Mekkora béremelés volt a közepes méretű, és nagyobb cégeknél, elérik-e a keresetek a KSH-átlagot, vagy csak messziről közelítik? Erről is kérdezte a 24.hu a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét.

Kaposváron a Kométa Zrt.-nél 13-25 százalék közötti bérfejlesztés volt, a város közlekedési cégénél 13 százalék, a Magyar Cukor Zrt.-nél 9 százalék körüli, a hulladékszállításban 10-13 százalék pluszt értek – sorolt konkrét példákat Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke arra, mit hoztak az eddigi bértárgyalások. Általában két számjegyűek a szövetség által elért béremelések – összegezte az eddigi eredményeket.

Mit jelent mindez bérre lefordítva? A Kométánál például 1050 és 1900 forint között vannak az órabérek. Összehasonlításul: januártól a bruttó minimálórabér 794 forint, a bérminimum órabére pedig 1038 forint. A bruttó 1050 forintos órabér bruttó 182 400 forint, az 1900 forintos pedig bruttó 330 ezer forintos havibérnek felel meg. Ez utóbbi van tehát csak kevéssel a KSH által kimutatott országos átlagkereset felett, ami bruttó 310 ezer forint volt januárban.

310 ezer?

A 310 ezer forintos országos átlagkeresetet a munkavállalók kétharmada, de inkább hetven százaléka sem kapja meg.

Ez a szám nem jól tükrözi a magyarországi átlagkereseteket, jobb lenne a mediánérték, ami közelebb áll a ténylegesen megkapott átlagos keresethez – fejtette ki a szakszervezeti szövetség elnöke. Ez nagyjából 20 százalékkal kevesebb, mint a kimutatott KSH-átlag. Vagyis a mediánérték bruttó 248-260 ezer forint körül lehet – szerint ez a szám sokkal inkább megfelel az átlagkeresetek jellemzésére, a bérskála közepének megmutatására.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke

A kis cégek jó részénél elérhetetlen az átlagkeresetnek megfelelő összeg. Egyes szektorokban, például a húsiparban problémás az átlagos béremelés is. Amit a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Golhovics Gábor mond az igaz általában a vágóhidakra és a beszállítókra. De mint a Kométa esete is mutatja, vannak ettől eltérő példák is.

Amelyik munkáltató felismeri, mennyire fontosak a munkakörülmények, az, hogy hogyan lövi be a leterheltséget, és mindehhez milyen bért ajánljon, vagyis igyekszik jobb feltételeket biztosítani a dolgozóinak, az jól jöhet ki a bérversenyből – véli Kordás. Ahol pedig ezzel nem foglalkoznak, azoknál a vállalkozásoknál az eddiginél is komolyabb problémákat okozhat a munkaerőhiány, visszavetve a teljesítményüket.

A munkáltatók egyre inkább hajlanak a többéves bérmegállapodásokra. Ez szerinte azt jelzi, hogy a munkaerőhiányos környezetben szeretnék megtartani az embereiket. Számos helyen rájöttek már, jó ha a dolgozók előre látják, mit tervez a bérekkel a cégük, kezd meghonosodni, hogy kell a bérstratégia.

Ma az a tapasztalat, hogy ha 5 ezer forinttal többet kínálnak valahol bérben vagy cafeteriában, akkor már elgondolkodnak az emberek, hogy váltsanak-e. Ezt lehet megelőzni a bérstratégiával, és azzal, ha a cég előre megegyezik a szakszervezetekkel arról, mikor és milyen ütemben fog nőni a bér – jegyezte meg Kordás.

A kollektív szerződés is egyre vonzóbb

Egyre több az olyan munkáltató, aki szeretne kollektív szerződést kötni. Ennek az egyik oka, hogy próbálják a kollektív szerződésben rögzíteni azokat az eszközöket, amelyekkel egymástól el tudják csábítani a munkaerőt, így például a béren kívüli juttatásokat, egyéb, a munkakörülményeket, munkafeltételeket javító megkülönböztetésre alkalmas jellemzőket. Ezzel is azt akarják mutatni a cégek, hogy a dolgozók, különösen a kulcspozícióban lévők megtartására helyezik a hangsúlyt.

Forrás: 24.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ