A Lidl Magyarország idén március 1-jével átlagosan 20 százalékkal emeli a 8 órás munkaidőben dolgozó bolti és raktári fizikai munkavállalók, valamint az üzletvezetők bérét – adtuk hírül az MTI alapján január vége felé. A közleményben az is benne volt, hogy ezt követően a bolti dolgozók havi keresete eléri majd a bruttó 290-320 ezer forintot, az üzletvezetők havi fizetése pedig bruttó 658 ezer forinttól 720 ezerig terjedhet – írja a 24.hu.

A társaság közölte, hogy a kiskereskedelmi szektorban egyedülálló módon az idei fizetésemeléssel együtt 2016 januárja óta 52 százalékos béremelést hajtott végre.

Milyen húsz?

Február végén olvasói panaszlevelet kaptunk, amiből az derült ki, hogy a lidles dolgozók mégsem kaphatták meg a 20 százalékos emelést.

Megkérdeztük a német diszkontláncot, de ők továbbra is állítják, hogy átlagosan 20 százalékos béremelés lépett életbe náluk márciustól. De hogyan jön ki az átlagos 20 százalék? A cég válasza szerint

a munkakörtől és a munkavégzés helyétől függően tér el az emelés mértéke, ami 4,55 százaléktól 32,51 százalékig terjed. Így jön ki az átlagos 20 százalék.

Visszakérdeztünk, mégis kik kaptak 20 százalék alatti és kik 20 százalék feletti emelést, kik a legkevesebbet, 4,55 százalékost, és kiknek jutott a legtöbb, azaz 32,51 százaléknyi plusz. Firtattuk még azt is, hogy munkakörökben hányan és hány százalékos emelést kaptak. Ezekre a kérdésekre azonban ilyen bontásban nem kaptunk választ.

Csak annyit közöltek érdeklődésünkre, hogy azok a kollégák kaptak alacsonyabb mértékű emelést, akik már addig is az adott pozícióban elérhető legmagasabb bért keresték, magasabb béremelésben pedig az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező kollégák részesültek. Ezzel a lépéssel a vállalat tovább szeretné közelíteni a munkabéreket – tették hozzá.

Másképp is feltettük a kérdést, de így is csak annyi derült ki, hogy a béremelés eredményeként 20 százalékkal nőtt a bértömeg, és a fizikai dolgozók körében is 20 százalékos volt az átlagos bérnövekedés.

Kinek húsz?

Olvasónk szolgált néhány konkrét példával is, amiből ő azt szűrte le, kamu a húszszázalékos emelés. Legalábbis kollégái, ismerősei körében nem találkoztak ekkora emeléssel, sőt, vannak olyan dolgozók, akik még a cég válaszában említett legkisebb, 4,55 százalékos pluszt sem kapták meg márciustól.

  • A raktárban (ahol olvasónk dolgozik) az áruátvevők kaptak 3 százalékot ami 367 ezer forintról 376 ezer forintra növelte a bruttójukat,
  • a targoncásoknak 9,5 százalékot emeltek, nekik 269 ezer forint helyett 295 ezer forintra nőtt a bruttójuk,
  • a komissiósoknál pedig 11 százalék körül volt az emelés, így 264 ezer forintról szintén 295 ezer forintra tolták fel a bruttó fizetésüket

– sorolta. Majd hozzátette:

Idáig a targoncások valamennyivel mindig többet kerestek nálunk, „komisoknál”, de most ezt a kis előnyt elvették tőlük.

A Lidl kérdésünkre visszaigazolta, ezek a leírt számok helytállóak.

Ám hozzátették, hogy nem lett senkitől semmi elvéve, sőt. A mélyhűtő kamrai munkavégzés pótlékát a korábbi 15 százalékról 30 százalékra emelték.

Hol húsz?

Olvasónk szerint a boltokban sem jobb a helyzet, erre is említett példákat:

  • Érden +8 százalék,
  • Szigetszentmiklóson +11 százalék,
  • Dunaharasztiban szintén +11 százalék körül volt a bruttó béremelés.

Konkrétan most a plafon 245 000 forint bruttó. Mindegyik összeg 8 órás munkaidőre vonatkozik. Ezen felül nettó 25 200 forint a cafeteria, 8000 forint Erzsébet-kártyára, és 17 200 forint Lidl-kártyára, amit értelemszerűen csak a Lidlben lehet levásárolni,

avatott be olvasónk.

A Lidl megerősítette, ezek a számok is helyesek.

Közlésük szerint azonban az elérhető legmagasabb bruttó javadalom a bolti dolgozók körében jelenleg 282 855 forint, melyhez további bérpótlék adódik hozzá.

Emlékeztetőül: a január végi hírben az volt, hogy a bolti és a raktári dolgozók, valamint az üzletvezetők fizetésemelésével az üzletekben dolgozó munkavállalók bére átlagosan 365 ezer forintra nő márciustól. De ebbe beleértették a juttatásokat is.

És amin meglepődtünk:

a Lidl válaszában nem hozott ellenpéldát, vagyis továbbra sem árulták el, hol, kik kaptak legalább 20 százalékos, vagy annál magasabb emelést. Pedig adta volna magát.

Olvasónk szerint:

Az egésszel nem lett volna semmi gond, ha nem jelentik be nagy mellénnyel a béremelést.

Túlóra

Olvasónk azt is nehezményezte, hogy míg az állásinterjún azt mondják, néha kell túlórázni, tapasztalata szerint a valóságban minden nap kell. És az sem tetszik neki, hogy a túlóráért járó pótlékot elmondása szerint úgy nem fizeti ki a cég, hogy gyakran inkább lecsúsztattatja a dolgozóval azt az időt. De vajon mennyire általános, amit olvasónk és ismerősei tapasztalnak a cégnél?

A Lidl elismerte, hogy munkaidőkeretben foglalkoztatják a munkavállalókat, de erről mint írták, már az interjú során tájékoztatják a leendő munkatársat. A bolti és raktári dolgozók körében háromhavi munkaidőkeret van, ami a cég szerint lehetőséget biztosít a nem egyenletes munkaelosztásra, és a végén a le nem csúsztatott túlórákat kifizetik. A munkaidőtervbe nem rögzített munkavégzést viszont, azaz túlórát, minden hónap végén kifizetik – szögezték le.

Hogy valóban minden nap kell-e túlórázni, arra nem reagált az élelmiszerlánc.

Mi az a munkaidőkeret?

Fő szabályként a munkaidőt az általános munkarend szerint heti 5 napra, hétfőtől péntekig, az egyes napokra egyenlően kell beosztani, azonban a munkáltató alkalmazhat munkaidőkeretet is a Munka Törvénykönyve szerint. Ekkor a munkaidő a hét minden napjára, vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A teljesítendő munkaidő függ a munkaidőkeret tartamától, a napi munkaidőtől és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. A munkaidőkeret tartama alapvetően legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet, de a törvény speciális helyzetekre ennél hosszabb keretet is engedélyez. A munkáltatónak előre közölnie kell, hogy a munkaidőkeret mikor kezdődik, és mikor ér véget.

Forrás: 24.hu