Elfogadhatatlannak tartja mindkét nagy kiskereskedelmi szakszervezet a Tesco Global Zrt. azon béremelési terveit, amelyek a kötelező bérminimum feletti fizetési kategóriák áruházi és raktári dolgozóit érintik. Az elképzelések nagyon messze vannak egymástól.

Év elejétől a Tescónál is bruttó 129 ezerről 161 ezer forintra növekedett a garantált bérminimumhoz besorolt dolgozók fizetése. Ez a 25 százalékos emelés a mintegy 17 500 fős tescós dolgozói gárdából körülbelül 12 500 embert érintett. Rajtuk kívül viszont - a menedzsmentet leszámítva - körülbelül 3-4 ezer dolgozó van, aki a bérminimum felett keres, például a középvezetők, a boltvezetők és helyetteseik, valamint a raktárosok és a vezető szakmunkások: köztük hentesek, pékek.

A tárgyalások jelenlegi állása szerint, a bértömeget tekintve nekik csak 1-2 százalékos fizetésemelés járna idén júliustól, a társaság magyarázata szerint azért, mert nem kaptak erre nagyobb keretet az anyacégtől - számolt be a Napi.hu-nak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.

Szerinte a helyzet miatt nagy feszültség állhat elő, amely akár dolgozói demonstrációkhoz is elvezethet, egyelőre azonban csak felmérik, hogy valójában mekkora a dolgozói elégedetlenség. A bértárgyalások két hét múlva folytatódnak. Sáling József nem számszerűsítette a bérkövetelést, azt ugyanakkor elmondta: a meglebegtetett néhány ezer forintnyi emelést nem gondolják tarthatónak, különösen, hogy a többi nagy multiláncnál a garantált bérminimum feletti kategóriákban is jelentős bérfejlesztést hajtottak végre.

Dörgedelmes felszólítás érkezett

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) közleményben arra emlékeztet, hogy a vállalat vezetőivel 2016-ban arról állapodtak meg, hogy hároméves periódusban olyan bérpolitikát valósítanak meg, amellyel a vállalat az első három legjobb munkabért fizető munkáltatóvá tornázza fel magát az utolsók közül. (2000-es évek elején a Tesco, a szektor egyik legjobban fizető vállalata volt.)

"Sajnálattal kellett tudomásul vennünk, hogy az elmúlt időszakban finoman szólva parasztvakítást folytattak a vállalat vezetői" - véli a KFDSZ.

Az adatok alapján 2009-hez képest 2015-ig az áruházlánc éves nettó árbevétele 7,1 százalékkal nőtt, az egy főre jutó nettó árbevétel 14,5 százalékkal nőtt, miközben az áruházláncnál alkalmazott létszáma 6,4 százalékkal csökkent az évek során. A KFDSZ szerint így kimondható, hogy egy tescós munkavállaló több munkát végez el jelenleg, mint az elmúlt években.

A KDFSZ számítása szerint a vállalat egészére levetítve, a béremelésre fordított költség összege 2017-ben megközelítőleg 1-2 százalék közötti szintet ért el. Ez annak köszönhető, hogy a kormány csökkentette munkáltatói járulékterhet 27 százalékról, 22 százalékra. Az itt keletkező megtakarítás a vállalat kiadását csökkentette.

A közlemény szerint, a kialakult helyzet nem egyedi eset: Lengyelországban a sztrájkot szerveztek a Tescónál, az alacsony bérek, rossz munkakörülmények miatt. A KDFSZ amennyiben a vállalat a tárgyalásokat lezártnak tekinti abban az esetben a dolgozókat arra fogja buzdítani, hogy munkalassításban,sztrájkban vegyenek részt annak érdekében, hogy nagyobb mértékű béremelés valósuljon meg.

Forrás: napi.hu

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció