Mindössze párhavi végkielégítést fizetnek ki azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik nem írták alá az új, egészségügyi szolgálati munkaszerződést, pedig közalkalmazottként ennél jóval magasabb összeget is kaphattak volna – nekik nyújt jogi segítséget a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) és a Magyar Helsinki Bizottság a Magyar Orvosi Kamarával együttműködve. A Mérce cikke.

Ahogyan a Magyar Helsinki Bizottság is rámutatott: mintegy 5000 szakember alkotmányos jogait sértette meg a törvényhozás azzal, hogy méltánytalan és diszkriminatív módon szabályozta a végkielégítéseket az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény megalkotásakor. Jogviszonyuk hosszától függően, közalkalmazottként ugyanis akár nyolchavi fizetésüknek megfelelő összeget is kaphattak volna végkielégítésként azok a dolgozók, akik nem írták alá új szerződésüket.

A jogvédők szerint a kormány ezzel jelentős összeget spórol meg azokon a szakembereken, akik az elmúlt években, de különösen a járvány időszakában embert próbáló körülmények között álltak helyt.

De vélhetően nem a spórolás szándéka vezette a kormányt, hanem az, hogy a végkielégítések alacsony összegével gyakoroljon nyomást az egészségügyi dolgozókra, hiszen a járvány időszakában, a munkaerő-piaci helyzet jelentős romlásakor nem mindegy, hogy fél évre vagy pedig szűk egy hónapra elég pénzzel kell nekivágniuk a munkakeresésnek

-írják.

Ezek a dolgozók pedig annak tudatában végezték felelősségteljes munkájukat akár évtizedeken keresztül, hogyha jogviszonyuk megszűnik, méltányos végkielégítés illeti majd meg őket.

Egy 2018-as alkotmánybírósági döntés szerint azt is alapjogi védelem illeti meg, ha valaki számára jogszabály garantálja, hogy bizonyos feltételekkel a jövőben tulajdont fog szerezni és az Emberi Jogok Európai Bírósága is elismeri, hogy a jogos váromány elvonása sértheti a tulajdonjogot.

 

A szabályozás emellett a diszkrimináció tilalmába is ütközik: 25 év munka után egy közalkalmazottnak nyolchavi, egy honvédelmi alkalmazottnak pedig kilenchavi fizetésnek megfelelő végkielégítés járna, ám egy 25 éve a pályán lévő egészségügyi dolgozó, – ha nem lépett be az új egészségügyi jogviszonyba – csak háromhavi illetménynek megfelelő végkielégítést kapott.

Így nehéz a büntető-kényszerító szándékon kívül mással magyarázni, hogy miért kap jóval kisebb összeget az, akinek azért szűnt meg a jogviszonya, mert nem írta alá a rohanvást elé tett, tisztázatlan következményekkel járó szerződést, noha ugyanúgy hosszú időn át nehéz és felelősségteljes munkát végzett.

Azok a dolgozók, akiknek közalkalmazotti jogviszonya az egészségügyi szolgálati szerződés elutasítása miatt szűnt meg, a törvény hatályba lépésétől számított 180 napon belül, tehát 2021. május 17-ig kérheti az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a végkielégítésre vonatkozó átmeneti szabályokat. Ha az AB is alkotmányellenesnek találja és megsemmisíti azokat, akkor pedig a munkáltatónak a közalkalmazottakra vonatkozó végkielégítési szabályok alapján ki kell fizetnie az elmaradt végkielégítést, vagy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított három éven belül munkaügyi perben lehet az elmaradt összeget követelni.

Abban az esetben, ha az AB elutasítja a panaszt, vagy három éven belül nem hoz döntést, az Emberi Jogok Európai Bíróságától lehet kérni a jogsértés megállapítását, illetve az elmaradt végkielégítésnek megfelelő kártérítés megítélését.

Forrás: Mérce

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!