Összehangolt akcióval készül a brüsszeli székhelyű, 8 millió dolgozót képviselő EPSU (Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség) a Közszolgálat Napján, június 26-án: magasabb béreket, jobb munkafeltételeket, a munkaterhek csökkentését és a létszám növelésére irányuló intézkedéseket követelnek, de legfőképp azt, hogy a döntéshozók és munkáltatók vegyék figyelembe: már nem lehet visszatérni a koronavírus előtti időkhöz. A Mérce cikke.

Az ENSZ először 2002-ben ismerte el június 23-át a közszolgálat napjaként, amely az elmúlt két évben lényegesen nagyobb figyelmet kapott, köszönhetően annak, hogy a közszférában dolgozók világszerte a járvány frontvonalában harcoltak, ezt pedig társadalmi elismerés övezte.

Ám minden elismerés és taps ellenére sok ország kormánya még mindig a járvány előtti módon gondolkodik, ha a közszféra finanszírozásáról van szó. 

Ahogyan Mette Nord, az EPSU elnöke és Jan Willem Goudriaan, az EPSU főtitkára is emlékeztet nyílt levelében: annak ellenére, hogy egyes kormányok elismerték, hogy az a megszorításokon alapuló válasz, amit a 2008-as bankválságra adtak, aláásta közszolgáltatásainkat és így a világjárványra való reagálási képességet, sokan mégis az adósságcsökkentést tűzték napirendre. A járvány kitörése után egy évvel, 2020 végén pedig az Európai Bizottság megkérdőjelezte a tagállamok azon döntéseit, amelyek az egészségügyi dolgozók béremelésére vonatkoztak. 

Pontosan ez volt az a politikai gyakorlat, ami miatt társadalmainkat annyira felkészületlenül érte a világjárvány okozta sokk hatása, és ezt a fajta ideológiát kell magunk mögött hagynunk ahhoz, hogy egy ellenállóbb Európát építsünk

-írják.

A Közszolgálat Napjának alkalmából ideje felismerni, hogy az egészségügyi és szociális ellátásban, a vízellátásban és szennyvízkezelésben, az oktatásban, az adóhivataloknál, a börtönökben, az áramszolgáltatásban, a közlekedésben és más közszolgáltatásokban dolgozók biztosítják közösségeink működését – nem csak válság idején.

A megszorításokra épülő politika viszont azt jelenti, hogy mire elérte Európát a járvány, az ezekben a szektorban dolgozók már jó ideje túlterheltek voltak: körükben magasabb a kiégés aránya, amely miatt esetlegesen nem tudnak olyan közszolgáltatást nyújtani, amilyenre azoknak van szüksége, akik ezeket igénybe is veszik.

Itt az idő, hogy megkérdőjelezzük azt a mítoszt, miszerint nincs elég pénz a közszolgáltatásokba való befektetésre! A világ évente 427 milliárd dollárnyi adót veszít a nemzetközi társasági adóval való visszaélés és a magánszemélyek adóelkerülése miatt. Ez minden másodperceben egy ápolónő éves fizetését jelenti. A pénz megvan, de csak akkor szolgálhatja a közérdeket, ha a nagyvállalatok és a gazdagok megfizetik a rájuk eső adót. Ehhez drasztikus változásra van szükség társadalmaink irányításában. A nemzeti kormányoknak és az uniós intézményeknek bátor lépéseket kell tenniük, és a profit elé kell helyezniük a munkavállalókat, az embereket és a környezetvédelmet!

-írják.

Ennek érdekében az európai szakszervezetek a mai napon több országban is akcióznak majd:

• Franciaországban sztrájkokat szerveznek a híres nemzeti útvonalak lehetséges privatizációja és decentralizálása ellen, más szakszervezetek pedig tiltakoznak az ellen, hogy a köztisztviselők bérük több éves befagyasztása után sem kapnak megfelelő béremelést, 

• Görögországban a munkavállalók június 16-án újabb általános sztrájkba léptek, június 10-i akciójuk folytatásaként, az igazságtalan munkajogi reformok ellen,

• Hollandiában a bölcsödei dolgozók június 23-ra sztrájkot hirdettek, amivel arra próbálják kényszeríteni a munkáltatókat, hogy foglalkozzanak a munkával kapcsolatos stresszel,

• Az Egyesült Királyságban az egészségügyi dolgozók június 23-25-én még egyszer megpróbálják meggyőzni a kormányt arról, hogy a taps nem elég, és tisztességes béremelésre van szükség, 

• Svájcban a munkavállalók június 26-án az egészségügyi és a szociális ellátás elüzletiesedése ellen vonulnak utcára, 

• Szlovéniában a tűzoltók pedig június 30-án, a szlovén elnökség előestéjén sztrájkolnak majd.

Magyarországon a BDDSZ (Bölcsödei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) akciózott.

Forrás: Mérce