Átlagosan 9,2 százalékos hozamot értek el tavaly a magánnyugdíjpénztárak, míg az önkéntes nyugdíjpénztárakban 6,5 százalékos volt az átlagos hozam – derül ki az MNB hivatalos számaiból. Az önkéntes egészségpénztáraknak jól betett a kormány a cafeteria átalakításával.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb közleménye szerint remekül teljesítettek tavaly a magánnyugdíjpénztárak. Az előzetes adatok szerint átlagosan 9,2 százalékos éves hozamot értek el, a teljes kezelt vagyon 254,9 milliárd forintra nőtt. (A különböző portfóliókban elért hozamokról mi már korábban itt írtunk.) A taglétszám kissé csökkent, az év végén 56955 fő volt.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagosan 6,5 százalékos éves hozamot értek el, ami kis mértékben meghaladja az egy évvel korábbit. Ugyanakkor az MNB azt is hangsúlyozza, hogy a különféle portfóliók hozama jelentős eltérést mutat kockázati profiljukkal összhangban. A teljes kezelt vagyon 2017 végére1392 milliárd forintra rúgott, legnagyobb hányada (közvetlen kitettségen keresztül 58 százaléka) továbbra is magyar állampapírban található. Mint a jegybank megjegyzi, a magánnyugdíjpénztári vagyon döntő hányada a növekedési portfólióban van, ugyanakkor ez az arány az önkéntes pénztáraknál lényegesen alacsonyabb, ezzel magyarázható a magánnyugdíjpénztárak magasabb hozama.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma 2017. végére 1138021 fő volt, ami gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Tavaly 39,4 ezer új tag lépett be a rendszerbe, de szinte ugyanennyien távoztak is. Itt meg kell jegyeznünk, hogy nagyon magas a nem fizető tagok aránya, a szektorból származó információink szerint a tagok legalább feléről van szó. Az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek 2017-ben 101 milliárd forintra rúgtak, ami több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tagdíjbevételek nagyobb részét, 59 százalékát az egyéni befizetések tették ki a munkáltatói hozzájárulással szemben. A pénztári befizetésekhez kapcsolódó adóvisszatérítés 9,7 milliárd forint volt, ami 31,3 százalékkal több, mint 2016-ban.

A szolgáltatások, vagyis az önkéntes nyugdíjpénztári pénzkivét tavaly 30,3 milliárd forint volt. Ennek 96 százaléka egyösszegű kifizetés volt, és mindössze 1 milliárd 68 millió forint volt járadékszolgáltatás.

Visszaesett a bevétel az egészségpénztáraknál

A cafeteria tavalyi átalakítása jelentősen betett az egészség- és önsegélyező pénztáraknak. A magas adóteher miatt a munkáltatói befizetés drasztikusan, közel felére visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. (A cafeteria átalakításáról itt tájékozódhat.) A tavalyi 43,66 százalékos (idén 40,71 százalékos) adó arra ösztönözte a munkavállalókat, hogy más elemet válasszanak a cafeteriából. Míg 2016-ban 30,55 milliárd forintot, 2017-ben már csak 17,7 milliárd forintot fizettek be a munkáltatók az egészségpénztárakba dolgozóik javára. Bár az egyéni befizetések (erre 20 százalékos adójóváírás jár) jelentősen nőttek, a 2016-os 19,2 milliárd forintról 25,2 milliárd forintra emelkedtek; összességben nem tudták kiegyenlíteni az elmaradt munkáltatói befzetéseket. Emiatt az összes tagdíjbevétel mindössze 43 milliárd forint lett, ami 13 százalékkal kevesebb, mint a 2016-os 49,7 milliárd forint. Ugyanakkor fontos elmondani, hogy nagyságrendileg ugyanannyit szolgáltattak, mint egy évvel korábban; 2017-ben 51,2 milliárd forintot, 2016-ban 52,2 milliárd forintot.

A taglétszám az év végén 1 millió 37 ezer fő volt, ami 16 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez meglepően soknak tűnhet, ugyanakkor pénztáranként ugyan eltérő mértékben, de a tagok harmada-fele valójában nem fizet tagdíjat.

Forrás: azenpenzem.hu