Az idén is jelentősen, akár a tavalyival megegyező mértékben, 12-13 százalékkal is nőhetnek a bruttó keresetek a versenyszférában – tudta meg a Magyar Idők. A lapunk által megkérdezett érdekképviseletek várakozása ugyanakkor eltérő, a bértárgyalásokon jelen lévő szakszervezetek szerint az átlagos tízszázalékos keresetnövekedés szinte biztosra vehető, ám több helyen ennél magasabb emelést is megad a munkáltató. Ezek alapján legalább 7,5 százalékos, de akár két számjegyű reálkereset-emelkedés valószínűsíthető, köszönhetően az alacsony inflációs várakozásoknak. A cégek egy része ugyanakkor még csak a következő hetekben dönt a fizetésekről, de a minimálbérek jelentős emelése és a munkaerőpiaci nyomás miatt gyors marad a felzárkózási ütem.

A versenyszféra vállalatainak jelentős része már lezárta a szakszervezetekkel a bértárgyalásokat, vagy betervezte az idei évre vonatkozó bérrendezést, azonban vannak olyan cégek is, ahol a következő hetekben döntenek az idei fizetésekről.

A Magyar Időknek nyilatkozó érdekképviseletek szerint átlagosan 8-10, de akár 12-13 százalékos fizetésemelést is megad a cégvilág 2018-ban. Ennek köszönhetően – a várt alacsony infláció mellett – legalább 7,5, de akár tízszázalékos reálkereset-emelkedést is elkönyvelhetnek idén a versenyszféra munkavállalói.

Az állami szférával ellentétben a cégeknek januártól csak a minimálbér 8 és a garantált bérminimum 12 százalékos emelését kellett végrehajtaniuk, a többi dolgozó keresetének változását jellemzően az új üzleti évhez igazítják.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunk kérdésére kiemelte: akár a várakozásokat meghaladóan, a tavaly jellemző átlagosan 12-13 százalékos bruttó béremelést is megadhatják 2018-ban a cégek. Az emelésnek és az alacsony, 2-3 százalékos inflációs várakozásoknak köszönhetően a reálbérek akár 10 százalékkal is emelkedhetnek az idén.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A kamara elnöke szerint a folyamat rendkívül kedvező, mivel a bérfelzárkózás mellett tovább élénkül a fogyasztás, ezzel párhuzamosan pedig nő a költségvetési bevétel. A nagyobb fogyasztás pedig sok cégnek keresletemelkedést jelent, a hatások pedig jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a GDP-növekedés meghaladja a 2018-ra várt négy százalékot. ­

Parragh kiemelte: habár gyorsabb lett a fizetések emelkedési üteme, a nyugat-európai keresetek még mindig lényegesen magasabbak, ezért továbbra is megéri a külföldi vállalatoknak Magyarországon beruházniuk. Ugyanakkor ehhez munkaerőre is szükség van, az állástalanok alacsony szintje pedig közgazdasági értelemben már a teljes foglalkoztatás megvalósulását jelzi. A dolgozók ma már könnyebben válogatnak a munkahelyek között, így a cégek kénytelenek sok esetben egymásra ígérni a bért.

– A bértárgyalások egyik fő kérdése a legtöbb helyen a munkaerőhiány, a cégek jellemzően a szakmunkások, fizikai dolgozók keresetét emelik nagyobb mértékben, míg a szellemi munkakörökben dolgozók kisebb mértékű felzárkóztatásban részesülnek – mondta a Magyar Időknek Mészáros Melinda.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke

A Liga Szakszervezetek elnöke kérdésünkre elmondta: több helyen már lezárultak a bértárgyalások, ám vannak olyan vállalatok, ahol a következő hetekben dől el az idei keresetrendezés, néhány helyen pedig már tavaly többéves egyezséget kötöttek.

A szakszervezeti vezető elmondta, hogy Nyugat-Magyarországon kisebb mértékű a béremelés, ugyanakkor a nyugati megyékben jóval magasabbak a keresetek, míg felzárkózni látszanak a kelet-magyarországi térségek, ahol a 2018-as bérrendezés idén akár duplája is lehet a nyugaton jellemző emelésnek. Szerinte országos átlagban legalább tíz százalékot emelhet a versenyszféra. A szakemberhiányt a keleti régiókban közfoglalkoztatottak bevonásával is próbálják orvosolni, ám munkájukkal sok cég elégedetlen.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára kérdésünkre arra figyelmeztetett: a statisztikák nem tartalmazzák az öt főnél kevesebbeket foglalkoztató vállalkozásokat, amelyek jellemzően nem vagy csak nagyon kis mértékben tudnak bért emelni. Ezért várakozásaik szerint a vállalati szféra egészét nézve 2018 legfeljebb 9 százalékos béremelést hozhat.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára

A főtitkár szerint a reálkeresetek emelkedése 7,5 százalék felett lehet az inflációs előrejelzést figyelembe véve, amely a korábbi évekhez képest így is jelentős. Ennek oka a minimálbérek emelése, valamint a munkaerőpiaci nyomás. Részben a munkaerőhiány miatt hosszú távon is fennmaradhat a felzárkózás üteme. A következő években a robotizáció hozhat változást a munkaerőpiacon, ám ez hosszú távú, lassú folyamat.

Dávid Ferenc hozzátette: amennyiben nem lesz a 2008-as válsághoz hasonló visszaesés, a béremelés dinamikája jelentősen nem lassul a következő években sem.

Forrás: Magyar Idők