Idén átlagosan a cégek 390 ezer forintot költenek egy dolgozó cafeteriájára, 4,5 százalékkal többet, mint 2017-ben – monda el lapunknak Fata László cafeteria-szakértő – írja a Világgazdaság.

Limuzin a túlóra után, gourmet reggeli a munkahelyen egy neves séffel, elektromos kerékpár, avagy kertészrendelés fűnyírásra – már ilyen prémium-cafeteriaszolgáltatásokat is nyújtanak egyes magyar cégek a dolgozóiknak. Fata László cafeteria-szakértő a Világgazdaságnak elmondta: természetesen fontos a megfelelő alapbér, ám a dolgozók nagyra értékelik, ha a munkáltató figyelmet szentel rájuk, a kedvükben jár. A munkaadónak elemi érdeke, hogy a mai, ínséges munkaerőpiaci helyzetben megbecsülje, megtartsa az értékes munkát végző dolgozóit.

Egyre több a közösségépítő, emberi kapcsolatokat erősítő program. Ilyen lehet, ha egy sporteseményt bérelt VIP-páholyból tekinthetnek meg a cég munkatársai, vagy együtt mennek koncertre, közösen zenélnek, főznek. A csapatépítő tréningek többnaposak is lehetnek.

Extra egészségügyi szolgáltatásként a dolgozók magánklinikán szűrővizsgálatokon vehetnek részt, vagy ott gyógykezelhetik őket. Némelyik munkahelyen le lehet dőlni ebéd után, máshol privát fülkét tartanak fenn a nyugodt telefonáláshoz. Nem egy helyen munka közben konditerembe vonulhat a dolgozó, terjed a munkahelyi masszázs is.

Bizonyos munkaadók bölcsődét létesítenek, vagy szobát alakítanak ki a betegség után óvodába még nem vihető lurkóknak, esetleg otthonra rendelnek mellé bébiszittert. Más munkahelyek szolgáltatásokat fizetnek ki a megbecsült dolgozóknak: például kertészt, takarítót, de akár még ingvasalót is.

Az eddig említett cafeteria­szol­gál­tatások Magyarországon persze még nem mondhatók általánosnak, nálunk az a jellemző, hogy a munkavállalók mobiltelefont, utazási térítést, Széchenyi-pihenőkártyát, élelmiszer- vagy vásárlási utalványt kapnak a munkaadótól. A vezető beosztásúaknak pedig dukál a szolgálati gépkocsi. Fata László elmondta: idén átlagosan a cégek 390 ezer forintot költenek egy dolgozó cafeteriájára, 4,5 százalékkal többet, mint 2017-ben. A Szent István Egyetem és a Cafeteria Trend közös kutatása szerint 10-ről 14 százalékra nőtt azon cégek aránya, amelyek évi 500 ezer forintot meghaladó összeget áldoznak munkavállalónként a cafeteriára, s 17-ről 24 százalékra nőtt a 400 ezer forintnál többet költők aránya.

Forrás: Világgazdaság

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ