még 21 évre számíthatnak haláluk előtt, a férfiak még 18-ra. A 2060-as évekre ez a nők esetében várhatóan már 25 év lesz, míg a férfiaknál 23.

Magyarország ebben a tekintetben legutolsó az OECD-ben, jelenleg a 65 éves magyar nők csak 18,6 évre számíthatnak (2060-ra ez 22,3-ra emelkedhet), a férfiak pedig csak 14,8 évre (2060-ra ez 18,3-ra emelkedhet).

Fölösleges várni a következő baby boom-ot

A nyugdíjrendszerek problémáira már nem jelentene megoldást, ha több gyerek születne, mivel az elöregedés már megtörtént, illetve folyamatban van, de a termékenységi ráta számottevő emelkedésére nem is érdemes számítani az ENSZ előrejelzése szerint. Vagyis az Orbán-kormány hiába vár csodát a családok támogatásától.

Az OECD átlagában a termékenységi ráta (ami azt mutatja, hány gyerek jut egy nőre) az 1960-as évektől az ezredfordulóig csökkent (3,15-ről 1,65-re), azóta lassan emelkedik, jelenleg 1,7 körül van, a 2060-as évekre várhatóan megközelíti majd az 1,8-at.

Magyarország hasonló pályát jár be, a termékenységi ráta lassan emelkedik, jelenleg 1,4 körül van, az ENSZ a 2060-as évekre 1,67-et vár.

Forrás: zoom.hu

Hozzászólok a Facebookon