A kétéves bérmegállapodás alapján 2017-ben és 2018-ban kétszámjegyű béremelkedés volt. Ezzel együtt továbbra is csak üldözzük a lengyeleket, a cseheket és a szlovákokat, sőt közelítenek a román bérek is. Az új konvergencia program alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy mire lehet számítani ebben a kormányzati ciklusban.

A béremelkedésnek két mozgatórugója van; egyrészt a minimálbér emelése (2017-ben 14,9%-kal, 2018-ban 8,2%-kal), és a garantált bérminimum emelése (2017-ben 24,8%-kal, 2018-ban 12,1%-kal), másrészt a munkaerőhiány. A tavalyi évben - főleg annak első felében - inkább az új minimálbér-szintre történő „beállás” mozgatta a magyarországi béreket, míg idén, az elmúlt hónapokban a bértorlódás miatti béremelkedések.

Két törésvonal

2017-ben az alkalmazásban állók átlagkeresete 12,9%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az idei év első két havi adatai alapján pedig a tavalyi év január-február hónapjához képest ugyancsak 12,9%-os emelkedést történt. Természetesen ez nem mindenhol jelentkező béremelés, hiszen az nagyon eltérő módon csapódik le a munkaerőpiacon belül- olvasható az elemzésben.

Az egyik ilyen „törésvonal” a foglalkoztatók nagysága. Miközben a 250 fő alatti cégeknél 2017 elején még csak 6,6%-kal emelkedtek a minimálbér emelése ellenére a bérek, addig 2018-ban már 13,4%-kal.

A másik „törésvonal” a regionális metszet. Az adatok alapján tavaly a minimálbéresek nagyobb arányának következtében főleg az alacsonyabb bérekkel bíró megyékben volt nagyobb az emelkedés, míg Budapest csak a sor végén járt.

Mi várható?

A Policy Agenda kutatása szerint a bérek emelkedése az idén sem áll meg, bár óvatosnak kell lenni abban a kérdésben, hogy valójában milyen mértékben, az elhatározottnak megfelelően gyarapodnak-e a munkavállalók. A bér természetesen csak egyik eleme a munkavállalói jövedelemnek. Ezt kiegészíthetik egyéb juttatások. A kormány által közzétett konvergencia program szerint – miközben 2017-ben 12,9%-os volt az átlagbér emelkedése – az egy alkalmazottra jutó munkavállalói jövedelem csupán 9,2%-kal nőtt. Azaz, a bérek emelésére az egyéb juttatásokból csoportosítottak át a cégek.

A kormány - az általa közétett tervek alapján - 2018 és 2022 között átlagosan 7%-os emelkedéssel számol az egy alkalmazottra jutó munkavállalói jövedelmek esetében. Ez azonban nem túl ambiciózus abból a szempontból, hogy sikerül-e csökkenteni bérhátrányunkat Lengyelországhoz, Szlovákiához, és Csehországhoz képest, és megtartani előnyünket Romániával szemben.

Mi a helyzet a környező országokban?

Ezt modellezendő a négy ország konvergencia programját összehasonlítottuk a munkavállalói jövedelmek növekedését figyelembe véve:

A konvergencia programban lévő számok alapján a cseh és a szlovák gazdasághoz képest erősebb béremelkedés várható Magyarországon, de ezzel is csak közelebb kerülünk a két említett országhoz, nem érjük utol őket. Románia ugyanakkor ismét közelebb kerül hozzánk, mivel ott nagyobb bérdinamikával terveznek.

Amennyiben a fenti forgatókönyvek valósulnak meg, akkor a magyar gazdaságnak csak egyetlen felzárkózási esélye van a béreket tekintve, mégpedig, ha az adórendszeren keresztül kap ösztönzést a rendszer. Ez a munkavállalói terhek közül potenciálisan az SZJA csökkentését jelentheti, amely többször is ígéretként hangzott el a kormány részéről. A kutatók számításai szerint a 10% alatt SZJA-kulcs esetén lenne arra lehetőség, hogy 2021/2022-ben a magyar átlagbér elérje a szlovák és lengyel béreket.

Mi a teendő?

A Policy Agenda megítélése szerint a gazdaság további minimálbér-emelés nélkül nem lesz képes még a konvergencia programban szerepelő tervet sem tartani. Ezért 2019-től új bérmegállapodásra lenne szükség- írják.

Miután a bérmegállapodás (minimálbér, garantált bérminimum kapcsán) csak a bruttó összegeket rögzíti, ezért fontos, hogy az adórendszer kapcsán is világosan lehessen előrelátni a ciklus egészére. Amennyiben a kormány nem akar hozzányúlni a béreket terhelő adókhoz, akkor

- vagy azzal kell számolni, hogy csak lassan araszol a magyar bérrendszer a szlovák és a cseh bérek után,

- vagy a konvergencia programban leírtakhoz képest ambiciózusabb munkajövedelem-emelkedési ütemet kell kitűzni, hiszen nem lesz elég az évi átlagos 7%-os növekedés.

Fontos hangsúlyozni, a bérekre rakódó munkáltatói adóterhek csökkentése nem eredményezi a nettó bérek emelkedését. Nagyon fontos kérdés ugyanis az, hogy a kormány általában akar-e a vállalkozások adóterhein csökkenteni, vagy fontosnak tartja a nettó bérek felzárkózását is- olvasható az elemzésben. Hozzáteszik: ez utóbbi esetben a minimálbér emelése és az SZJA csökkentése az egyedül járható út.

Forrás: atv.hu

Hozzászólok a Facebookon

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció