Gazdaságpolitikai programját nem osztotta meg a választópolgárokkal a Fidesz, ám következtetni lehet arra, melyek lehetnek az első lépések a kormány hivatalba lépése után – írja a HVG.

Nem az előző kormány folytatja a munkát, hanem egy új kormány áll fel – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, bár úgy tűnik, az újdonság nem a gazdaságpolitikai irányban fog megmutatkozni. Ezzel kapcsolatban hivatalosan nem sokat tudni, ugyanezen a tájékoztatón azt mindenesetre világossá tette az újrázásra készülő miniszterelnök, hogy a „Matolcsy György-féle közgazdasági iskolát” tartja követendőnek továbbra is.

Vagyis folytatódhat az „államadósság elleni harc”, ennél azonban érdekesebb, hogy mégis milyen lépésekkel indíthat akár az első száz napban a kormány.

Demográfiai súlypontok

Orbán Viktor emelte ki ezt mint az új kormány gazdaságpolitikájának legfontosabb elemét, és az utalás szintén Matolcsy életművéből származik. A jegybankelnök tavasszal több konferencián is a „demográfiai csapdáról” beszélt a megoldandó feladatok között. A társadalom elöregedését a kormány nem fogja megállítani, a termékenységi ráta emelésére tett kísérletek sem arattak nagy sikert, a családi adókedvezmény rendszerét pedig már nagyjából kimaxolta. Elképzelhető viszont a gyed emelése, az egyszeri anyasági támogatás emelése, a bölcsődei és óvodai ellátás bővítése, ami rövid távon inkább a magánellátás támogatásával képzelhető el. (A munkáltatótól már most is adómentesen igényelhető például az óvodai díj.) Más kérdés, hogy ha erre készült volna a kormány, azt valószínűleg a kampányban bejelentette volna.

A nyugdíjrendszer átalakítása is napirendre kerülhet, annak ellenére, hogy az ezzel kapcsolatos javaslatokat korábban lesöpörte a kormány. Az MNB szerint úgy kellene átalakítani a rendszert, hogy a gyermekvállalást és a gyermekek iskoláztatását valamilyen módon elismerik a nyugdíjrendszerben. Ez a gyakorlatban az indexálás módosításával képzelhető el.

A munkaerőhiányt is orvosolná a nyugdíjasok munkavállalásának kiterjesztése, ennek a legfőbb akadálya most egy olyan intézkedés, amelyet épp az Orbán-kormány hozott, és amelyet akár vissza is vonhat: a nyugdíjasok foglalkoztatásának tilalma a közszférában.

Egészségügy

A demográfiai kihívástól sem függetlenül a legfőbb feladat az egészségügyi ellátás javítása lesz. Mivel a kormány mindennek igyekszik hangzatos nevet adni, így járt az az egészségügyi fejlesztéscsomag is, amelyre tíz év alatt 700 milliárd forintot szán. (Csak összehasonlításként: ez nagyjából megfelel a már említett Budapest-Belgrád vasútvonal büdzséjének, amelyről még maga a kormányfő is elismerte, hogy soha nem fog megtérülni.)

Az Egészséges Budapest Program ékköve az új budai szuperkórház lehet, ám a probléma sokkal mélyrehatóbb annál, minthogy egy dél-budai épület felhúzásával (és néhány másik kipofozásával) azt meg lehetne oldani. Az orvoshiány miatt is egyre romló állami ellátás mellé spontán kúszik be – az emberek fejében is – a magánellátás. Ezt támaszthatják alá törvénymódosításokkal, akár a közeljövőben. Például a finanszírozási rendszer átalakításával, vagy az egészségbiztosítások adómentességének kiterjesztésével. (Igen, Mészáros Lőrinc ezen a piacon is jelen van az MKB-Pannónia Egészség és Önsegélyező Pénztárral.)

Költségvetés

Az első feladat viszont a jövő évi költségvetés elfogadása lehet. Mivel a kormányalakítás simának ígérkezik, aligha fogják őszre halasztani. Elemzők itt szigort várnának el, bár ez nem megszorítást jelent, hiszen jól áll az államkassza.

Inkább attól tartanak, hogy a jövő évi önkormányzati választást előzi meg majd pénzszórás, ahogy az most az országgyűlési választások előtt is történt. Erre van esély, hiszen Orbán Viktor a kampányban többször említette, hogy Modern falu programot hirdet meg a kormány – márpedig az uniós forrásokat elosztották, tehát bármire szánnak közpénzt, azt már csak állami forrásból lehet fedezni. (Ennek persze megvan az az előnye, hogy nem akadékoskodik az EP, az OLAF és Brüsszel a pénzek elköltése felett.)

Erről a programról csupán annyi tudni, hogy annak a központjában „a lakhatási körülmények javítása áll”. Mivel a panelbontás nem annyira falusi téma, a szociális lakásprogram kialakításában pedig eddig nem jeleskedtek a magyar kormányok, leginkább útépítéseket vagy az állami intézmények felújítását tudjuk elképzelni – és igyekszünk elhessegetni azt a gondolatot, hogy minden faluban lesz egy stadion.

Adók

Nem lehet számítani az adórendszer alapvető átalakítására sem. Vagyis marad a rekordmagas, 27 százalékos áfa – látszólag ad hoc módon megadott kedvezményekkel. Az élelmiszereknél már nem túl nagy a mozgástér, általános csökkentésben pedig hiába reménykedünk, a közeljövőben inkább a turisztikai-vendéglátó szolgáltatások áfájának lefaragása folytatódhat.

A jelenlegi rendszer itt meglehetősen zavaros (például a helyben fogyasztás után 5 százalékot kell fizetni, a házhoz szállításért viszont 27-et), ez egyszerűsödhet. Elképzelhető ugyanakkor a szállásdíjak áfájának a csökkentése – annál is inkább, mivel mára az ország legnagyobb turisztikai cégcsoportjává nőtte ki magát a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum.

Hosszabb távon csökkenhet az szja kulcsa is, a távlati célként megfogalmazott egy számjegyű jövedelemadó azonban inkább a ciklus végére képzelhető el – hacsak nem dönt úgy a kormány, hogy a dolgozók számára nem annyira megfogható munkáltatói adóterhek helyett inkább „az emberek” adóját csökkenti, ezzel is a nettó bérek emelkedését elősegítve.

A munkáltatói adóterhek csökkentése mindenesetre a kevés konkrét választási ígéretek egyike volt Orbán Viktor szájából – és ennek már a költségvetés mellé benyújtandó adótörvényekben is meg kellene jelennie. Más kérdés, hogy a magyarországi vállalkozóknak abba bele kell nyugodniuk, hogy marad a sok különadó miatt is bonyolult és magas terhet jelentő adórendszer.

Kiskereskedelem

Kizárt, hogy a kormány ne futna neki még egyszer annak, hogy növelje a magyar hányadot a kiskereskedelemben. A feladatba már többször beletört a bicskája, vagyis nem biztos, hogy újból próbálkozik valamilyen multiszívató jogszabálycsomaggal. Egy magyar lánc felturbózása adná magát, ám a számtalan haldokló kisbolttal vergődő társaságok aligha lennének ideális célpontok erre.

Mészáros Lőrinc azonban (szintén a Konzumon keresztül) már kapun belül van, miután az elmúlt időszakban kereskedelmi ingatlanok vásárlásába fogott – kérdés, beéri-e azzal, hogy ezeket az üzlethelyiségeket kiadja másoknak, vagy ez egy saját lánc alapja lesz majd. És hogy ezt hogyan támogatják majd meg a törvényhozók.

Autógyártás

Valami gyermekkori traumát gyanítunk amögött, hogy a kormány kényszeresen ragaszkodik a magyarországi autógyártás további erősítéséhez. Az exportképes, erős cégek magyarországi jelenlétével persze nincs baj, a gond inkább az, hogy jórészt összeszerelőüzemekről van szó. Ha pedig drágul a magyar munkaerő, akkor mindjárt nem leszünk vonzók a jelenleg itt gyártató cégek számára – akkor sem, ha minden potenciális dolgozó Németországban keresi a boldogulást.

Vagyis valamit nagyon gyorsan ki kell találnia a kormánynak a versenyképesség erősítése érdekében. Szeretnénk azt hinni, a megoldás nem az, hogy Szijjártó Péter néha ellátogat a Tesla gyárba vagy az elektromos autók számára kialakított zalai tanpályára.

A versenyképességi csapdahelyzetről beszélt március elején az MKIK fórumán Matolcsy György jegybankelnök is, aki a képzett munkaerő hiányán túl megoldandó problémának nevezte, hogy a multicégek sokkal versenyképesebbek, mint a hazai kkv-k, és azt is, hogy a magyarországi vállalatok alacsony hozzáadott értékű termékekkel járulnak hozzá a GDP-hez.

A megoldást persze már láttuk eddig is: kormányközeli nagyvállalkozók munkahelyteremtő beruházásait támogatja az állam. Ez a folyamat a jövőben folytatódhat – ráadásul elnézve azt, hogy a kormány olyan pénznyelő fejlesztésekre kötelezte el magát, mint a Paks II vagy a Budapest-Belgrád-vasút, még örülni is fogunk, ha Mészáros Lőrinc „csak” pármilliárdot kap egy új üzem megépítésére.

Harc Brüsszellel/Brüsszelben

A következő hónapokban több Magyarország számára is fontos dologban várható vita az EU-ban. Az egyik a 2021-2027-es költségvetés vitája, a másik a menekültrendszer reformja.

Mindezt ráadásul úgy, hogy közben az Európai Parlament arra készül rávenni Brüsszelt, hogy indítson eljárást a jogállamiság magyarországi helyzete miatt, a francia elnök nyíltan bírálja a magyar miniszterelnököt, a briteket idéző asztalcsapkodást pedig láthatóan nem tolerálják már a többiek.

Orbán Viktor eddig inkább azt mutatta, mintha gladiátorként vonulna be a brüsszeli csatatérre, ez azonban valószínűleg semmire nem lesz elég. Ahhoz, hogy kedvező helyzetet harcoljon ki, ügyes lobbira lesz szükség. Ennek érdekében pedig kompromisszumkészségre.

Folytonosság

Amíg a magyar lakosságnak a „Stop” és a „Soros” szavakkal kellett beérnie a kampányban, a piacoknak két dolgot üzent a kormány: erős legitimációjuk a stabilitást erősíti, az pedig, hogy a helyükön maradnak, a kiszámíthatóságot.

Márpedig szeretjük vagy nem, azt amit látunk, ez sokat számít. Nem véletlen, hogy hétfőn a forint piacán gyakorlatilag nem lehetett látni, hogy előző nap parlamenti választást rendeztek Magyarországon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy most a külső környezet is kedvező, hátra is dőlhetnénk, az elemzők és a befektetők azonban azt is látják, hogy a kormány sokat már nem tesz azért, hogy egy későbbi sokkot kivédjen.

Ezzel az erővel akár az euróövezethez is csatlakozhatnánk – mondhatjuk, de ahhoz, hogy ez a közeljövőben akárcsak tervként felmerüljön, az EU-nak kell olyan ösztönzőket (pénzt) bedobni, amelyekért már megéri feladni az önállóságot. Ezt pedig nem tartjuk valószínűnek a júniusban várható uniós javaslatokban.

Forrás: HVG

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ