Idén is négy magyar régió került fel arra a listára, ami az Európai Unió 20 legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t termelő térségét összegzi. Jobbára bolgár, román és lengyel térségekkel osztozunk az utolsó helyeken. Egyetlen magyar régió van, amely eléri az uniós átlagot, ez pedig Közép-Magyarország – írja a Portfolio.

A kelet-európai térség továbbra sem tud kitörni az Európai Unió szegénynek számító régiói közül. Az Eurostat adatai szerint jobbára bolgár, román, lengyel és magyar (NUTS2) régiók találhatók az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben az uniós átlagtól leginkább elmaradó térségek között.

A legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t a bolgár Severozapaden régióban mérték, itt az EU-átlag 29%-át érték el, amit a francia fennhatóság alá tartozó Mayotte követ (33%). Mayotte az Indiai-óceánon fekvő sziget, de jogilag Franciaországhoz tartozik.

Néhány román és bolgár régió után következik Észak-Alföld, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 43%-át tette ki 2016-ban. Ezzel a nyolcadik legalacsonyabb szintet érte el az unióban. Nem teljesít sokkal jobban Dél-Dunántúl (44%) és Észak-Magyarország sem (45%).

A Dél-Alföld sem tudta elkerülni, hogy lekerüljön a „szégyenlistáról”, a 48%-os teljesítmény a 15. legalacsonyabb egy főre jutó GDP-jét jelentette, két lengyel régióval holtversenyben.

A legszegényebb magyar régiók közül háromnak nem változott a relatív lemaradása, a dél-dunántúli térségé azonban tovább nőtt.

A haza régiók elmúlt években felmutatott teljesítményét az alábbi ábra mutatja:

A Nyugat-Dunántúlon látszik felzárkózás, azonban éppen a fejletlenebb régióknál visszafogottabb a konvergencia. Látható, hogy a magyar régiók közül egyedül Közép-Magyarország haladja meg az uniós átlagot (102%), érdemes azonban megjegyezni, hogy ennek a régiónak a relatív fejlettsége három éve csökken.

Budapest nem számít NUTS 2 régiónak, így a magyar főváros teljesítményéről nincs pontos képünk, de a hazai regionális (forintban mért) GDP-adatok alapján látható, hogy kiemelkedik az országos átlagból.

A környező országok központi régióiban azonban sokkal nagyobb súlyt képviselnek a fővárosok (néhol az egészet), ezért a NUTS 2 lista elején találjuk őket. A pozsonyi térség az uniós átlag 184%-át érte el 2016-ban, a prágai pedig 182%-ot. Ezzel a hatodik, illetve a hetedik legfejlettebb régiói voltak az EU-nak.

A versenyt idén is a belső londoni régió nyugati része nyerte (ez London „közepének” nyugati részét jelenti), ahol az uniós átlag több mint hatszorosa az egy főre jutó GDP. Ezt a számot azonban érdemes fenntartással kezelni, ugyanis a brit főváros leggazdagabb részei kerültek bele ebbe a régióba, a város centrumát képezi, és pl. az ingatlanárak az egekben vannak. A belső londoni régió keleti része már „csak” 167%-ot ért el.

A fővárosok az országok centrumát alkotják, így nem meglepő, hogy a GDP-ben jelentősen meghaladják a többi régió teljesítményét. Különösen, hogy tudjuk, a fővárosok vonzzák az agglomeráció munkaerejét is, vagyis ezeknek a területeknek a GDP-jét nem csak az ottani lakosok adják össze, miközben a GDP/fő mutatóban csak őket veszik figyelembe.

A többi régiónál már nem láthatunk annyira „meredek” számokat, mint a központi londoni régió nyugati részénél. Luxemburg 257%-kal a második az EU-ban, amit Írország délkeleti térsége követ 217%-kal.

Az egy főre jutó GDP nem feltétlenül a legjobb mutatója az emberek életszínvonalának mérésére, de érdemes megjegyezni, hogy a mutató erősen korrelál az EU által szintén számolt egy főre jutó tényleges fogyasztással, ami valamivel jobb mutatója az életszínvonalnak.

Forrás: Portfolio