Egy friss jelentés szerint nominálisan történelmi csúcsot döntött a világ adósságállománya. Bár az utóbbi évek jó gazdasági teljesítménye és a rózsás kilátások miatt ez egyelőre nem baj, vannak aggasztó jelek: Kínában és a fejlődő világban kicsit elszabadult a hitelezés, nyugaton egyre jobban legatyásodik a lakosság, Magyarország pedig ki van téve a külföldi befektetők kockázattűrési kedvének, ami a közeljövőben várhatóan csökkenni fog – írja az Index.
2017-ben újabb rekordot döntött az emberiség. Azonban jelen esetben nem a születéskor várható élettartam növekedéséről, az erőszakos halált haltak arányának történelmi mélypontjáról, nem valamilyen technológiai áttörésről, de még csak nem is a globális felmelegedés újabb csúcsairól vagy a környezet rombolásában elért sikerekről van szó, hanem arról, hogy még soha ennyi adóssága nem volt a világnak, mint 2017 negyedik negyedévében.
Ez az Institute of International Finance nevű pénzügyi kutatócég egy friss jelentéséből derült ki, amelynek adatai szerint a világ teljes adósságállománya történelmi csúcson van: tavaly év végén 237 ezer milliárd dollár volt, ami a magyar GDP-nek az 1900-szorosa, a globális GDP-nek pedig kicsit több mint háromszorosa, egész pontosan 317 százaléka.
Ez egyben azt is jelenti, hogy 2007 vége, azaz a 2008–2009-es pénzügyi világválság hajnala óta mintegy 70 ezer milliárd dollárnyi pluszadósságot sikerült összehozni. A világ összes adósságának ledolgozásához pedig valamivel több mint három évig kellene ingyen robotolnia mindenkinek.
A jó hír, hogy a globális gazdasági helyzet is javult, ezért a GDP arányában kifejezve valamelyest mégis csökkent a globális adósság 2017-ben.
Azonban a fejlődő világ brutális eladósodási hullámban van, és az adósságuk összetétele alapján számos ország, köztük Magyarország is ki van téve a nemzetközi befektetők szeszélyének. Miközben a fejlett világban eddig csak csigaléptekkel haladt az adósságleépítés, a hamarosan beinduló kamatemelés pedig megdrágítja majd mind az államok, mind a cégek, mind az utóbbi időben különösen keményen eladósodó háztartások adósságterheit.
Sok, sok, még több
Bár a fejlett világ az utóbbi évben valamelyest visszafogta magát, 2017 több helyen is a lakossági hitelfelvétel megugrásáról szólt. A háztartások eladósodottsága a GDP arányában Belgiumban, Kanadában, Franciaországban, Norvégiában, Svédországban és Svájcban is történelmi rekordot döntött.
A gazdag világból csak két helyen, Írországban és Olaszországban van 50 százalék alatt a háztartások adóssága, utóbbi helyen viszont az állam és a pénzügyi rendszer van elég gyatra helyzetben.
És összességében hiába javult valamennyit a fejlett világ helyzete, az ütem elég szánalmas: 2012 óta a GDP arányában mindössze öt százalékponttal, 387 százalékról 382-re sikerült csökkenteni az adósságállományt.
Vannak egyes sikerszigetek, bár a siker megítélése ez esetben legalábbis vitatott. Három olyan ország volt ugyanis, ahol 15 százalékpontot meghaladó mértékben csökkent az adósságállomány: Portugália, Spanyolország és Ausztria, első kettő brutális megszorításokkal érte el ezt.
Adósodnak el a fejlődők
A feltörekvő országok esetében felemás a helyzet: egyrészt messze nincsenek még annyira eladósodva, mint a fejlettek, esetükben az adósság/GDP arány 210 százalék. Tehát kétszer annyi hitelük van, mint amennyi az éves gazdasági teljesítményük, szemben a Nyugattal és Japánnal, ahol négyévnyi melóra vettek fel előre pénzt.
Viszont míg a fejlett világ ha lassan is, de leépít, addig a fejlődők brutális ütemben adósodnak el: 2012-ben még 171 százalék volt ez a mutató. A majd 40 százalékpontos adósságfelhalmozást pedig úgy sikerült összehozniuk, hogy közben a fejlett világnál magasabb gazdasági növekedést produkáltak.
Globális viszonylatban a GDP-hez viszonyítva javult a helyzet: a mostani adat még mindig jobb, mint 2016 végén, amikor a mostaninál is 4 százalékkal magasabb volt ez az érték. Ám ha a nominális számokat nézzük, elég erős a helyzet: 2012 óta 21 ezer milliárd dollárral nőtt a globális adósságállomány, ebből 21 ezer milliárd tavaly jött össze. Magyarul az egész növekedés 80 százalékát 2017-ben hozta össze az emberiség.
Ingyen van a pénz
A nagy hitelláznak több hajtóereje is van:
- A legfőbb, hogy a 2008-as válság óta tartó jegybanki élénkítési hullám miatt rettentő alacsonyak a kamatok, azaz irtó olcsón lehet hitelhez jutni.
- A másik fő ok az alacsony kamatkörnyezet mellett, hogy az utóbbi egy-két évben elkezdett rendesen beindulni a növekedés nyugaton és a világban, az emberek pedig jellemzően hajlamosabbak olyankor hitelt felvenni, amikor jók a kilátások, és emiatt a visszafizetés is biztosítottnak látszik.
- A harmadik, ehhez kapcsolódó tényező, hogy a jobb kilátások és az alacsony kamatok miatt a hitelfelvétel feltételei is lazulni kezdtek. Magyarul bár a válság tanulságai miatt korábban jelentősen szigorították a bankok a hitelbírálati szabályaikat, az utóbbi időben elkezdték ismét kicsit könnyelműbben kikölcsönözni a pénzt.
A fejlődő világ eladósodása bár relatíve alacsonyabb, erősebb ütemben nőtt az utóbbi években. Ehhez hozzájárult, hogy az alacsony nyugati kamatkörnyezet miatt a kötvénypiacon elérhető hozamok is alacsonyabbak voltak. Emiatt sok nagy nyugati alapkezelő elkezdett élénkebben érdeklődni a fejlődő világbeli befektetések iránt, amelyek ugyan rizikósabbak, cserébe pont emiatt nagyobb haszont ígérnek. Emiatt itt is jelentősen nőtt a rendelkezésre álló pénz, és a hitelfelvétel ára is csökkent.
De nemcsak a kötvénypiac ment nagyot a fejlődő világban, az utóbbi évek nagy sztorija itt is a háztartások eladósodása volt. Kicsit
hasonlatos a helyzet ahhoz, ami Magyarországon folyt az előző évtized elején, a devizahitelezés felfutásakor:
a gazdaság elég jól teljesít, az életszínvonal ugyan nő, de részben pont ezért egyre többen vannak, akik hitelből akarnak még egy kicsit rásegíteni, bízva abban, hogy kitart a konjunktúra, és a befektetés (már amennyiben valóban befektetésre, pl. a gyerekek oktatására megy) megtérül majd. Ami addig persze jó, amíg valóban töretlen a növekedés, sokan viszont úgy vélik, a mostani hitelfelvételi tempó kicsit erősebb a kelleténél.
A kínai árnyékbankrendszer kilépett a fényre, és förtelmes látványt nyújt. Olyan ez, mint a Quaestor, csak sokkal nagyobban: boldog-boldogtalan átláthatatlan pénzügyi termékekbe fektet, abban a hitben, hogy ha baj lesz, úgyis megmenti a kormány. Amiből valóban baj lehet.
Az adósságállományát legjobban növelő államok Argentína, Nigéria, Törökország és Kína voltak. Utóbbi országban a legfeltűnőbb, hogy leginkább a háztartások és a bankok adósodtak el. Erről és ennek potenciális veszélyeiről korábban részletesen is írtunk.
Forrás: Index