Az elmúlt hét évben az unió országai közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a tényleges adóterhelés, s ha április 8-án a választók újra felhatalmazást adnak a Fidesz–KDNP-kormánynak, újabb adócsökkentések jöhetnek – erről beszélt a Magyar Időknek adott interjúban a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály kijelentette: a kormány nem tett le arról, hogy a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát egy számjegyűre változtassa. Az átlagos keresetűek számára havi 15-20 ezer forint megtakarítást jelentő lépés kapcsán a tárcavezető azt mondta: a lépéshez szigorú, felelős állami gazdálkodás kell, olyan, amit a kormány nyolc éve folytat.
– Az áprilisi választás közeledtével csak úgy sorjáznak a balliberális adóötletek: egyesek oligarchaadóval és vagyonadóval próbálnak szavazatokat szerezni, mások inkább háromkulcsossá tennék a jelenleg egyetlen kulcsot ismerő személyi jövedelemadót (szja). Megtetszett a kormánynak valamelyik ellenzéki elképzelés?
– Nehéz megérteni, miért ragaszkodnak a balliberális oldal különféle szereplői ennyire a megszorításokhoz, egyszerűen nehéz megmagyarázni ezt a furcsa, majdhogynem beteges vonzódást. Ők adót emelnének, ha kell, ha nem. Ezt a hozzáállást még azzal együtt sem lehet megszokni, hogy a baloldalnak lassan harminc éve nem áll másból a gazdasági programja, mint a lakosság és a kisebb hazai vállalkozások durva és még durvább megadóztatásából. A Fidesz–KDNP-kormány ehhez képest az adók csökkentésében hisz. Példaként megemlíthetem a személyi jövedelemadózást. 2010-ben hozzáláttunk az szja-rendszer átalakításához, a változtatások nyomán ma Magyarország szedi a második legalacsonyabb személyi jövedelemadót az unióban, miközben olyan kedvezményeket ad a kisebb gyermeket nevelő családoknak, amelyekre kevés példa akad Európában. Ráadásul nem tettünk le arról a tervünkről, hogy a ma 15 százalékos szja-kulcsot tovább csökkentjük, és a mértéket egy számjegyűre változtatjuk.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
– Másképpen mondva az elvonás mértéke legalább kilenc százalékra csökkenne. Becslések szerint egy ilyen lépés havi 15-20 ezer forintot jelentene az átlagosan keresőknek, összességében pedig nagyjából hétszázmilliárdos adócsökkentést hozna. Helyesek a számok, valóban ilyen hatással járna az szja-csökkentés?
– A számok megannyi tényezőtől függhetnek, például attól, mikor és milyen ütemben valósíthatjuk meg elképzelésünket. Figyelnünk kell sok más mellett arra – amire egyébként a balliberálisok soha nem figyeltek –, hogy az ország pénzügyei rendben legyenek, a nehezen megteremtett költségvetési egyensúly ne szűnjön meg. Vagyis akkor tudunk újabb nagy adócsökkentést végrehajtani, ha ahhoz rendelkezésre áll minden fontos feltétel. Leginkább az, hogy a gazdaság stabil legyen és növekedjen, miközben a munkaerőpiac javuló viszonyokat mutasson.
– Ezekkel most éppen nincs hiba. A legfrissebb adatok szerint a magyar gazdaság növekedése tavaly kiemelkedő volt, miközben a rendszerváltozás óta nem dolgoztak annyian, mint most…
– És tegyük hozzá, hogy nagymértékű és folyamatos a hazai bérek emelkedése, amivel szintén az uniós élmezőnyben vagyunk.
– Érdekes, hogy ezt megemlítette: az ellenzék egy része most éppen azzal kampányol, hogy ők sokkal nagyobb béremeléseket is tudnának adni.
– Minél közelebb vagyunk a választás áprilisi időpontjához, annál több ilyen állítás hangzik majd el az ellenzéki oldalról. Én azt javaslom, nézzük meg inkább a számokat, nézzük meg, ki mit tett azért, hogy emelkedjen idehaza a munkavállalók keresete. Kezdjük az adókkal. Egy európai szakmai fórum nemrégiben felmérést készített arról, hogy az EU államaiban hogyan változott a tényleges adóterhelés. Az összesítés szerint 2010 és 2017 között Magyarországon több mint nyolc százalékponttal csökkent az elvonás. A szakmai felmérésből kiderül, hogy egyetlen más uniós tagország sem mérsékelte ilyen mértékben az adókat, hazánkat ez ügyben meg sem közelítették. De lényeges, hogy miközben csökkentettük az adókat, felemeltük a béreket. A fizetések ráadásul nemcsak a közszféra egyes ágazataiban ugrottak meg, hanem a versenyszférában is.
– A 2016-os bérmegállapodás hatásaira utal?
– Igen, arra. 2016-ban egy hat évre szóló alkut kötöttünk a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseleteivel. Ebben a kormány azt vállalta, hogy drasztikus adócsökkentést hajt végre, ha a munkáltatók nagy tempóban emelik a béreket. Az egyezség révén 2010-hez képest mára 90 százalékkal nőtt a minimálbér és duplájára szökött a garantált bérminimum. Ez is közrejátszott abban, hogy tavaly tíz százalék feletti mértékben emelkedett az átlagbér, s alappal remélhetjük, hogy hasonlóan növekednek a keresetek idén is.
– A személyi jövedelemadó mérséklésének időpontját befolyásolhatja, hogy a hatéves bérmegállapodás nyomán a következő esztendőkben is nagyjából kétszáz-kétszáz milliárd forinttal csökkenhet a vállalkozók adója?
– Az ország teherbíró képességét természetesen minden ilyen döntéskor figyelembe kell venni, a szocialista időszakkal szemben ugyanis nincs felelőtlen osztogatás, szavazatszerző pénzszórás. Ha áprilisban a választóktól megkapjuk az ehhez szükséges felhatalmazást, akkor a következő négy évben is úgy óvjuk majd a költségvetési egyensúlyt, és olyan szigort alkalmazunk az állam pénzügyeiben, mint tettük ezt a mögöttünk hagyott nyolc esztendőben. Csak ez a hozzáállás adhat megfelelő alapot az újabb nagy adócsökkentésekhez.
Forrás: Magyar Idők
