A jelenlegi közel 44%-ról 40,71%-ra csökken az önkéntes pénztárak munkáltatói befizetéseire terhelt adókulcs jövőre, ennek ellenére arra nem számíthatunk, hogy a munkáltatók jelentős része a megspórolt adókeretből növeli jövőre a pénztárakba történő befizetéseket, de legalább a további csökkenés miatt sem kell aggódnunk - hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) sajtótájékoztatóján – írja a Portfolio.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) végzett egy kutatást a pénztártaggal kapcsolatban lévő munkáltatók köreiben, melyből azt akarták kideríteni, hogy állnak majd hozzá a jövőre várható cafeteria adóváltozásokhoz. Körülbelül 300 munkáltató adott választ. A kutatásból kiderül, hogy

  • a leghatékonyabb juttatási forma a munkáltatók szerint továbbra is a bér (89,7%), ezt követi a készpénzesített cafeteria (89,8%), majd a SZÉP-kártya (87,1%). A pénztári hozzájárulást 71,25% gondolja hatékonynak.
  • A megkérdezett munkáltatók 47,3%-ban önkéntes nyugdíjpénztárat és egészségpénztárat is támogat. Csak a nyugdíjpénztárat a megkérdezettek 17%-a, csak az egészségpénztárat 13%-a támogatja.
  • A munkáltatók 45%-a nem tervez változtatni a jelenlegi juttatási struktúrán, függetlenül attól, hogy a munkáltatói befizetésére terhelt adókulcs csökken. Mindössze 8,3% növelné a munkáltatóknak biztosított támogatást.
  • Ha kialakulna egy olyan juttatási rendszer, melyben a munkáltató és a munkavállaló is befizet a pénztárba, és ebből az egyéni befizetések után járna adójóváírás, a válaszadók 58,5%-a válaszolta, hogy élne a lehetőséggel.
  • A munkáltatók 55,8%-a csak cafeteria-rendszeren belül ad béren kívüli juttatást a munkáltatóknak, a cafeteria-rendszert 45,3%-ban a munkáltatók igényei alapján állítják össze. A munkáltatók 60,8%-a szerint a cafeteria-elemeknek van munkaerő-megtartó hatása.
  • A béren kívüli juttatások éves kerete 14,8%-ban 450 ezer forint feletti összeg, 22,1%-ban 300 ezer és 450 ezer forint közötti, 200 és 300 ezer forint közötti 23,9%, 0 és 200 ezer forint közötti pedig 32%.

Adatelemzéseket is végeztek a pénztártagok adataiból, ebből kiderül, hogy

  • 24 éves korban lépik át a 100 ezer forintos megtakarítási átlagállományt a nyugdíjpénztár-tagok, 34-35 évesen lépik át az 500 ezer forintot, 40 év felett a 800 ezer forintot, míg a 47 éves korcsoport átlaga átlépi az egymillió forintot, ami minden esetben elég kevés.
  • Bár ugyanannyi nő és férfi pénztártag van, a férfiak 24%-kal többet tesznek félre, mint a nők. Annak ellenére, hogy a nők átlagosan várhatóan többet töltenek nyugdíjban.
  • Az egyéni befizetők főleg 40-50 év között aktívak nyugdíjpénztárak esetén, egészség- és önsegélyező pénztárak esetén 60 év felé ugrik meg igazán.
  • Az elmúlt 15 évben 1000 milliárd forintos kifizetést teljesítettek a ÖPOSZ-tag nyugdíjpénztárak. Ebből a legnagyobb éves kifizetés 2011-ben történt. A kifizetést kérők jelentős többségben egy összegben kérik, nem pedig járadékszolgáltatás formájában.
  • A "nyugdíjrekorderek" 30 és 60 millió forint közti összeget tettek félre maguknak nyugdíjas célra, a tavalyi egyik legmagasabb kifizetés 62 millió forint volt.

Forrás: Portfolio

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció