2010 után megugró külföldi munkavállalás következtében jelentősen megugrott a külföldön dolgozó magyarok által hazaküldött jövedelmek összege, tavaly viszont megfordult a trend, kevesebb pénz érkezett az országba ezen forrásból – derül ki az MNB legfrissebb adataiból.

Az elmúlt években komoly pénzügyi finanszírozási tétellé nőtték ki magukat a fizetési mérlegben a külföldre kivándorló magyar dolgozók hazautalásai. A Világbank mutatói szerint például 2016-ban ez a tétel már elérte a 4,6 milliárd dollárt vagyis az 1270 milliárd forintot, ami az akkori GDP 3,6 százaléka volt. (A külföldön dolgozó munkavállalók adatainak becslése az átlagos statisztikai méréseknél is jóval bonyolultabb feladat, más-más módszertant használ az Eurostat vagy épp a Világbank, így ezen szervek eredményei nem mindig vágnak egybe.)

Megfordult a trend

Az MNB a fizetési mérlegben az egy évnél rövidebb ideig külföldön tartózkodó magyarok jövedelmeit szerepelteti külön soron, ezen adat szerint 2016-ban a GDP 2,6-2,7 százalékának megfelelő összeget küldtek haza a magyarok. Ezzel szemben a tavaly – a legfrissebb első háromnegyed éves adatok szerint – ez az összeg a GDP 2,4 százalékára csökkent, számszerűsítve 970 milliárd forintról 900 milliárd forintra – derül ki a Magyra Nemzeti Bank (MNB) januárban közzétett Fizetési mérleg jelentésből. Az MNB elemzői a trend megtörésének hátterét nem bontották ki.

Az látszik viszont, hogy tartós lehet a változás, miután a külföldi munkavállalók magyarországi hazautálásai – legalábbis az MNB adatai szerint – 2017 eleje óta folyamatosan csökkentek. A felívelés egyébként régóta tart: a 2008-as gazdasági válság kitörése után a magyarok külföldi munkavállalási lehetősége beszűkült, a mélypontot 2010-ben értük el, akkor például a GDP 0,5 százalékát elérő jövedelemét tudtak csak hazaküldeni. 2012 után sorra nyíltak meg az uniós országok munkaerőpiacai a magyarok előtt, ami ráadásul párosult a honi gazdaság gyengélkedésével. Mindez sokat a határon túli munkakeresésre ösztökélt, s a gyorsan meginduló külföldi munkavállalás következtében 2014-ben már a GDP 2,4 százalékára rúgott a jegybank fizetési mérlegében is kimutatott, külföldön dolgozók jövedelmeinek hazautalása.

A csúcsot 2016 elején érte el mutató, amikor ez az összeg a GDP 2,7 százalékának felelt meg.

Hangsúlyoznánk az MNB adatai az egy évnél rövidebb ideje külföldön tartózkodó magyar munkaválók jövedelmeit méri, viszont nem áll rendelkezésre részletes adat a tartóson külföldön dolgozók jövedelmeiről. Ez pedig akár növekedhetett is.

Németországból és Ausztriából jön a legtöbb pénz

A jegybank két elemzője Csortos Orsolya és Kóczián Balázs egy tavaly a Hitelintézeti Szemlében publikált elemzésében a részletesebb adatokat közölt. Eszerint a 2016 3,5 milliárd eurónyi jövedelem érkezett Magyarországra, ám az idehaza ideiglenesen dolgozó külföldi munkavállalók 500 millió eurót utaltak ki – jellemzően Románia és Szlovákia irányába – , így az egyenleg 3 milliárd euró plusz volt – vagyis mintegy 930 milliárd forint.

Az MNB két munkatársa szerint a legtöbb pénzt, 1,5-1,6 milliárd forintot a szomszédos Ausztriában dolgozó magyarok keresték, illetve utaltak/hoztak hata. A második helyen – mintegy 1 milliárd euróval – a Németországból érkezett summa áll, míg a harmadik helyen a Nagy-Britannia-i pénzek állnak, ám ez már csak 300 millió euróra tehető.

A szerzők szerint a tartósan külföldön tartózkodó magyarok 2016-ban további 700 millió eurót küldtek haza Németországból és Nagy-Britanniából – ebben a statisztikában már nem jelenik meg Ausztria, miután oda a magyar munkavállalók többsége ingázni jár.

Javítja az ország megítélését – rövid távon

Így vagy úgy, évi 900-1000 milliárd forint, mintegy 3-4 milliárd euró külföldi jövedelem jelenik meg a magyar gazdaságban. Ennek a pénzek komoly makrogazdasági jelentősége is van, hisz hozzájárul a fizetési mérleg aktívumához, így csökkentik az ország finanszírozási kiadásait javítva ezzel a befektetői megítélését. Ezzel együtt a munkaerő, különösen a képzett munkaerő kivándorlása közel sem pozitív változás Magyarország életében, hiszen ez hosszú távon rontja az ország versenyképességét és növeli, súlyosbítja az amúgy sem fényes demográfiai folyamatokat.

A GDP 3 százalékára rúgó külföldi munkavállalói jövedelemmel Magyarország egyébként globális középmezőnyben van. A Világbank 2015-ös adatai szerint ez a 66. helyre volt elegendő: a lista élén Nepál, Libéria és Tádzsikisztán állt, ahol az hazutalások értéke elérte a GDP 30 százalékát. A magyar adat azonban így is kiemelkedő a régióban, hiszen Szlovákiában ez a mutató 2,5 százalék volt, míg Szlovéniában, Romániában, Csehországban és Lengyelországban csak a GDP egy százalékának megfelelő összeg érkezett a kivándorlóktól.

Forrás: zoom.hu

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció