Munkaerő nincs, több pénz a bérekre egyre kevesebb. Az SzJA, vagy a vállalkozások járulékterhe csökkenjen? Fejlesztés, versenyképesség, vagy bér? Az „és” a boltosnak nem fér bele – írja a Pénzcentrum.

Nagy a kíváncsiság, milyen gazdaságpolitikával rukkol elő a kormány. Egyes hírek szerint átfogó stratégiai váltás, gyorsabb béremelés jöhet, az MNB és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) már nekiveselkedtek javaslataik kidolgozásának - írja közleményében a blokkk.com. Az MKIK elnöke szerint egyebek mellett a jelenleginél is gyorsabb kereseti felzárkóztatásra van szükség, ami önmagában nyilván nem vitatható, hiszen jelentős azoknak a száma, akik a határokon túl keresik meg a kenyérre valót, az innenső oldalon elérhető béreknél jóval több pénzért, munkaerő pedig - főleg szakképzett - itthon egyszerűen nincs.

Mit is miből?

A kérdés mindössze az, hogy vajon lesz-e pénzük a vállalkozásoknak az eddigieknél gyorsabb bérfejlesztésre, hiszen ahhoz több bevétel is kell, ráadásul ott vannak az új kihívások is, a digitalizáció, a hagyományos technológiát leromboló diszruptív technológiák, ahol aki nem lép, lemarad. Sőt, önmagában a pénztáros béremelése gyenge gyógyír a boltban, ha közben a másikban - nagyobban - jön az önkiszolgáló pénztár.

És az eddigiekhez azért hozzátartozik, hogy a valóban jelentős és szükséges béremeléseket, ezen keresztül pedig a lakossági fogyasztás jókora bővülését nagyobbrészt a munkaerő hiánya hajtotta. A gazdaság növekedését többszörösen lepipáló béremelésben persze a minimálbérek emelésének és a nagyobb teljesítményeknek (GDP-nek) is volt nem lebecsülhető szerepe, a járulékcsökkentés is hozott bérekre fordítható pénzt a konyhára.

De a bérek még mindig alacsonyak, ebben van igazság, a további gyorsabb felzárkóztatásnak ugyanakkor egyszerű korlátai is vannak. A legnehezebb akadály a kevés pénz, ugyanakkor kellene fejleszteni is, vészesen nyom a digitalizációs kényszer, szakképzett munkaerőből is több kell, tehát oktatásra is kellene több pénz a cégek költségvetéséből is.

Egykulcsos SzJA? Nagyobb járulékcsökkentés?

Az egykulcsos SzJA-nak két baja van. Egyik, hogy mit bír el a költségvetés, a másik, hogy ugyan több pénz marad a dolgozók zsebében, többet is költekezhetnek így, ami valamit visszacsorgat a növekedés többlete és különféle adóbefizetések révén, de a cégek bérköltségei (most a majdani emeléstől eltekintve) nem változnak.

És így béremelés nélkül is több a nettó a dolgozók zsebében ugyan, de magas marad a cégek bérköltség szintje - a versenyképesség pedig nem javul. Pedig neki kellene a legjobban, főleg a digitalizációs fejlesztések révén.

Ágrólszakadtak viaskodása

Megnéztük, az elmúlt években hogyan alakult a kereskedők, vendéglátósok, szállodások piaca, teljesítménye és a bérköltségük. Egyrészt azért együtt, mert amúgy is rokon lelkek valahol, legalább annyiban, hogy mindhárom területen a nemzetgazdasági átlagnál kisebbek a keresetek és szolgáltatnak mindannyian a családoknak. A másik ok, hogy a teljesítményt, a hozzájárulásukat nézve a GDP-hez csak e három terület együttes adata áll rendelkezésre jelenleg, 2017 végéig bezárólag. De végül is nem baj, ha kitekintünk egy kicsit a boltos világból.

Tehát az összegzés döntő része a következőkben részletezett körre terjed ki, azzal, hogy a bolti kiskereskedelem mellett az úgynevezett nagykereskedelemről (amikor a nagykereskedő a viszonteladó vendéglátóst, vagy boltost szolgálja ki) nincs bevételi adat. Lehet látni, hogy a bevételek azért szépen gyarapodtak, a jármű értékesítést leszámítva, hiába, ami drága, az drága. A vendéglátókon pedig nyilván segített az áfakulcsuk csökkentése is, így önmagában ezzel nem is lenne baj, sokkal inkább azzal, ami utána következik:

árbevétel

2013

2017

2017/2013

kiskereskedelem

8.514

10.426

+ 22%

vendéglátás

754

1.073

+ 42%

jármű értékesítés

571

606

+ 6%

szálláshelyek

167

278

+ 66%

összesen

10.006

12.383

+ 24%

 Ezért kell körmöt rágni

Ha viszont jobban körülnézünk, akkor azt lehet látni, hogy a különféle szolgáltatók árbevétele és teljesítménye, ami alatt most hozzájárulásukat nézzük a GPH-hez, hasonló ütemben emelkedett az elmúlt években. Ezzel szemben a béremelés üteme jóval nagyobb volt az elmúlt öt esztendőben, ami azt is jelenti, hogy a bérfejlesztés kényszere miatt el is kellett venni valahonnan legalább a pénz egy részét. Nyilván a fejlesztés volt az a terület, amely legjobban megsínylette a béremelés nem kevés költségét, minél kisebb egy vállalkozás, annál inkább.

Most már csak az a kérdés, ha gyorsabb béremelésre kell kapcsolni, akkor azt miből fizetik ki a vállalkozások, hiszen a bevételeik eddig is kisebb ütemben emelkedtek a keresetek megugrásánál. Tehát sok vállalkozásnál az étlapon ugyan ott lesz a béremelés mellett a fejlesztés is, csak éppen a céges pénztárcák sokkal vékonyabbak is lehetnek az igényeknél, az átlagot tekintve.

Így helytálló az az MKIK-s vélemény, hogy felül kell vizsgálni a hatéves bérmegállapodást, ugyanis a cégek jelentős része csak akkor tud gyorsabban bért emelni, ha kap ehhez járulékkedvezményt is. A gyorsabb béremelés másik feltétele az elsősorban digitális fejlesztés, de pontosan innen szívta el eddig is a pénzt a növekedésnél nagyobb béremelés.

Most már csak az a kérdés, hogy ki mire gondol és ki fogja tövig rágni a körmét, mert ráolvasásból nehéz több pénzt csinálni, ahhoz teljesítmény is kell. Meg versenyképesség is.

Forrás: Pénzcentrum

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ