A munkaerőhiány miatt mindennapos tapasztalat, hogy a különböző ház körüli munkákra nem vagy csak hosszú határidővel lehet mesterembert találni. A JóSzaki.hu az oldalon regisztrált  20 ezer szakiparos körében végzett kutatással arra kereste a választ, hogyan látják ezt a helyzetet a mesterek. Már azok, akik még az országban maradtak. Készítettek egy online alkalmazást is, ami egy kis játékosságot visz a dologba – megnézhetjük, érdemes lett volna-e mondjuk szobafestőnek tanulnunk, jobban keresnénk-e most, mint jelenlegi szakmánkban – írja a 24.hu.

A felmérésből – a többi közt – az derült ki, hogy Magyarországon szinte minden olyan vállalkozás munkaerőt keres, amelyiknél a mester nem egyedül dolgozik. A kétkezi munkát igénylő szakmákban jellemzően minden harmadik állás betöltetlen, de vannak szakmák, amelyekben ennél is rosszabb a helyzet. Országosan az összes, alkalmazottal dolgozó mesterember 77 százaléka keres szakmunkást vagy segédmunkást, és 12 százalékuknak lenne szüksége tíz vagy annál több munkásra. Ezek szerint a vállalkozások munkaerő-feltöltöttségi mutatója országosan 56 százalék lehet.

Aki egy kicsit is ügyes, az maga is vállalkozik. Aki pénzt akar keresni és jó szakmunkás, de fél a vállalkozástól, az kiment nyugatra. A maradékból válogathatunk, akik nem a legjobb szakemberek – így jellemezte a helyzetet egy mester.

A szakik zöme arról számolt be, hogy az elmúlt években veszített már el alkalmazottat azért, mert az külföldre ment dolgozni. Ilyen szempontból drámai a helyzet a Nyugat-Dunántúlon, ahol egy-egy vállalkozó átlagosan több mint három embert veszített el emiatt. De probléma a belföldi elvándorlás és az általános szakmunkáshiány is, ami nem jár következmények nélkül: a mesteremberek a legtöbb munkát az Észak-Alföldön kénytelenek visszautasítani. Ott átlagosan 75 százalékkal tudnának több munkát elvállalni, ha lenne elég emberük.

De nemcsak a beosztottak, gyakran a mesterek, azaz maguk a vállalkozók is külföldre mennek dolgozni, még úgy is, ha alkalmazottként kell munkát vállalniuk. A kísértés nagy hiszen úgy vélik, külföldön legalább az itthoni jövedelmük kétszeresét kereshetnék meg.

Azt nem tudni, hány önállóan vállalkozó szakiparos hagyta el a magasabb jövedelem reményében az országot.

Vállalkozva a pénz is sokkal több lehet

A szakmunkáshiány másik oka, hogy az ügyes és talpraesett szakmunkások maguk is önálló vállalkozásba fognak, és erre a felmérés szerint minden okuk meg is van.

A szakmunkások és a magukat frissen önállósító szakik várható nettó jövedelme között ugyanis mély szakadék tátong.

A felmérés alapján készült interaktív alkalmazás néhány fontosabb szakmára vetítve meg is mutatja, mekkora. Vagyis hogy az egyes tevékenységi körökben milyen nettó jövedelmet érhetnek el a segédmunkások, a szakmunkások és a magukat most önállósító mesterek.

A legjobban kereső parkettásoknál például a mesterek várható havi nettó jövedelme meghaladja a 600 ezer forintot, ami igencsak csábító lehet egy agilis szakmunkásnak, aki ugyanebben a szakmában alkalmazottként ennél jóval kevesebbet, de az átlagkeresetnél még így is többet, havi nettó 210 ezer forintot kereshet.

Táblázatunkban a legjobb és a legrosszabb fizetésű szakmákat emeltük ki. Mellétettük azt is, hogy a fizetesek.hu oldalon milyen kereseteket találtunk, illetve a KSH adatait is rögzítettük.

És még egy érdekesség:

• a KSH legutóbbi adatai szerint a bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabbak (571 900 forint), ami nettóban 380 ezer forintot jelent.
• Hét olyan szakma is van, ahol a felmérés szerint a mesterek ennél többet keresnek egy hónapban.
• De még a szakik fizetési toplistáján legalul szereplő gipszkartonos mester átlaga sem marad le sokkal (nettó 316 ezer forinttal) a legjobb nemzetgazdasági átlag mögött.

Azaz a pályamódosítás sokaknak lehet jó ötlet.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) egyébként már tavaly decemberben azt mondta, hogy az építőiparban érezhető jelentős munkaerő-elvándorlást nettó 250-300 ezer forintos fizetésekkel lehetne megállítani. Az akkori havi bérek 150 és 200 ezer forint között voltak.

Lehet, hogy még ennyiért sincs ember?

És hogy vajon mennyit kínálnak a cégek a vizsgált szakmákban, ha embert keresnek? A Profession.hu oldalát böngészve azt láttuk (már ahol közöltek fizetést), hogy kertépítőket havi nettó 120-250 ezer forint között vennének fel, szobafestőt 220 ezerért, burkolót 200-350 ezer forintért, lakatost 140-160 ezer forintért, gipszkartonost pedig nettó 160-220 ezer forintért keresnek.

Ha összevetjük a táblázattal, látszik, hogy néhány szakmában még többet is hajlandók lennének adni a cégek, mint amennyit mostanában kereshettek a melósok. Igaz, számos ajánlatnál ennél kevesebbre lőtték be a bért. És van, ahol már a juttatást is hozzászámították.

Munkaerőhiány, túlvállalás, panaszok

A felmérésből az is kiderült, hogy a munkaerőhiány miatt a mesterek rákényszerülnek, hogy a megbízások egy részét el se vállalják. Országos szinten 70 százalékkal több munkát tudnának vállalni, mint amennyit most elvégeznek, ha lenne elég emberük.

A munkaerőhiány részben válasz arra a kérdésre is, hogy mégis miért van sok panasz az elvégzett munkákra. Személyes beszélgetéseken több mester is elmondta, hogy a megbízások visszautasítása nem vet jó fényt a vállalkozására, ezért igyekszik a lehető legtöbb megkeresésre pozitív választ adni. Ezzel pedig túlvállalják magukat. Illetve olyan embereket is foglalkoztatniuk kell, akiket lecserélnének, sőt egyáltalán, fel sem vennének, ha kevesebb lenne a munka. Országos szinten a mesterek 20 százaléka mondta azt, hogy egy vagy több emberét azonnal lecserélné, ha tehetné.

Forrás: 24.hu