Tüntetést hirdettek a szakszervezetek a bolti dolgozók a magasabb béréért. Közben minden boltos eladót, pénztárost, árufeltöltőt hajkurász, mert munkaerőhiány van. Mennek is fel a bérek. Maguktól – írja a Blokkk.

A bér ugyanúgy alku tárgya, mint bármely más költség, piaci áru, így egyáltalán nem kifogásolható, ha több pénzért állnak ki az eladók, pénztárosok, árufeltöltők. Ráadásul közülük is jó néhányan már a határokon túl keresik a kenyérre valót. Már elhangzott a szakszervezet részéről a szokásos intelem, mégpedig az, hogy ez nem pártpolitikai fellépés, így kérik az ezzel kapcsolatos jelzések mellőzését. És persze bárkit szívesen látnak a megmozduláson. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete összeállt.

Lehet persze nyomást gyakorolni a magasabb bérek kipréselésére, a kereskedelem szabályozásáért felelős miniszteri biztos - úgy tűnik, felsorakozva a szakszervezetek mellé - tett is erre utalást, persze csak a multi áruházak irányában. Félő is persze enélkül is, hogy a multik magasabb bére majd elszívja a munkaerő egy részét a hazai élelmiszeres boltokból.

Van-e még pénz a zsebekben béremelésre?

De hát lehet-e még több bért kicsikarni az áruházaktól, hiszen a 2017-re előírt minimálbérek okoztak némi felfordulást. És a minimálbér tárgyalásokon nem a szakszervezeteké volt a legnagyobb összegű javaslat, hanem a kormányé. Az is ide tartozik, hogy a munkaerőhiány már 2016-ban év közben alaposan felnyomta a béreket, szakszervezetek nélkül.

A bolti kiskereskedelemben is szépen emelkedtek 2016-ban év közben a keresetek, de ezekre, a decemberi bérekre azért rá kellett tenni még egy lapáttal  a minimálbér emelése miatt év elején. Ez azonban a kisebbik fele volt az éves bérnövekménynek:

A legélesebb bérhelyzet az élelmiszerkereskedelemben alakult ki, nem véletlenül, itt mindenki nagyon is érzékeny az árakra, a költségekre. Itt a legnehezebb a bért megemelni.

Áll a bál az élelmiszerboltokban

Nem sok olyan élelmiszerboltos lehet, aki ne keresne eladót, pénztárost, vagy éppen árufeltöltőt. Az álláshirdetések mindent elárulnak a munkaerő piacról, van belőlük bőven. A legtöbb bért fizetők sem ússzák meg a keresést.

Az élelmiszeres áruházláncok többsége szemérmesen hallgat arról, hogy a nagy létszámhiány közepette mégis mennyiért keres eladót, mindegy, hogy az Auchan, vagy a CBA honlapját nézzük. A legjobban fizetők közzéteszik bárki számára elérhető módon bérajánlatukat, a többiek pedig kulloghatnak utánuk.

A blokkk.com megkísérelte mustrálgatni az élelmiszerboltosok álláshirdetéseit. A végére jutni lehetetlen, de egy vázlatos kép azért felrajzolható. A hirdetések egy része a szokásos sablonokat hozza, némelyik pedig színesebb az átlagnál. A számuk nem kevesebb, mint korábban. Néhány apróság: a Lidl már nem hirdet főpénztárosi állást, egy CBA bolt kéthetente fizet "igényeid szerint" (tehát a légkör már ismerkedés előtt baráti), egy coopos bolt "okos" bolti eladót keres (nem derül ki, hogy ez a munkáltatói igény mit takar). Egy másik CBA üzlet sokat ad a megbízhatóságra, nyilván okulva korábbi tapasztalatokból, így  olyanok jelentkezését várják "akik megbízhatóak, meg is jelennek a megbeszélt időpontban". De akadt olyan Coop boltos is, aki egyebek mellett azt kérte, hogy "légy ápolt", tehát a közvetlen hangnem úgy tűnik, itt is sokat számít.

Néhány véletlenszerűen kiragadott hirdetés és az állásait nyíltan hirdető láncok munkaerő keresései alapján azért megfigyelhető annyi, hogy a legtöbb bért az élelmiszerkereskedelemben a bolti dolgozóknak a diszkont multi áruházak kínálják, de a minimálbér emelések nyomán a hazai boltosoknak is feljebb kellett nyomniuk a bérajánlataikat (no meg a munkaerőhiány miatt is):

Természetesen az előbbi kereseti lehetőségek nyolcórás munkaidőt takarnak, ahol kellett, átszámolva. Homályos pontok is akadnak, természetesen. A vasárnapi pótlék a nagyáruházaknál nincs benne a megjelölt összegben.

Különbséget jelent a gyakorlatban nyilván az is, hogy a munkakör szakképzettséget igényel-e (az élelmiszeres eladónak kell, a pénztárosnak, árufeltöltőnek nem a jogszabályok szerint), de a részmunkaidő aránya, a vége azonban ugyanaz: mennyi is van a borítékban.

A bérkülönbségek eddig nagyon nagyok voltak

A legmegbízhatóbb képet a bérekről a cégek beszámolói adják. Ezek persze csak a múltat mutatják, de előre is vetítenek. Az eltérő beszámolási időpontok miatt ráadásul csak részben ismertek a 2016 évi bérviszonyok, de azért így is megfigyelhetők a legjellemzőbb különbözőségek, a legutóbbi beszámolókból:

Versenyképesség: üres lózung?

A szakszervezet azt mondja, a munkaerő hiányára a béremelés a megoldás. Arról már nem beszél, hogy évente több ezer kisbolt megy tönkre, mert nem bírja a versenyt. Mert drágábban tudnak csak dolgozni, tehát rosszabb a versenyképességük, és azt sem engedhetnék meg, hogy a bérversenyben nagyon lemaradjanak. De lemaradnak ebben is.

Nem is tartható fenn a bevételeknél sokkal nagyobb arányú béremelés - egy év alatt az élelmiszerboltokban és a kiskereskedelem egészében 20%-kal nőtt a fizikai dolgozók bére, a bevételek pedig csak 3-5%-kal -, mert azt is valamiből ki kell fizetni. Tehát a versenyképesség, a termelékenység javítása a másik kulcs, amire nagy szükség van, ez ugyanolyan fontos, mint a magasabb bér. A kettőt - a bért és a versenyképességet - együtt kell javítani, különben még több bolt fog tönkremenni.

Forrás: blokkk.hu