Jár a vendéglátóiparban dolgozóknak a havi 240 ezres nettó fizetés? Amennyiben igen, úgy másoknak miért nem? Sokszínű vélemények érkeztek a napi.hu olvasóitól a portálhoz.
Jövő januártól az országosan kötelező 180 ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók. Az erről szóló ágazati kollektív szerződést az ősszel írhatják alá - mondta a napokban a Magyar Időknek Hülvely István, a Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) társelnöke.
Az ok prózai: olyan szintű már a munkaerőhiány az ágazatban, hogy ezzel a lépéssel szeretnék megváltoztatni a trendeket és itthon tartani a pincéreket.
A javaslat rögtön „kiakasztotta” a többi szektor szereplőit és jöttek is a hasonló igények. Buday Pálné, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke például közölte, hogy ha a kereskedelemben nem emelik ugyanennyire a béreket, akkor sok dolgozó elmegy inkább a vendéglátásba és akkor a kereskedelemben lesz súlyos munkaerőhiány.
Szokásos, a Facebookon feltett napi kérdésünk során pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy szükség van-e államilag kötelező emelésre? A téma láthatóan megosztotta a Napi.hu olvasóit, hiszen 61 százalék szerint nincs, míg 39 százalék arra nyomott, hogy bizony lépnie kellene a kormánynak.
A poszthoz számos hozzászólás is érkezett, a legtöbb lájkot Gábor kapta az alábbi kommentre: „Amibe az állam belenyúl, az tönkre megy....”. Pál erre válaszként azt írta, hogy „bele is kéne nyúlni, csak nagyobb mértékben. Lásd Ausztria illetve Németország ágazati bérek kollektív szerződés, illetve Ausztriában sem a cégek jóindulatán múlik a 13. és 14. havi bér, hanem mert az állam előírta - punktum.”
Gábor nem értett egyet vele: „Csakhogy az Ausztria és Németország - nagy különbség. Nálunk a kormány leépítette a szakszervezeteket, előnytelen Munka törvénykönyv, központosítás stb..”
Péter ezzel szemben úgy látja, hogy „a kollektív szerződést nem az állam köti, hanem a munkáltatók és a munkavállalók államtól független érdekképviselete. És igen, amibe az állam belenyúl, annak annyi. Nem volt elég a 40 év szocializmus?”
Más az árak megugrásától fél: „Látom, hogy az étterem-tulajdonosok nem érdekelnek titeket. Semmi gond, legfeljebb nem lesz más, csak luxusétterem. Egyszerűen nem tudja magát kitermelni egy egyszerű étterem. A 240 nettó, az durván 360 bruttó, 445 rugóba' van a munkáltatónak fejenként. Ezt szerinted hol lehet kitermelni? Ki lehet, csak többé nem lesz főétel 3000 forint alatt.” Ezzel egyetértett Zoltán is: „Minden béremelést a nép fizet meg. Ezt nem tudtad? Majd ha 5000 forint lesz a főétel, akkor annyit kell érte fizetni. Akik pedig nem bírják, azok mind a két oldalon kiszállnak a buliból.”
Sokan voltak olyanok is, akik azt nem értették, hogy miért épp a vendéglátást emelné ki az állam. Borbála például azt írta, hogy „Miért a vendéglátás? Ennél sokkal fontosabb ágazatok vannak, ahol fontos lenne ez a bér! Már megint egy átgondolatlan hülyeség! Ezért van itt ez az ország, ahol van!”, Győző azt, hogy „Ehhez semmi köze az államnak. Miért pont a vendéglátás? Valószínűleg valamely nagy vendéglátós kiesett a pikszisből, tehát fizessen.”, míg Csaba szerint „Mindig kikapnak egy szakmát és azt preferálják, mindenhol szükség volna komoly béremelésre,úgy hogy a kormány csökkenti a vállalkozók terheit, mert a tavaszi minbéremeléssel is az államkassza járt jól - több adó folyt a kasszába -, a dolgozó meg észre se vette hogy béremelés volt, hozzá nem ért el!”
Viktornak azonban megvolt a válasza a felvetésre: „Az ország jelentős bevételeket szerez a vendéglátás (turizmus) révén, viszont a szakképzett munkaerő külföldön dolgozik 12-1400 eurón minimum. És koszos 200 eezer forintért nem fog hazajönni, 12-16 órázni.”
Gergely szerint a problémát az alapoknál kell keresni: „Sajnos nálunk nem úgy működik a piacgazdaság, mint a Lajtán túl. Állami beavatkozás nélkül még mindig 25000 forint lenne a minimálbér hazánkban!!!” Ferenc ezzel szemben azt írta, hogy „Nálunk az a tendencia, hogy az állam kezd mindenbe beleavatkozni...ilyen rendszer már volt...ez egyenes út a tönkremenetelhez!”
József szerint a lépés következménye az lesz, hogy „a legtöbb orvos,mérnök, tanár pincér lesz.” Andreának erre is volt válasza: „így is, csak külföldön „
Zsolt pedig magát a munkaerőhiányt nem érti: „Ez az egész „munkaerőhiány” egy bazi nagy hazugság. A „független szakértők” húzzák a strigulát minden egyes távozó vendéglátósnál. Csakhogy ezek az emberek 3-4-5-6 hónapos szerződésekkel menne ki, szezonális munkákra. Utána jól visszajönnek. Persze, ha bevált valaki, akkor lehet, hogy kap egy újabb szerződést és megint lehúz kint pár hónapot. Ferihegyen az Arrival tábla alatt nem áll „független szakértő” Ezért van olyan magyar pincér, aki egy évben akár négyszer is távozik, de sose jön haza. Innentől kezdve nincs miről beszélni.”
Lajos szerint azonban van megoldás, igaz, ennek a vendéglátósok valószínűleg kevésbé örülnek. „Amikor még fiatal voltam - kezdhetném így is,de amikor megengedhettem magunknak az éttermi vacsorát,a szakácshoz ragaszkodtunk! Mentünk utána, ha jót akartunk enni! Most rendelsz,és kapod azt, amit! Nagyon sajnálom a szakmát,de megtanultam főzni,de ha igazit akarok enni, akkor pitizek a nejemnek! A baráti kör jobban elfogadja a frissen behűtött italt, mint a maradék savanyú meleg habtalan korsó sört!”
Forrás: napi.hu
