Az egy- és kétgyerekesek zöme maximálisan ki tudja használni a családi adókedvezményt, a többgyermekeseknél azonban csak az összeg 50 százalékát érvényesítik. Családok adózásáról beszélnek, holott nincs családi adózás: a szülők adóznak külön-külön – írja a 24.hu.

Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár július elsején azt nyilatkozta:

A háromgyermekes családok jövőre is havi százezer forint adókedvezményt kapnak, ez éves szinten 1,2 millió forint megtakarítást jelent.

Nem használt feltételes módot, nem azt mondta, hogy a háromgyerekes családok kaphatnak havi százezer forint adókedvezményt. Hanem kijelentette, hogy kapnak. Ami persze lehetett nyelvbotlás is. De ha pontosan akart volna fogalmazni, feltételes módot használt volna. Elvégre családi adó- és járulékkedvezményt csak az kap, akinek van a háztartásában nevelt kiskorú gyermeke, és van hozzá szja-köteles jövedelme is. Jó esetben annyi, hogy – a háromgyerekes példához visszatérve – a maximális havi százezer forintos (valójában 99 ezer forintos) kedvezményt érvényesítse, egyedül vagy társával együtt. Ha nincs jövedelem, vagy nincs szja-köteles jövedelem, akkor nincs családi adókedvezmény, mert nincs miből érvényesíteni.

Vagyis nem állítható, hogy a havi százezer forintot minden háromgyerekes család megkapja.

Mint korábban írtunk róla, a katázóknak például hiába van jövedelmük, és hiába adóznak, kimaradnak többek között a családi kedvezmény érvényesítéséből is.

Megkérdeztük hát az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben, 2016-ban és esetleg 2017-ben hány 1, 2, 3, 4, 5 gyerekes család volt, közülük hányan tudták érvényesíteni a családi adókedvezményt (2010-ben még csak a háromgyerekeseknek járt), mennyien voltak, akik a teljes kedvezményt meg tudták szerezni, és mennyit fordított minderre a kormány.

1 millió vagy 1,7 millió gyerekes család?

A minisztérium válasza szerint a családi pótlékban részesülő, tehát kiskorú gyermeket nevelő családok száma 2015-ben 1 082 ezer volt. Ebből 557 ezer volt az egy-, 368 ezer a kettő-, és 157 ezer a három- vagy többgyermekesek száma. Mivel a kért többi évre nem küldtek adatot, megnéztük, mit írt a KSH.

A 2011-es népszámlálás szerint (a házaspárokat, az élettársi kapcsolatban élőket és az egyszülős családokat is figyelembe véve) 968 911 egygyerekes, 590 575 kétgyerekes, 163 090 háromgyerekes, 36 147 négygyerekes és 19 017 öt- vagy többgyermekes család volt. Azaz összesen  1 770 740 gyerekes családot vettek számba.

A 2016-os mikrocenzus adatai szerint pedig ennél már kevesebb, 1 716 ezer családban neveltek gyereket.

Nem értettük, hogyan lehet, hogy a minisztérium ehhez képest 2015-re mindössze 1 082 ezer gyermeket nevelő családot jelezett. Miből adódik a jelentős, (600 ezernél több család) különbség? Visszakérdeztünk.

Az EMMI válasza szerint a családi pótlékos és a KSH-s adatok között azért lehet ilyen mértékű eltérés, mert a KSH említett statisztikái valamennyi – akár már felnőttkorú – „gyermeket” is beszámoltak, ha a szüleivel közös háztartásban élt, akkor is, ha nem eltartott, hanem saját keresménnyel rendelkezik. Miközben a családi pótlékra vonatkozó statisztika csak azokat a gyermekeket veszi számba, akik után a szülők az ellátást megkapják. Az ellátás pedig korhatárhoz kötött: kizárólag a tanköteles korú, illetve tanköteles kor feletti, de még a köznevelésben tanulmányokat folytató gyermekekre lehet figyelembe venni, utóbbiakat legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévüket betöltik; tehát – csekély számú kivétellel, mint például fogyatékkal, tartós betegséggel élők, akiknél ez a korhatár 23 év – legfeljebb 20-21 éves korú gyermekek szerepelhetnek a statisztikában. Hozzátették: mivel a családi adókedvezmény jogosultsági feltételei a családi pótlékhoz igazodnak, ezért adták meg a családi pótlékos családadatokat.

Rendben, értjük. Ezek szerint a gyerekes családok 37 százaléka nem kap már családi pótlékot, mert a gyerekek felnőttek. Más oldalról közelítve: 37 százalék azon családok aránya, ahol a gyerekek ugyan már felnőttek, de nem költöztek el, hanem még mindig a szülővel (szülőkkel) élnek.

Családdal számolva

Novák Katalin azt is mondta július elsején, hogy a 2016-os mikrocenzus adatai szerint Magyarországon jelenleg 700 000 gyermek él nagycsaládban, a három vagy több gyermeket nevelő családok száma 211 ezer, így a családoknak több mint 12 százaléka nagycsalád. Hozzátennénk: 2011-ben még 218 ezer nagycsalád volt a KSH nyilvántartása szerint. Vagyis csökkent a számuk.

A minisztérium válaszából kiderült továbbá, hogy 2015-ben 531 ezer egy-, 329 ezer két-, és 142 ezer három- vagy többgyermekes család, összesen 1 003 ezer háztartás – a családi pótlékra jogosultak kb. 93%-a – érvényesített családi kedvezményt.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Rétvári Bence májusban hasonlót nyilatkozott:

Egymillió család került könnyebb helyzetbe az adókedvezménnyel.

Az EMMI hozzátette még a 24.hu-nak küldött válaszában: ennél valamivel több, 1 097 ezer volt a jogosult szülők száma (ebből egygyermekes: 544 ezer, kétgyermekes: 358 ezer, három- vagy többgyermekes: 196 ezer), mivel egyes családokban egyszerre mindkét szülő érvényesítette a kedvezményt.

Ha 1003 ezer háztartás érvényesített 2015-ben családi adókedvezményt, és ennél valamivel több, 1097 ezer volt a jogosult szülők száma, abból következik,  hogy mindössze 94 ezer olyan család volt, ahol mindkét szülő érvényesített valamennyi adó- és járulékkedvezményt. A családok mintegy 91 százalékában csak az egyik szülő érvényesítette a kedvezményt. Ennek több oka is lehet, magyarázta az EMMI:

  1. Egyedülálló szülő neveli a gyermeket (a gyermekes családok 25-30%-ában ez a helyzet).
  2. Az egyik szülőnek nincs olyan bérjellegű vagy vállalkozásból származó jövedelme, amiből a kedvezményt érvényesíthetné (mivel nem foglalkoztatott, vagy foglalkoztatott ugyan, de éppen GYES-en van gyermekével).
  3. A kedvezmény teljes összegének érvényesítéséhez elegendő az egyik szülő keresetének adó-, és járulékvonzata is, nincs szükség arra, hogy a másik szülővel megossza a kedvezmény összegét.

A minisztérium eddigi adatai alapján:

  • Az egy- és kétgyermekesek valamivel 90% feletti arányban tudják lehívni a teljes összeget, míg a három- vagy többgyermekesek a maximális kedvezmény ennél kisebb hányadát tudták érvényesíteni. (Hogy mekkora ez a hányad, azt ismételt kérdésünkre sem árulták el.)
  • A nagyságrendileg 1 millió jogosult család több mint egynegyede (255 ezer család) egyáltalán nem fizetett személyi jövedelemadót 2015-ben a kedvezménynek köszönhetően. Ez 51 ezer egygyermekes, 83 ezer kétgyermekes, és 120 ezer három- vagy többgyermekes családot jelentett.
  • 130 ezer volt azon családok száma, amelyek sem személyi jövedelemadót, sem járulékot nem fizettek.

Ez a szám megegyezik Rétvári Bence májusi nyilatkozatával.

A kapott adatokat összefoglaltuk egy táblázatban is. Zárójelben a családi pótlékot kapó családok számához viszonyítottuk a kedvezményt érvényesítő családok számát.

Mint látszik, 51 ezer egygyermekes családban volt legfeljebb annyi (kiszámoltuk, havi bruttó 66 666 forint) a szülők szja-köteles jövedelme, hogy az egy gyermek után kapható havi 10 ezer forintos adókedvezménnyel csak az szja-t tudják lenullázni. A 66 666 forint amúgy kevesebb, mint a közmunkások átlagkeresete (2017 január-májusra bruttó 81 700 forintot jelzett a KSH).

És ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyáltalán nem volt legalább havi bruttó 66 666 forint jövedelmük (lásd a katás példát). Nem szja-köteles jövedelem többek között a nyugdíj, az ápolási díj, az anyasági támogatás, a gyermeknevelési támogatás és a nevelőszülői díj (a gyed viszont igen), valamint a külföldön adóztatott, az ingatlan- és ingóságértékesítésből származó jövedelmek, valamint az bizonyos összeghatárig az egyszerűsített foglalkoztatás keresménye sem, az ösztöndíj, a kamatjövedelem és a pénzbeli nyeremény sem. Meg persze a feketén kapott fizetés sem tartozik az szja-köteles jövedelmek kategóriájába.

A kétgyerekes családoknál pedig ezek szerint a szülők majdnem negyedének volt összesen havi 200 ezer forintot el nem érő szja-köteles jövedelme.

Arról nem kaptunk részletezett adatokat, hogy hány 1-2-3 gyermekes család volt, akiknek járulékot sem kellett fizetnie, csak az összesen 130 ezret tudtuk meg. Kiszámoltuk, az egygyerekes családoknál a lehetséges havi 10 ezer forintos családi kedvezmény akkor nullázza le az szja-t és az egészségbiztosítási illetve nyugdíjjárulékot is, ha a szülő(k) havi szja-köteles jövedelme legfeljebb 31 250 forint, a kétgyerekes családoknál pedig az elérhető havi 30 ezer forintos támogatás mellett akkor nem kell adót és járulékot fizetni, ha az szja-köteles jövedelem nem több bruttó 93 750 forintnál. Akiknek ennél kevesebb van, azoknál is lenullázódik a közteher-viselési kötelezettség, viszont ők már nem tudják maximálisan kihasználni a kedvezményt. Az pedig, hogy kevesebb mint 10 százalék azok aránya, akik nem tudták maximálisan kihasználni az adó-, és járulékkedvezményt azt jelentheti, hogy több tízezer egy- és kétgyermekes családnak lehet bruttó 31 250 forintnál illetve bruttó 93 750 forintnál kevesebb a havi szja-köteles jövedelme.

A háromgyerekesek maximum havi bruttó 309 400 forintos szja-köteles jövedelem mellett tudják lenullázni az adó- és járulékfizetést, és legalább ennyi jövedelem kell ahhoz, hogy a havi 99 000 forintos családi adókedvezményt érvényesíteni tudják. Hogy hányan lehetnek, akik a teljes kedvezményt nem tudják kihasználni, azt többszöri rákérdezéssel sem sikerült kiderítenünk, csak annyit írt a minisztérium, hogy a három- vagy többgyermekesek a maximális kedvezményt 90 százaléknál kevesebben tudták érvényesíteni.

Családokról beszélnek, pedig nem a családok adóznak

A minisztérium, ugye, folyton arról beszél, hogy a „családok” nem fizetnek adót, illetve járulékot, pedig nem a családok adóznak, hanem a szülők, külön-külön. És a szülők kaphatják meg a családi adókedvezményt is. A minisztérium válasza: a családi kedvezményt a szülők összevontan is érvényesíthetik, így fordulhat elő, hogy mindkét szülő adóterhe „lenullázódik” a családi kedvezménynek köszönhetően. Tegyük hozzá, hogy az egygyermekes családoknál nem biztos, hogy ez olyan nagy öröm, hiszen ez összesen legfeljebb bruttó 31 250 forintos szja-köteles jövedelem mellett érhető el. De a négytagú családnál sem gondoljuk hogy sok lenne a bruttó 93 750 forint.

Mennyit fordítottak a fenti években családi adókedvezményre? Ezen belül mennyit az 1, 2, 3, 4, 5 gyerekes családok kedvezményére? Ez volt az egyetlen kérdés, amire megérkezett éves bontásban a válasz.

Az adatokból látszik, hogy a családi kedvezmény kiterjesztésével (2015-től már a járulékokból is érvényesíteni lehetett) leginkább a három- és többgyermekesek nyertek. A kétgyermekesek kedvezményének emelése 2016-tól indult (az addigi két gyerekre vetített 20 ezer forint évi 5 ezer forinttal emelve 2019-re duplázódik meg), tehát ennek hatása még nem látszik a táblázatban.

És még valami: ha a minisztérium családi pótlékos adataiból indulunk ki, és feltételezzük, hogy minden gyermekre érvényesíthették a szülők az összes igénybe vehető családi adó- és járulékkedvezményt, akkor összesen 362,5 milliárd forintjába került volna a kormánynak ez a fajta családtámogatás 2015-ben. A 240,1 milliárd forint tehát azt jelenti, hogy a maximális jogosultsághoz képest a tényleges igénybevétel mindössze 66,2 százalékon állt. Vagyis a lehetséges összes kedvezmény harmadát nem voltak képesek lehívni a gyerekes szülők.

Kiszámoltuk azt is, hogy a családi pótlékot kapó egygyermekesek ezek szerint a lehetséges kedvezmény 87,4 százalékát, a kétgyermekesek 83,5 százalékát, a három vagy többgyermekesek pedig hozzávetőleg 52 százalékát tudták csak érvényesíteni.

Forrás: 24.hu

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció